Bírák és Ügyészek Lapja, 1919 (10. évfolyam, 78-79. szám)

1919 / 78-79. szám - A birói szervezet reformjához

üresedéstől számítolt 30 napon belül azok közül, kik a Curia elnökségénél igényüket bejelentenék. A Curia teljes ülésére a táblai elnökök is meghívandók. A kinevezés a titkos szavazással kijelöli 3 egyén közül eszközlendő. Ugyanezen elvek szerint töltendők be a közigazgatási és a szabadalmi bíróságnál megüresedett elnöki, tanácselnöki és bitói állások is. Az intercalare címén fennmaradó összegek évenként külön ki mutatandók a minisztérium birói osztálya .által s egész összegben a Birói és Ügyészi Egyesület rendelkezésére bocsátandók A minisztérium birói és ügyészi osztálya. Az igazságügy miniszter a bíróságok és ügyészségek feletti felügyeletet, továbbá a bírák, ügyészek és jegyzők kinevezése iránt a kormánynak teendő előterjesztéseket, nemkülönben a bírák és ügyészek összes személyi és szolgálati ügyeinek intézéséi kizárólag az igazságügyminiszteriumban alakított egy birói és egy ügyészi osztály közreműködése mellett gyakorolja. A birói és az ügyészi osztály biró, illetve ügyész vezetése alatt áll és azokban mint előadók csak birák és ügyészek működhetnek. Az igazságügyminiszteriumnak ezek az osztályai a következőképen alakulnak meg. A Curia kijelölő bizottsága a Curia birói tagjai sorából, minden ítélőtábla kijelölő bizottsága az ítélőtábla kebelében, vagy a kerületébe tartozó valamely bíróságnál működő birák sorából, továbbá a főállamügyészek a területükön működő államügyészek sorából három évenként 3—3 tagot hoznak javaslatba az igazságügyminiszteriumba leendő berendelés végett. Az ítélőtábla kijelölő ülése előtt a törvényszékeknél alakított kijelölő bizottságok is jogosultak arra. hogy berendelésre egy-egy birói la;:ol javaslatba hozzanak. Az igazságügyminiszter e hármas kijelölések alapján a minisztérium e két osztálválxi a bírákat, illetve ügyészeket a szükségelt létszámban berendeli s a berendelt személyek közül az ügyosztály vezetőjét és annak helyettesét kijelöli. A berendelendő birák illetőleg ügyészek részben a vidékiek közül választandók ki. A berendelés tartama három év. E három év alatt az igazságügyminiszter a szükséghez képest egyes birák (ügyészek) berendelését megszüntetheti, de a visszarendelt személv helyett csak olj személyt alkalmazhat, aki az alakulást megelőző kijelölésnél béren delésre javaslatba hozatott. A berendelt birák illetőié;: ügyészek fele-lelerészére nézve a berendelés :; :; évenként váltakozva megszűnik és helyeltük az ujabbi három éves időszakra a kijelöllek közül mások rrndelendők be, úgyhogy egyes személyeknek berendelése hal évnél hosszabb időre nem terjedhet. Az igazságügyminiszterium birói és ügyészi osztályában működő birák és ügyészek a szükséghez képest más ügykörben is foglalkoztathatók. Az igazságügyminiszter a minisztérium más ügyosztályaiban bírákat, ügyészeket külön kijelölés nélkül is alkalmazhat. A berendelés tartama alatt a berendelt birák (ügyészek) magasabb birói (ügyészi) állásra csak a berendelés megszüntetése mellen nevezhetők ki. VEGYES HÍREK. Az igazgatóság ülése. Igazgatóságunk 1918 december 29-én ülést tartolt, melyen a folyó ügyeken kívül több fontos ügyel tárgyalt. Dr. Schuszter Rudolf elnök ismertette a 60-as bizottság eddigi tárgyalásainak részleteit és eredményeit, melyekéi az igaz gatóság helyesléssel vett tudomásul s felhatalmazta az elnökséget, hogy a 60-as bizottsággal egyetértően továbbra is járjon el. — Felvettetvén a Közalkalmazottak Kamarájába való belépés kérdése, az igazgatóság egyhangúlag úgy határozott, hogy a Közalkalmazottak Kamarájába nem lép be, meri céljait legjobban saját szervezetében látja megvalósíthatónak. Ugyanez alkalommal az elnök közölte, hogy vidéken több helyütt különböző szervezetek alakultak, így pl. Szegeden «Birák és "Ügyészek Szövetsége)) címen alakult ily szervezel. Az igazgatóság kimondla, hogy új szervezetek alakulását nem larlja kívánatosnak és célszerűnek, mert ezekre szükség nincs s ahelyett, hogy használnának, csak gyengítenék az egyesület erejét, az energiák szétforgácsolására és- a közös érdekek veszélyeztetésére vezethetnek. — Abban a kérdésben, hogy a bírónak megengedtessék-c a politikai éleiben való aktív részvétel,.egyedül Kocsán János vitatta, hogy ez megengedendő lenne. Az igazgatóság többi tagja arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1869: IV. t.-c. 11. §-a tarlassék fenn. — Elhatározta az igazgatóság, hogy megsürgeti annak az előterjesztésének elintézését, melyben azt kívántuk, hogy a biró bizonyos ideig tartó birói működés után külön ügyvédi vizsga letétele nélkül is jogosíllassék fel ügyvédi gyakorlatra. — Bolla Béla szigetvári járásbiró indítványt nyújtott be aziránt, hogy a menekült, illetve állásukat vesztett birák közjegyzőkké neveztessenek ki és kik közülök gazdasággal foglalkoztak, a földbirtok-reform végrehajtása alkalmával földdel láttassanak el. Az igazgatóság elhatározta, hogy ily irányú felterjesztési intéz a kormányhoz. — Kócsán János indítványára az igazgatóság előterjesztést fog tenni az igazságügyminiszterhez abban az irányban, hogy az illetmények számfejtése decentralizáltassék, mert az összes számfejtési munkáknak az igazságügyminiszterium számvevőségénél való egyesítése mellett a vidéki birák későn jutnak illetményeikhez. — Végül letárgyalta és elfogadta az igazgatóság a hatvanas bizottságnak a birói állások betöltésére és a minisztériumban szervezendő birói osztályra vonatkozó javaslatait. F javaslatokat lapunk más helyén közöljük. A menekült birák. Fájdalmas büszkeséggel teszünk tanúságot róla, hogy a magyar biró ismét megmutatta, mennyire méltóan tudja megőrizni karunk nemes tradícióit. Bármily eszközzel igyekszik az országunkra lört sehonnaiak hada megtörni a birák államhűségél, az ő férfias szilárdságukon erejét veszti minden nemtelen próbálkozás. Nem használt a fenyegetés, a brutális sértegetés; hiába hurcolták ősz birótársainkat idegen országok penészes börtöneibe; hiába üldözték őket ki otlhonukoól s telték hontalanná családjukkal együtt: a magyar biró törhetetlen büszkeséggel vágta a gyáva hódító szemébe ezt a rövid szócskát: nem! Könnyes szemmel olvastuk birótársaink kálváriáját s arra kérjük őket, hogy addig is, míg a nemzetnek módja lesz háláját leróni, ne csüggedjenek. Amit az ellenség megalázásnak szánt, abból mi a dicsőség koszorút fonjuk homlokuk köré; ami szenvedést ki kellett állaniok, azt mi velük érezzük és fogadjuk, hogy meg fogjuk találni a kárpótlás módját. Ne engedjék, hogy lelküket ellepje a keserűség s ne adjanak szívükben helyet a gyűlöletnek. Heine Henrik 1849 októberében írta rólunk emlékezetes költeményében : «Wenn ich den Namen Ungarn hör', wird mir das deutsche Wams zu enge». Ha ma élne a száműzött költő, bizonyára rólunk írná azt is, amit ebben a versében saját nemzetére mondott: Doch wir gerathen in das Joch Von Wölfen, Schweinen und gemeinen Hunden. Ezl az ellenségei nem lehel gyűlölni, csak megvetni. V fiatalkorúak budapesti bíróságának különválasztása. Az 1913. évi VII. t.-c. megalkotásakor legfeljebb talán vahmi távoli lehetőség gyanánt derengett a törvényhozó lelkében az a gondolat, melynek mielőbbi megvalósítására a fiatalkorúiknak Budapesten működő bírái, felügyeleti halóságaink részéről is bizlaró támogatásban részesítve, újabban erős mozgalmat indítottak : hogy a fiatalkorúak budapesti bírósága a büntető törvényszéktől teljesen külön váltan, önálló bírósággá, mondjuk: törvényszékké alakíttassák. Nem csupán a szorosan vett judiciális szempontból, hiszen az Fb. állal biztosítóit speciális haiáskör a gyakorlatban már eddig is kitűnő eredményekel váltott ki, hanem ;\ vezetés, az általános adminisztráció tekintetében is, úgy aminl annak nemrégiben az igazságügyminiszteriumban larloll értekezleten szépen megokolt előterjesztésében maga a büntető törvényszék elnöke is kifejezési adott, ;i fiatalkorúak bírái pedig részletes memorandumban lejtették ki teljes méltánylást érdemlő álláspontjukat. Hogy a belső igazgatás terén, épen a speciális eljárás egységesebbé tétele és kívánatos gyorsítása érdekében mily feltétlenül szükséges a teljes önállósítás, azt e helyen nem célunk részletezni, de azi különösen hangsúlyoznunk kell, hogy a fiatalkorúaknak minden más birói szervezettől elkülöníteti bírósága in Budapesten, épen az 1913. évi VII. t.-c. intencióinak sikeres érvényesítése érdekében mulhatlanul kívánatos. A birói gyakorlat eddigi tapasztalatai egyre sürgetőbben tolják előtérbe annak szükségességét, hogj mindazok a szervek és eszközök, mélyek a fiatalkorúak bíróinak oly kétségtelenül fontos szociális tevékenységet eredményessé lenni vannak hivatva (p. o. a pártfogó-tisztviselői intézmény, a gyermekvédelem céljait szolgáló állami és társadalmi testületeknek, intézeteknek a fiatalkorúak elhelyezésére szolgáló ollhonai, patronázsmunka stb.) magának a különálló birói testületnek egységes, közvetlen irányítása és felügyeiele alatl állhassanak. A bünj!e/p-lörvényszék keretéből leendő kiválásnak nem utolsó indoka az sem: törekednünk kell minden lehelő módon elejét venni annak, hogy az elsősorban javító- és védő intézkedések meglételére hivatott bíróságnak «bünlelő)) jellege a/, ilyesmi iránt oly bizalmatlan nag)közönség előtt külsőleg is ennyire kidomboríttassék. Az igazságügyminiszterium most foglalkozik a fiatalkorúak birái által felszínre hozott eme nagyfontosságú kérdés tanulmányozásával s ha a jelek nem csalnak: az ige nemsokára testet is I'OÍ^ ölteni. Méltán várhatjuk ezt épen a mai történelmi idők kormányától, mely szociális életünk bajaival és feladataival szemben már eddig is az azelőtti átlagos mértéket jóval túlhaladó megértést tanúsított, Zsoldős Benő.