Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Lehet-e sajtó kihágást törvényen kívül minősíteni

46 hogy a tettes ellentáti ama képzetek érvényre jutásának, melyek valamely tervezett magatartásnak a jog által védett javakra nézve veszélyes voltát felismerhetővé teszik. 7. A B ind ing tiszteletére kiadott két értekezéskötet (Festschrift für Kari Bíndíng. zum 4. Juni 191J. Leípzig 191U Whelm Engelmann. 2 Bde. 521. és 610. 1.) gazdag tartalmából itt csak az általánosabb érdekű dolgozatokat ismertetjük. F í n g e r (Der Versuch und der Vorentwurf ztt eínem deutschen Strafgesetzbuch) kísérleti elmélete mellett tőr lándzsát, melynek lényege az, hogy a kísérleti tett csak akkor büntethető, ha alkalmas az eredmény előidézésére. A tett a büntethetőség szempontjából ügy ítélendő meg a hogyan azt a tettes képzetei alapján megítéli, mi mellett a kísérleti cselekmény beválására vonatkozólag az általános tapasztalati tudás az irányadó s ezzel szemben a tettes tapasztalati tudása csak akkor jöhet figyelembe, ha az általános tudáson felülemelkedik. Fínger subjectiv kísérleti elméletével szemben, mely szerint a kísérleti normája : „ne kezdj olyan tettet, a melyet őlésí cselekménynek ismertél fel" Schoetensack (Verbrechensversuch und deutscher Strafgesetz-Vorentwurf) a kísérlet normáját ekként állítja fel: „ne kezd meg valaki halálának előidézését." Ennek a tételnek a kifejtésében lényegileg azonos eredményre jut Bíndíng tanításával. N a g 1 e r (Der heutíge Stand der Lehre von der Rechtswidríchkeít) a jogellenesség fogalmát fejtegeti. A jogellenesség jogi értelemben vett értéktelenség, a jogellenességi ítélet jogi szempontból kárhoztató ítélet. A jogellenesség lényege a tárgyi jog megsértése, az alanyi jog megsértése ellenben nem általános ismérve a jogellenességnek. A jogellenesség csak a tételes jog szempontjából ítélhető meg, az értéktelenségi ítélet keresésénél a tételes jog fölé nem helyezkedhetünk. Az említett dolgozatokon kívül a kötet Oetkernek az okiratok büntetőjogi^elméletéről, Overbecknek a párviadal szabályozásáról a schweízí büntetőtörvényhozásban, Gretenernek a sociologiai büntetőjogi iskola eredetéről és jelentőségéről írt, továbbá Belíngnek ís Heglernek egy-egy perjogi dolgozatát tartalmazza. A kötetben foglalt egyéb dolgozatok ennek az ismertetésnek körén kívül esnek. dr. Heller Erik györí kír. ítélőtáblai tanácsjegyző. TÖRVÉNYHOZÁS. Az 1912. évi május 15-én kelt belga törvény a gyermekvédelemről. (Loí du Í5 Mai Í912 sur la protectíon de l'enfance.) I. A gyermekvédelem törvényhozási szabályozása terén az európai államok sorában egyszeriben az elsők közé emelkedett Belgium az alábbiakban ismertetendő gyermekvédelmi törvény megalkotásával. A kérdés már 23 év óta napirenden van; í889. évi augusztus 10-én terjesztette elő ugyanis a