Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Lehet-e sajtó kihágást törvényen kívül minősíteni

33 megállapított sajtó büntettek és vétségek helyébe „a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv" megfelelő intézkedései lépnek. Ámbátor pedig ez a rendelkezés több vonatkozásban éppenséggel nem szabatos, mert egyrészről nem utal egyúttal a K. B. T. K .-re is, a minek pedig az a magyarázata, mivel a sajtótörvény még nem ismert sajtó kihágást, másrészről azt a látszatot kelti, mintha a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv csak azon körzetben, ugyanazt a matériát illetően szervezhetett volna sajtó deííctumokat, melyet már a sajtó törvény is felölelt, — oly nézőpont, mely gyakorlati következményeiben a B. T. K. 248. §. 2-ík részének értelmezése körül nyomult előtérbe, — úgy még sem lehet kétség az irányban, hogy az É. T.nek most tárgyaltam rendelkezése is egyike azon erőségeknek, melyeknek védelmében megalkuvásra nem hajlandó határozottsággal állítom, hogy magyar jogon sajtó kihágásoknak forrása más mint törvény nem tehet* Tételem valóságának ereje közvetlenül mégis elsőbbed magából a sajtótörvényből, majd a kihágások forrásának szempontjából íránytadó K. B. T. K. í. §-ából táplálkozik. A sajtótörvény összes rendelkezéseinek élére állított elvi enuncíátíójából, minden rendelkezéséből csak rövidlátás vagy célzatosság mellett félremagyarázható határozottsággal domborodik ki az a vezető dallam: hogy az intézményileg garantálandó szabad gondolatközlés világában neki más, mint törvényben felállított korlátai nem lehetnek, hogy sajtó deííctum csak az lehet, mit olyannak törvény kifejezetten kijelentett. A kiindulás következetességében, mely törvénybe iktatta a sajtószabadság postuíátumát, a gondolatok szabad terjesztésének elvét, szigorúan oda kellene concludální, hogy még a nyomtatványok előállítására és terjesztésére vonatkozó sajtórendészetí szabályok is csakis törvényben statuálhatok, úgy a mint azt a sajtótörvény megcselekedte volt, a mint egyebek között pl. Franciaországban és a Nemetbírodalomban történt és a mint az Í902. június íí-íkí osztrák sajtó törvényjavaslat is contemplálja. Mivel pedig minden nyomtatvány utján elkövethető büncsekmény minősítésében — legyen az bűntett, vétség vagy kihágás — a gondolatterjesztés szabadságának egy-egy korlátja szerveztetík meg: míképen képzelhető, hogy a K. B. T. K. í. §-ának rendszerében, melynél fogva rendeletileg „csupán valamely rendőri tilalomnak vagy rendelkezésnek" megszegését lehet kihágásnak minősíteni, 3