Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Lehet-e sajtó kihágást törvényen kívül minősíteni

44 a mikor a kir. ügyész, főügyész, illetőleg koronaügyész a közvádló által bejelentett jogorvoslatot visszavonja, vádlott jogosítva van azt az ő javára szóló hatályában (B. P. 387. §. 2. bek.) fentartani. A tagositó föidmérö büntetőjogi felelősségéről kezdett meg czíkksorozatot az Ügyvédek Lapja 38. számában Dr. Edví Illés Károly. A czíkksorozat még befejezve nincsen. A fiatalkorúak biráiról és a fiatalkorúak büntető ügyeiben követendő eljárásról szóló törvénytervezetről értekezik az Ügyvédek Lapjának ugyanazon számában Dr. Székely Miksa balassagyarmati kir. törvényszéki biró. Sajnálkozik azon, hogy a büntető novellában előírt intézkedéseknek a testi fenyítékkel való kibővítését a tervezetben hiába keresi. Feltűnő, hogy a testi fenyítéknek törvénybe iktatását a gyakorlat embereinek kívánalma gyanánt tünteti fel, holott a gyakorlati jogászságnak ily irányú óhaja, legalább ez ideig a jogi szakirodalomban meg nem nyilatkozott. Legfeljebb elvétve lehetnek tehát gyakorlati jogászaink között egyesek, a kik a testi fenyíték hívei. Laptársunk egyébként annak megjegyzése mellett adja ki a czikket, miszerint annak a testi fenyíték törvénybe iktatására irányuló részével nem ért egyet. Az Ügyvédek Lapjá-nak 37. és 38. számaiban Dr. Bernhardt Miksa ügyvéd és Dr. Borsodi Miksa kir. aljárásbíró polémiát folytat abban a kérdésben, hogy a keréskedelmi üzletek átruházásáról szóló törvény (í908. évi LVII. t. cz.) mennyiben érinti a B. T. K. 386. §-ának csalárd üzletátruházásokra leendő alkalmazását. KÜLFÖLDI IRODALMI SZEMLE. Anyagi büntetőjog. í. Müller Miksa Lajos az okozati összefüggés jelentőségéről írt munkájában (Díe Bedeutung des Kausalzusammenhanges ím Straf- und Schadenersatzrecht. Tübíngen, J9Í2. JCB. Mohr (Paul Síebeck 141. 1.) abból indul ki, hogy az okozati összefüggés, mint jogi probléma, az okozatiság külön jogi fogalmának megalkotása nélkül oldandó meg, a föltételí elmélet (Bedíngungstheorie) segítségével. Két ténynek föltételí viszonya sohasem magábanvéve, hanem csupán más föltevésekkel kapcsolatban állapíthat meg felelősséget. Az okozatíság büntetőjogi fogalmának az eredmény felelősséget megállapító és vétkes okozása kérdésének megoldásinál van szükség. A jogszabályok céljából és lényegéből következik, hogy csak olyan cselekményekhez fűzhető jogi tilalom, a melyek valamely eredmény létesülésének lehetőségét az illető jogszabályban megjelölt módon előmozdítják, föltéve, hogy ez a lehetőség adott körülményekből felismerhető. Arra nézve, hogy a cselekmény az eredmény lehetőségét szükségképen milyen mértékben mozdítja elő, a cél mozzanata veendő irányadónak. Valamely magatartás, melynek célja társadalmi szempontból hasznos, nem lehet jogi tilalom tárgya csupán azért, mert a cél elérésére való törekvés társadalmi veszélyekkel jár. Men-