Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 7. szám - Kereskedelmi vétségek

tényálladéki elemeket tüntet fel, pl. ha a felügyelő bizottság tagjai az évi számadások, a mérleg és a nyereség felosztása iránt a közgyűlés elé terjesztett jelentéseiket tudva valótlan adatokra alapitj ák. A tudatosan valótlan adatok felhasználásánál ugyanis rendszerint a büntetőjogi csalás ismérvei is megállapíthatók lesznek vagy pedig az őszinteség hiánya a BTK.-be ütköző valamely nyereményvágyból elkövethető büntetendő cselekmény elpalástolására szolgál s azt csak sulyosbbítja. Mind a mellett a büntető és kereskedelmi jogi vétségek közt a megkülönböztetés, ha nem is egészen helyeselhető, a mi speciális helyzetünkben mégis indokolt, mert az anyagi jogban feltalálható analógia az eljárásban, még ha Horvát-Szlavonországot számitáson kivül hagyjuk is, már hiányzik. Ha a „kereskedelmi vétségek" kifejezésével mindezek dacára mégis élünk, ezzel csak jelezni kivánjuk azt a hasonlatosságot, mely a kategóriájába tartozó és a szorosan vett kriminális büntetendő cselekmények között külsőleg észlelhető s egyben kifejezésre akarjuk juttatni azt is, hogy a kérdést büntetőjogi szempontból is tárgyaljuk. Ha a magán- és büntetőjogi vétségeknek elvont, benső analyzisébe bocsátkozunk, rá fogunk akadni azokra a jelenségekre, melyek az abstract jog szempontjából a kettő között differencia megtételére vezettek. E tétel körül már évtizedek előtt vita folyt, melynek egyik eredményekép igyekeztek szigorúan körülhatárolni a „büntető" és ,,magán"-jogi vétségek fogalmát. Zucker1 például azokat a cselekményeket és mulasztásokat, melyek a társadalom létezésére nézve veszélyesek s ezért a tételes törvény által tiltva vannak, nevezi büntetőjogi, azokat a cselekményeket és mulasztásokat ellenben, melyek csak a társadalmi szükségletek kielégitésének céljából elismert magánjogokkal ellentétesek, minősiti magánjogi vétségnek. Binding2 a különbség megtételét szintén indokoltnak tartja. A valóságban ugyanis vannak u. n. „tárgyilagos vagy nem szándékos jogtalanságok" is, melyek jogi megtorlása gyanánt csupán a kártérítést szokták megállapítani, mig a büntetőjogi delictumok következménye'rendszerint a büntetés. Ha a kettő között tehát végered1 Zucker: „Civil- und Criminalrecht" a Grünhut-féle „Zeitschrift für das Privát und öffentliche Recht der Gegenwart" IX. kötetében 504. old. - Binding: „Die Normen und ihre Übertretung." 41 §.