Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1912 / 1. szám - A beszámítást kizáró okok az esküdtbírósági eljárásban. [1.r.]
Í3 ség kérdésében határodnak, és hol ennélfogva nem a történt dolog körülírása, hanem a jogi fogalom egyéni jelentkezésében terjesztendő az esküdtek elé. Ha pedig a kérdések szűkebb vagy tágabb fogalmazása tárgyában a kír. Curía útbaigazítása és irányítása mellett a gyakorlat megtalálta az esküdtek hatáskörét megóvó helyes utat és a jogi fogalmat már nem fojtja a tényállás részleteibe: miért nem remélhetnénk hasonló eredményt a kérdések szövegezésének egy már vitás módjánál, hol részint a törvény határozatlansága, részint a bíróságok tájékozatlansága az irányadó szempontok iránt, oly eltérésekre vezetett a jogalkalmazásban, melyek döntő befolyással vannak a vádlott sorsára? A törvény a beszámíthatÓ3ágot kizáró okokat (BTK. 76., 77., 79., 80. és 82. §§.) megkülönbözteti a BP. 352. §-ban (a tettes elhalálozása, a vádelejtése, magáníndítvány vagy felhatalmazás hiánya illetőleg visszavonása, nebís ín ídem, kegyelem vagy elévülés, gyermekkor!) fel nem említett olyan okok között, melyek a büntető törvényeknek külön rendelkezései értelmében a büntethetőséget megszüntetik. Ezekre vonatkozólag külön kérdést kell feltenni (BP. 359. §. első bekezdés), holott a beszámítást kizáró okok a főkérdésbe lehetőleg akként foglalandók be, hogy a főkérdésre adott igenlő válasz kizárja fenforgásukat (BP. 358. §. első bekezdés), de azért a beszámítást kizáró ok külön kérdésbe ís foglalható, „ha a befoglalás a főkérdést igen terjedelmessé vagy nehezen érthetővé tenné". (BP. 358. §. második bekezdés.) A törvény e szerint a beszámítást kizáró okra vonatkozólag szabályként a befoglalást írja elő, de tekintettel az eset körülményeire megengedi a külön kérdés feltevését ís. Minthogy pedig a törvény a kivételes eljárást nem köti határozott szabatosan körülírt feltételekhez, hanem e tekintetben a bíróság nyelvérzékébe és az esküdtek felfogó képességének mérlegelésébe, tehát labilis és alanyi mozzanatokra bízza az elhatározást: a biróságok vagy egyszerű és könnyen áttekinthető esetekben sem alkalmazzák a szabályt vagy pedig határozottan visszaélnek a választási joggal. Van kír. törvényszék, mely mindig külön kérdésbe foglalja a beszámíthatóságot kizáró okot, de oly főkérdésekkel ís találkozunk, melyekben a büntető törvénykönyvben általános részében felsorolt összes — az esküdtek hatáskörébe utalt — beszámítást kizáró okok, mind megannyi nemleges feltételek, a főkérdés terjedelmét