Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Múlt és a jövő

7 uj irányok területe is hasonlít Alkínos király kertjéhez, hol ugyanazokról a fákról duzzadó érett gyümölcsök, illatos virágok és félig kinyílt bimbók csüngtek. Az uj irányok széles területén is vannak feladatok, melyek már is megoldáshoz, vagy ehhez közel jutottak — és vannak, amelyeket csak ködös vonalak takarnak". Azonban kérlelhetlen crímínáípolítíkaí kátévá sem lehet ez a folyóirat. Az antropológiai, a socíológíkus és a jogdogmatíkaí kizárólagosság lehet egyes külön folyóiratoknak feladata, de nálunk, hol nem nyílik alkalom ennyi különféle irányú szaklap megteremtésére — az egyedül álló büntetőjogi folyóiratnak kötelessége tért nyitni minden iskola küzdő törekvéseinek, de őrködni kell, hogy a büntető jog alapvető jogi tételeinek romboló munkájára vállalkozott, különösen ha csak ingadozó szétfolyó fogalmakat tudna a romok helyére ajánlani. Széles teret kell azonban biztosítani annak az irodalmi munkának, mely komoly érvekkel iparkodik megállapítani azt, hogy az uj büntetőjogi nézeteknek minő befolyása lehet az eddigi alapvetőknek tartott fogalmak törvényhozási szabályozására. Ilyen különösen a beszámíthatóság, a büntetési rendszer, a részesség a visszaesés törvényhozási szabályozása. Becsét fogja fokozni ennek a folyóiratnak, ha a külföldi intézmények és irodalom ismertetése és kritikája mellett a magyar irodalmi kritikát is kellő szigorral és teljes pártatlansággal kezeli mert nálunk egyik legnagyobb baj az egész irodalomban, hogy nincs igazi komoly kritika. Van dicséret vagy sárbarántás, de oktató, komoly bírálat, mely meggyőzi és javítani kíván — az ujabb időkben fehér holló. Bő teret biztosítani annak a munkásságnak, melynek célja földeríteni, hogy a mi hazánkban a bűntett okai, mely egyéni és collectív tényezőkre vezethetők vissza. Ebben a munkában is a legteljesebb bátorságra és őszinteségre van szükség. A biztosan és határozottan megállapítható társadalmi és állami bajokat kérleíhetlenül fel kell tárni és az orvosló szereket kijelölni. De különösen tért kellene nyitni annak, hogy itt állandó vizsgálódás tárgyává lehessen tenni azt a kérdést, hogy a büntetés feltételes felfüggesztésének és a fiatal koruakra vonatkozó reformoknak, a patronage-nak stb. minő tényleges hatása van a magyarországi crímínálításra. Föl kell ismernie e folyóirat vezetőségének, hogy melyek azok a kérdések, melyeket eredményesen csak tudományos folyóiratban és nem egyesületi felolvasásokban lehet tárgyalni. Az egyesületi munkásság, a congressusí nyilvános zaj a finom