Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Katonai büntető törvényeink és a jogfejlődés

8 elméleti kérdéseknek sokszor inkább árt, mint használ. A mély és nehéz tudományos kérdések a szaklap igazi anyaga. De meg kell engedni a szabad vitát és nem szabad tudományos kérdésben torzképpé zsugorítani a választ azért, hogy meg ne nehezteljen az, a kinek válaszolnak. Az irodalmi vitában a fegyveregyenlőséget biztosítani kell. Itt nincs rang, cím, nincs felekezet vagy politikai párt, itt csak az érveknek, a tudásnak és képességnek van döntő szerepük. A magyar tudomány mélyítése legyen azonban a kitűzött legfőbb cél. De óvatos gondossággal kell a gyakorlati követelményeket is szolgálni. Soha sem szabad e folyóiratnak elfelejteni, hogy a büntetőjogi reformkérdések célravezető megoldását nem biztosítja csak az, hogy valamely reformjavaslat logikailag helyes, mert ha a helyes logikai gondolat a magyar állam, a magyar társadalom szövedékén, a magyar állam és társadalom egyéniségén megtörik: akkor még a logikailag helyes gondolat ís helytelenné sőt átokká válhatík. Ennek a folyóiratnak kerülni kell a papír-intézmények, a papír-törvények, a puszta külföldi utánzások sürgetését. De viszont ha e folyóirat ugy látja, hogy a maradiság, a lomha mozdulatlanság csak bele kapaszkodik a közkeletű jelszóba és az újítástól való kényelmes irtózás mondatja csak, hogy ez vagy az a reform nem nekünk való: akkor legyen résen és mutassa kí, hogy az uj intézmény, melytől a maradiság irtózik, megfelel a hazai viszonyoknak, hogy az uj intézményt elbírja a magyar társadalom és a magyar néplélek nem lázad fel ellene. A büntetőjogtudomány mélyítése az okos gyakorlati reformok előkészítése és a pártatlan komoly oktató kritika jegyében teljesítse e folyóirat nagy és szép hivatását. Katonai büntető törvényeink és a jogfejlődés. Irta : PAP KÁLMÁN, tábornok-főhadbiró. A mi él és tovább élni akar, az a fejdődés törvénye alól magát el nem vonhatja. A hadsereggel együtt született, tehát már a történet előtti idők óta élő katonai büntető jog ís (noha a jogtudományi elmélet vele mindeddig fölöttébb kevesett foglalkozott) a fejlődésnek különféle mozzanatain ment át. A történeti időkben a rómaiak, mint nemcsak a hadviselésnek, hanem a jogtudománynak ís elismert mesterei, törvényeik-