Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 7. szám - Kereskedelmi vétségek
335 foglyot 189 K, néhány rabcsaládot pedig összesen 193 K 50 fül. segélyben részesített. 12. Marosvásárhelyi rabsegélyző egylet. 22. alapító és 106 rendes tagja van. Panaszkodik az elnök, hogy az egylet által maga elé kitűzött nemes feladatnak a társadalom részvétlensége folytán csak csekély mértékben tud eleget tenni. Összes működése abban merült ki, hogy 209 K 38 fillér rabsegélyt kiosztott. Valóban elszomorító dolog, hogy ebbe az ítelligens városba, amely kir„ táblai székhely, hírneves tanintézettel, nagy bírói, ügyvédi, tanári és tanítói karral bír, még mai napig sem tudtak eljutni és tért foglalni a modern patronázs eszmék és kétszeresen rosszul esik ezt nekünk constatálni, hogy ezen a téren a legmagyarabb városok maradtak legutolsóknak. — A szövetségi bizottság találhatna reá módot, hogy valakit kiküldjön oda a talajt előkészíteni. (Folytatjuk.) Kereskedelmi vétségek. Irta : Dr. BOZOKY GÉZA, pozsonyi kír. jogakadémiai tanár. A büntetőjogi dogmatika által használt meghatározás analógiájára nem csupán a szoros értelemben vett kereskedelmi codexben (1875. évi XXXVII. t.-c.) foglalt kereskedelmi jog, hanem kereskedelmi jogi tartalommal biró egyéb későbbi törvények is, egészen az 1908. évi LVIII. t.-c.-ig (csekk törvény) különféle büntetendő cselekményeket állapítanak meg, melyeket gyűjtő névvel „kereskedelmi vétségek"-nek szokás nevezni, bár maga a ,.vétség" mint mükifejezés a kereskedelmi jogban hiányzik is. Mindazonáltal ez a fogalmi meghatározás az elméletben mégis használatos, mert külső kritériumai egybevágók a büntető jogiéval, s ez alapon joggal szólhatunk kereskedelmi vétségekről ellentétben a büntető jogi vétségekkel. Ha azonban egyedül csak a külső közös vonásokat vesszük figyelembe, szinte indokolatlannak tűnik fel, hogy a kétféle vétség közt egyáltalán bárminő megkülönböztetéseket teszünk; főkép, ha arra is tekintettel vagyunk, hogy magának a BTK.-nek is vannak olyan vétségei, pl. a vétkes bukás, amelyek már természetüknél fogva kereskedemi jellegűek, viszont némelyik, a fenti értelemben vett „kereskedelmi vétség" alapjában véve tiszta büntetőjogi