Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 2. szám - Török Aurél. 1842-1912

91 Anyagi büntetőjog. 8. Stroch F. prágai tanár az „Österreichische Zeitschrift für Strafrecht" 1912. évfolyamának 1—30. lapján a kísérlet büntetésével foglalkozik az osztrák BTK. javaslatának szempontjából („Die Bestrafung des Versuches in dem österreichischen Vorentwurfe".) A javaslatnak azt az elvét, mely szerint a kisérlet egyenlőképen büntetendő a befejezett bűncselekménnyel, éles bírálat tárgyává teszi. Az egyenlő büntethetőség elve a tiszta vétkességi felelősség (Schuldhaftung) elvének folyamánya. A javaslat azonban ezt az elvet nem viszi keresztül, hanem a vétkes eredményért való felelősség alapján áll. Ezzel pedig az egyenlő büntethetőség elve nem fér meg. De a javaslat büntetési szabályai sem következetesek az elv keresztülvitelében, a mit Storch a büntetési szabályok részletes boncolásával bizonyit. 9. Az osztrák javaslatnak egy másik fejezetével, a bűnhalmazat szabályozásával, Gleispach gróf foglalkozik ugyanannak a folyóiratnak 1912. évf. 31.—63. lapján („Das Zusammentreffen von strafbaren Handlungen und Strafgesetzen") a jobb ügyhöz méltó buzgalmat, melyet a német theoretikusok a halmazati tan kiépítésére, kivált az eszmei és anyagi halmazat megkülönböztetésére pazaroltak, kellő értékére szállítva le, azt az igen helyeselhető álláspontot foglalja el, hogy a halmazati kategóriák elkülönítésének nem nagy gyakorlati jelentősége van. De ezt a csekély jelentőségét is elvesztené a halmazati tan, ha az életben előforduló halmazati esetek közül mindazokat, a melyeknek kriminalpsychologiai jelentőségük van, a törvényhozás külön szabályozás tárgyává tenné, a mi által a halmazat fogalma teljesen fölöslegessé válna. 10. Jerschke Erik (,,Die Putationsnothwehr." Strafrechtliche Abhandlungen herausgeg. von v. Lilienthal Nr. 124. Breslau, Schletter 1911. 48 1) a putativ jogos védelem beszámithatóságának kérdésével foglalkozva, a kérdés megfejtésének kiinduló pontjává azt a tételt teszi, hogy a beszámíthatóság előfeltétele a kötelességellenesség tudatának lehetősége, a nélkül, hogy a kötelességellenesség tényleges tudása vagy tudatossá válása szükségképen megkívántatnék. Ha tehát a tettes a való tényállást felismerhette volna s ekként a jogellenes támadásra vonatkozó tévedése elkerülhető volt, szándékos elkövetés forog fenn, ha pedig a tévedés nem volt elkerülhető, a tettes nem büntethető. Ennek az eredménynek a tarthatatlansága — ugy hiszem — nem szorul bővebb fejtegetésre. 11. Az orvos titoktartási kötelezettségével foglalkozik Loening Ottó a Reichs-Medicinal-Anzeiger XXVI. évf. 577. és köv. lapjain „(Das Berufsgeheimnís des Arztes nach dem Vorentwurf zu einem deutschen Strafgesetzbuch.") A javaslat vonatkozó 268. §-át kiegészitené azzal a nem éppen aggálytalan intézkedéssel, hogy a titok közlése megengedhető akkor, ha az valamely személy életét vagy egészségét fenyegető veszély elhárítása végett történik. 12. Roczkner Rudolf a sztrájk büntetőjogi jelentőségével foglalkozik a német és porosz jog szempontjából (,,Die strafrechtliche Bedeutung des Streiks nach Reichs- und preussischem Landesrecht." A Strafrechtl. Abhandl. herausg. von v. Lilienthal 139. füzete, Breslau, 1911. Schletter, 128 1.) dr. Heller Erik, győri kir. ítélőtáblai tanácsjegyző.