Bírák és Ügyészek Lapja, 1919 (10. évfolyam, 78-79. szám)

1919 / 78-79. szám - A birói szervezet reformjához

A Magyar Jogászegylet háborús tanfolyama. A Magyar Jogászegylet a hadból visszatéri jogászok tájékoztatására :i folyó évi március május havában tanfolyamot rendez, amelyen a háborús jogalkotásról és joggyakorlatról előadások lógnak tartatni. Az egylet ezzel a ciklussal már is la mijeiét adla, hogy az új vezetőség nagyszabású programmját gyors ütemben igyekszik valóra váltani. A rendkívül hasznos és kiváló érzékkel összeállított tanfolyam látogatását a legmelegebben ajánljuk hadból visszatéri kartársaink ügyeimébe. A programm a kővetkező: /. Magánjog. 1. Dr. Szladils károly: Magánjog. 1919 március 10., 17., 24. (hétfő). 2. Dr. Almási Antal: Háborús gazdasági jog. 1919 március 31., április 7. (hétfő). 3. Dr. Börcsök Andor: Földbirtokjog. 1919 április 14., 28. és május 5. (hétfő), i. Dr. Fabinyi Tihamér: Lakbérleti jog. 1919 május 7. (szerda). //. Hiteljog. '•<• Di'. Baumgarten Nándor: Hiteljog. 1919 március 12., 19. és 26. (szerda). 0. Dr. Meszlény Artúr: A csődöt pótló jogintézmények, különösen a kényszeregyezség. 1919 április i. (szerda). III. Pénzügyi jog. 7. Dr. Újlaki József: Adó- és illetékjog. 1919 április 9., 16., 23. és .'!0. (szerda). IV. Büntetőjog. 8. Dr. Bogsch Árpád: Büntetőjog és eljárás. 1919 március 14., 21., 28. és április í. (péntek). V. Polgári törvénykezési eljárás, í>. Dr. Térfy Gyula: Polgári eljárás. 1919 ápriiis 11., 18., 28. és május 2. (péntek). 10. Dr. Borsodi Miklós: Végrehajtási jog. 1919 május 9. (péntek). A megnyíló előadás 191!) március 10-én (hétfőn) délután 1 i 7 órakor volt. Az előadások a fentebb megjelölt napokon (hétfő, szerda, péntek) délután 7*7 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségeiben (V., Szcmere-ulca 10) fognak megtartatni. A Magyar Jogászegylet tagjai az előadásokat díjtalanul látogathatják; mások az összes előadások hallgatására jogosító belépőjegyért 10 K díjat űzetnek. A belépőjegyeket V., Szemere-utca 10. szám alatt kóznaponkint d. u. 5 és 7 óra közölt lehet megváltani. A bajor birák és az uj államforma. A Deutsche Bichterzeitung legutolsó száma hosszabb cikket közöl egy müncheni biró tollából «l'j idők, új kötelességek)) cím alatl. A cikknek nálunk is aktuális fejtegetéseiből az alábbiakat ismertetjük. «Mint mindenben, úgy az államnál is külömbséget kell lennünk annak külső formája és lényege közölt. Lényegére nézve az állam: szervezett népközösség és ez marad akkor is, ha formájában változás áll be. Az államforma nem közömbös, de nem is döntő jelentőségű. Bajorország mint királyság és Bajorország mint népállam között mélyreható külömbség áll fenn, de • a lényeg ezáltal változást nem szenved. Bajorország mini állam a forradalmi átalakulás folytán nem szünl meg mint olyan létezni. Az államfő csupán képviselője és nem megtestesítője az államnak. Az állampolgári kötelességek teljesítésével nem személyére való tekintettel, hanem mint az állam képviselőjének tartozunk neki. Ennélfogva a képviseletben történő valamilyen változás alapjában ezen kötelességeken milsem változtat. Különösen nem bir jetenlőséggel az a körülmény, hogy az államfő milyen úton jutott hatalomhoz. Az állam feje az, aki a halalom birtokában van. A bírákra nézve úgy az államforma, mint az államfő személyisége teljesen közömbös. A birák Iiivalalos eljárásukban egyedül a törvényeknek vannak alárendelve; amennyiben ezek valamit szabályként elő nem írnak, csupán lelkiismeretük kötelezi őket. Az az eset is lehetséges, hogy az állammal, valamint annak fejével ítélkezésük közben szembehelyezkedjenek; ezzel nem szegik meg hűségi esküjökel. Ennélfogva tevékenységüket egy, az államformában beálló esetleges változás nem érinti; és miként elmozdíthatatlanságuk gátolja a hatalom új birtokosát abban, hogy őket állásaiktól megfossza, azonképen ők is kötelezve vannak munkálkodásukat a megváltozott államjogi viszonyok közöli folytatni. Minden rendezett állami szervezetben szükséges a bíráskodás és.különösen forradalmi álalakulások idejében bk a legnagyobb fontossággal az a körülmény, hogy a jogszolgáltatás terén semmiféle szünet be ne következzék. A biró hűségesküje az állammal szemben azt köveleli lőle, hogy a megváltozóit államjogi viszonyokkal mindaddig ne törődjék, míg azok a törvényhozás terén is változásokat nem eredményeznek. Bűségeskűje, még ha azt a királynak is leszi, kizárólag az államnak szól, tekintet nélkül arra, hogy minő a kormányzás formája.)) A német birák helyzete az uj szociális rendben. P. S. lipcsei biró a Deutsche Bichterzeitung 1918 decemberi számában a köv etkezőket írja: Nézetem szerint teljesen hibás volna kezünket ölbe tenni és ijedősen mint egy meglapult madár bevárni, hogy a jövendő rejtélyes szemű szfinksze mit fog határozni felettünk. A mi feladatunk egyedül az lehet, hogy a dolgok új elrendezésénél a higgadt és mérsékelt irányzatot győzelemre segítsük és az anarchiával hatályosan szembeszálljunk. A birói tisztség is a nép szolgálatára bivaloll. Éppen a biró az, aki a legszorosabb együttműködésben áll a nép széles és a hétköznapi, nehéz munkában élő tömegeivel, amelyekkel őt hivatása napról-napra összehozza és amelyeknek szükségleteit nálánál senki más jobban meg nem ismerheti. Egy valóban szociális társadalmi rend, amely minden elnyomatást és egyenlőtlenséget kizár, minden osztálybeli külömbséget megszüntet, és az emberi méltóságot habár csak a legkisebb mértékben is érvényre juttatja, oly magas eszmény, hogy ennek elérése céljából a nép legjobb erőit kell szolgálatába állítani. Nekünk bíráknak még annak látszatai is el kell magunkról hárítani, mintha mi talán egy politikai reakcióban reménykednénk és mindaddig, amíg az be nem következik, kedvetlenül, mini valami duzzogó gyermek a sarokba húzódnánk. Ha félre állunk, akkor a fejlődés átgázol rajtunk. Mi reánk a népnek éppen ama része, amely a jövőben az állami halaimat magához fogja ragadni, bizalmatlansággal tekint, mint az «osztály-igazságszolgáltalásD, legjobb esetben pedig mint egy tudományosan képzett, de a néphez idegen « hivatali-igazságszolgáltatás*) képviselőire. Ezt a rólunk táplált, téves hitet meg kell szüntetnünk és ezért, amily gyorsan csak lehetséges, felvilágosítólag a nép széles rétegeivel érintkezésbe kell lépnünk. Fogház helyett pénzbüntetés. Most, midőn a birák státusrendezéséről van szó, aktuális minden olyan reform, mely az igazságügyminiszlerium budgetjének csökkenlcsére^vezet. Felhívjuk a ügyeimet Georg Bamberger könyvére (Geldstrafe slatt Gefangnis, Stuttgart 1917), melyben a rövid szabadságvesztés-büntetések céltalanságát fejlegeli. Nem osztjuk ugyan ebben a tekintetben teljesen a szerző nézeteit, de kétségleien, hogy gazdasági szempontok indokolnának egy kis revíziót. A felhozott példa igen meggyőző. Német országban évenkint kereken 200,000 esetben szablak ki a bíróságok rövid tartamú szabadságvesztést. Ha minden esetben ezt állag 50 márka pénzbüntetéssel helyettesíltessék, úgy az államnak 10 millióval több jövedelme lenne, viszont megtakarítana körülbelül 2't millió végrehajtási költséget. ADOMÁNYOK. Had iárva-ialap. Dr. Ralla Ignác veszprémi tszéki jegyző úlján Berger Arnold _ ~~ — 100'— Dr. Szöllőssy Ernő szegedi táblai tanácsjegyző járásbiró útján a volt sabácj bíróság tagjai _____________ áOO*— Özvegyek és árvák alapja. Dr. Szamossy Antal balassagyarmati tszéki jegyző útján a balassagyarmati ügyvédek néhai dr. Sclndtz Ákos tszéki jegyző emlékére koszorúmegváitás címén ____'_________„ ... _ 100-— Dr. Piskóty Ferenc, kisvárdai járásbiró úlján Spitz Henrik, Pollák Ferenc és Klein Márkus 50— 80, összesen... .„ _ ______ 130"— Aradi járásbíróság útján Bing János és Klein Miksa 100-— Muzsay János szilágysomlyói járásbiró úlján Hirseh Ignác _____ 100-— Ugyancsak Muzsay János útján, melyből 100 K-t Hirseh Ignác adományozott 240 — Dr. Orel Koriolán budapesti büntető járásbiró útján ... ... _ .... _. 100-— Dr. Kern Aurél bpesti tszéki jegyző útján dr. Almády Géza ny. fővárosi tanácsnok ___________ _ _ _ 100'— Nagy János élesdi járásbiró gyűjtése- _________ 130 — Dr. Sándor Aladár táblabíró (Budapest) úlján Haideckker Sándor ... „ l_tv— Dr. Fertsek Gyula bpesti tszéki biró útján Nagel Marcell _ ... ... „. 10O-— 100 koronánál kisebb tételű adományok ________ _DO — Üdülőház- és szanatoriumalap. Néhai dr. Serli Nándor budapesti központi járásbiró emlékére koszorúmegváltás címén a budapesti központi járásbíróság birói és jegyzői kara 7* K, a budapesti törvényszék birói és jegyzői kara löd, összesen _ ti?.*-— Nagyszalontai jbiróság útján a nagyszalontai ügyvédi kar néhai dr. Vinnay Arpáil járásbiró elhunyta alkalmából koszorúmegváltáskénl . _ _N HiO — Dr. Vadász Manó budapesti ügyvéd útján Nagel Marcell ... _ „ _ 130-— Ferdinándy Tihamér hatvani járásbiró úlján adományok- _ „ „" _ 1_0 — lOt) koronánál kisebb tételű adományok.. ________ 304 ÍÍ8 Adományok internátus.]n k részére. Tekéi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezel _ _ _ „ _ 200— 100 koronánál kisebb tételű adományok _____ _~ „ _ ~b8'— Adományok egyesületi segélyalapunk javára. Marlinovieh István ipolvsági tszéki elnök úlján adományok (mely összeghez Hülgár János .100, Dobó lajos 100 K-val járul, hozzá) _ . _ 007'00 koronánál kisebb létein adományok • _ _ _ _ _ 14B— Felelős szerkesztő: Dr. RáU^Vógh István. Kiadótulajdonos: Országos Bírói és Ügyészi Egyesület. FRAMKLIN-lAdBUUl NYOWJlU.