Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 2. szám - Török Aurél. 1842-1912

92 Külföldi lapszemle. Festschrift der Deutschen Júristen Zeitung zu 31. Deutschen Juristentage in Wien. Dr. Liebmann Ottó, a Deutsche Juristen-Zeitung szerkesztője a Bécsben tartott 31. német jogászgyülés alkalmából diszalbumot adott ki. A 93. oldalas emlékkönyv a szerkesztő előszaván kívül német és osztiák előkelő jogászok tollából dolgozatokat tartalmaz, a jogászgyülésen felvetett kérdésekről érdekes megbeszélésekben emlékezik meg, végül a folyóirat rendes rovatait hozza. — Ára kötve 10. Mk., a Deutsche Juristen-Zeitung előfizetőinek 8 Mk, Ottó Liebmann, Berlin, kiadása. Kahl a német és osztrák tervezetekben kontemplált biztonsági intézkedéseket, ezek céljai szerint — közveszélyesség leküzdése, elhagyatottság megszüntetése, gyógyítás, javítás, csoportosítva ismerteti. — Lammasch és Gross a halálbüntetés kérdésével foglalkozik. Az előbbi pro, az utóbbi contra. Figyelmet érdemel Lammaschnak ama megjegyzése, hogy a sebészet fejlődése nagy befolyást gyakorol a kriminálstatisztikára: számtalan eset, amely 20—30 évvel ezelőtt befejezett gyilkosság gyanánt jött volna számba, most a chirurgia haladása folytán csak kísérletként, vagy testi sértésként szerepel. A halálbüntetés fenntartandó, mert a nép jogérzetét sértené annak a tételnek a felállítása, hogy a rablógyilkosoknak is feltétlen joga van az élethez. (?) Gross azt javasolja, hogy a BTK. normális büntetési tételei kőzött ne szerepeljen a halálbüntetés, hanem legyen egy speciális rendelkezés, amely feljogosítja a kormányt, hogy rendkívüli esetekben, bizonyos cselekményekre megengedje ennek kiszabását. A 18. számban Lucas folytaja a büntetőjog reformja tárgyában kiküldött bizottság határozatainak ismertetését. A 19. számban Lilienthal ismerteti a fiatalkorúak elleni eljárásról szóló törvény tervezetét. Az ügyek legnagyobb része az Amtsgerícht elé fog tartozni, a Schöffék a fiatalkorúak nevelésében jártas egyének közül kerülnek ki, a vádemelésnél az oppurtunitás elve érvényesül, a vizsgálati fogságot egyéb intézkedések pótolhatják. (Valamely családban, javító intézetben elhelyezés, felügyelet alatt tartás) Büntetőparancs csak kihágás esetében bocsátható ki. Érdekes, hogy a speciális intézkedések alkalmazhatása szempontjából nem a cselekmény elkövetésének ideje, hanem elbírálásáé irányadó. Loerbrok a sajtó utján elkövetett testi sértésnek sokat tárgyalt ügyében hozott II. fokú ítéletet közli. A 20. számban Staff a halálbüntetésről ír. Ujat nem igen mond. Kiemeli, hogy ez a kérdés tulajdonképen nem is jogi, hogy a halálbüntetés pártolói csak azért kívánják ennek fenntartását, mert még nern tartják nélkülözhetőnek és hogy az ellenzői is elismerik, hogy bizonyos kivételes esetekre fenntartandó. Ugy hogy az ellentét nem oly nagy s ha a jogászgyülés mégis a leghevesebb vitát okozta, ennek egyéb inponderabiliák voltak az okai. Revue pénitentaire et de droit pénal. A 4—5. szám a Socíéte Générale des Prisons folyó évi március 20. és április 24-ikí üléséről számol be. Az előbbinek tárgya Lévy-Fleur előadása alapján az angol Borstal rendszer s az ezzel kapcsolatban a fiatalkorúak ügyében a legújabb törvények alapján megvalósított reformok voltak. Az előadó, aki az intézményt a helyszínén tanulmányozta, a legnagyobb elismerés hangján szól róla. Sajnos, terünk nem