Bírák és Ügyészek Lapja, 1919 (10. évfolyam, 78-79. szám)

1919 / 78-79. szám - A birói szervezet reformjához

Ha a birák a közös státusban megmaradnak s az általános slátusrondezés elvei a bírói karra is alkalmazási nyernek, 855 biró a VIII. fizetési osztályban megmaradt volna s a VII, és VI. fizetési osztályban 8't6 846 nyert volna elhelyezést, míg az új státusban a rangban legfiatalabb biró is a VII. fizetési osztálybeli fizetéssel van javadalmazva s minden újabb kinevezés nélkül jut el egészen a 14,000 K-ás törzsfizetésig. Egy azonban bizonyos. Annak az elsőfolyamodású bírónak a címe, aki minden újabb kinevezés nélkül is eljuthat a régi V. fizetési osztály dotációját meghaladó fizetésig, újabb kinevezés nélkül nem fog változni s így az, aki a birói pályán a mai demokratikus világban is az üres címek hajhászását teszi ambíciójának tárgyává, keservesen csalódhatik. Az ilyen birón nem tudunk, mert nem is akarunk segíteni. Mi a birói címet tartjuk a legszebb címzésnek s nem teszünk kü'önbséget törvényszéki, ítélőtáblai és curiai birói cím között. A címkérdésre különben még csak ennyit. A birói címet ne a hasonlórangú minisztériumi állásból rávetődő idegen fény sugarai, hanem a birói állásból magából kisugárzó fény tegye ragyogóvá. Ezt a fényi a birói állásnak a biró működése adja meg. » A birói kartól magától függ az, hogy a birói címet minél ragyogóbbá legye. Minden más címei túl kell hogy ragvogjon a birói cím, ha a magyar biró most már az anyagi gondoktól mentesülve, minden erejével azon lesz, hogy az új korszak igaz megérlő bírája legyen, aki az új eszméknek megfelelő jogfejleszlésen izzó lelkesedéstől hevítve s helyes szociális érzéktől vezérelve munkálkodik. Sz. A. A birói szervezet reformjához. Amíg egyrészről folytonos a panasz a birák sztík javadalmazása miatt, addig másrészről sehol a világon nem folyik oly pocsékolás i a munkaerővel, mint a magyar közhivatalokban és ezek közölt is elsősorban a bíróságnál. Elég e tekintetben rámulatnunk arra, hogy a biró tömérdek olyan munkával kénytelen foglalkozni, mely mindennek inkább tekinthető, mint birói funkciónak, hogy továbbá a jegyzői kar foglalkozási köre, a jegyzőkönyvvezetés is oly természetű, melyet sokkal alacsonyabb képzeltséggel bíró hivatalnokok is elvégezhetnének. A jegyzők főfoglalkozási köre, a jegyzőkönyvek vezetése, egyáltalában nem tekinthető oly munkának, melyre jogtudorok és jórészben még ügyvédi és birói képesítéssel is bíró egyének volnának csak alkalmazhatók. A polgári ügyekben a jegyzőkönyveket a tárgyalást vezelő birák rendszerint tollba szokták mondani. Ily munkakör betöltése egy jogtudorra, vagy különösen egy képesített ügyvédre vagy bíróra nézve egyenesen lealázó, mert ezt a munkát bármelyik díjnok is nyugodtan elvégezhetné. A büntető szakban a főlárgyalási jegyzőkönyvek vezetése csak reproduktív munka, melyhez nem annyira kiváló jogászi képzettség, mint inkább egyéni jártasság, gyakorlottság szükséges. A kezelőszemélyzet elméleti képesítésének felemelése melleit ezt a munkál is nyugodtan rá lehetne bízni bármely ügyesebb kezelőre. Hátránya a jegyzők jegyzőkönyvvezetéssel való foglalkoztatásának az is, hogy különösen a nagyobb forgalmú bíróságoknál nem jut idejük arra, hogy érdemi birói munkák ellátása úlján magukat képezhessék, akik pedig ezt nem is ambicionálják, azok éveket tölthetnek joggyakorlaton, anélkül, hogy megtanulnának önállóan és jogászilag gondolkodni. A biróképzés legalkalmasabb módja szerintünk az volna, ha minden fiatal ember mint ügyvédjelölt szerezné meg a szükséges gyakorlatot, mert olt inkább sajátíthat el önálló és halálozott jogászi gondolkozást, mint a bíróságnál jegyzőkönyvvezetések közben. A birói állásra alkalmas egyéneket azután a már kész és pár évi gyakorlattal bíró ügyvédek sorából kellene kiválogatni oly módon, hogy az ügyvédi gyakoriali idejüket a nyugdíjba beszámítanák. Ezzel el lehetne érni azt, hogy a birói állásokra az életet ismerő, igazán arravaló és minden bürokratizmustól ment egyének kerülnének, akik birák és nem hivatalnokok lesznek. Természetesen ehhez szükséges a birói állások megfelelő dotációja is. A jegyzői állások megszüntetésével felszabadulna az állam a jegyzői fizetések terhétől. Ezt az összeget, megfelelően kikerekítve, a bírói fizetések javítására kellene fordítani, még pedig a legrosszabb esetben oly módon, hogy a jelenlegi VII. fizelési osztálynak a háborús segéllyel együtt kilevő javadalmazásánál kisebb fizetésben biró egyáltalában ne részesülhessen. A kezelőszemélyzet elméleti képesítéséi érettségi bizonyítványhoz és a szükséges jogi ismeretek megszerzését igazoló szakvizsgálathoz kellene kölni, melyre az e célra szervezendő tanfolyam elvégzése adná a kellő alapot. Az ily elméleti képzeltséggel bíró kezelők alkalmazhatók lennének már mosl a jegyzőkönyvvezetői leendőkre, valamint segédkeznének a bírónak az ú. n. currentiák feldolgozásában is, melyek túlnyomórészben oly természetűek, hogy kezelő állal is könnyen elintézhelők, különösen a biró felügyelete melleit. Az ily elméleli képzettséggel még nem bíró kezelők alkalmazhatók volnának a szoros értelemben veit kezelői leendők ellátására. Ily módon elél hető volna, hogy e selectio a birói kinevezéseknél már érvényesülhetne s a kinevezés tényével senkit mellőzés nem ér, mert a birák a szabad pályán' levő kiválóbb ügyvédek sorából neveztetnének ki, hogy továbbá megfelelő színvonalon maradna az igazságszolgáltatás az automatikus előlépés feltétlenül megvalósítandó rendszere melleit és hogy végül a biró leendői a szoros értelemben vett birói funkciók teljesítésére szorítkoznának. Ez utóbbi esetben, különösen az egyesbirói rendszer minél lágabb körű érvényesítése melleit a birói létszám csökkentése és az ezzel felszabaduló állami kiadásoknak a birói javadalmazás további emelésére való fordítása is keresztül volna vihető. A kezelőszemélyzet kárpótolva lenne a hosszabb elméleti -képzettség megszerzéseért azáltal, hogy megnyittatnék elölte az út a VIII. és a VII. fizelési osztályba. Ha a biró csak birói munkál fog végezni, ha minél kevesebb forma, de annál több ügyszerelet és ludás fog érvényesülni a biró munkájában, ha kevesebb számú, de képzelt és jól dolált birák fogják az ügyeket ellátni, oly előnyökéi érünk el ezzel, melyek mellett eltörpülnek azok a hátrányok, amilyenekkel ily gyökeres szervezeti reformok rendszerint járni szoktak. DJ\ Kern Aurél, budapesti büntetőtörvényszéki jegyző. A hatvanas bizottság javaslatai. A birói állások betöltése. A birói az igazságügyminiszter előterjesztésére a köztársaság elnöke nevevzi ki. A bírói állás betöltése következően történik: Minden birói állás,-kivéve a táblai elnököket, a Curia elnökeit és tanácselnökeit, pálvázat alapján töltetik be olykép, hogy az illető bíróság elnöke a megüresedésnek tudomására juttatásától számított 8 napon belül saját, hatáskörében intézkedik a hirdetménynek a hív. lapban való közlése iránt (a törvényben megállapított létszám fellétlenül betartandó lévén, a bíróság elnöke a pályázat kiírása elölt semmiféle tárgyalásra nem szorul). A közlés háromszor történik. A pályázati haláridő 18 nap, melynek letelte után 15 nap alatt köteles a kebelbéli bíróság kijelölő bizottsága Összeülni. A kijelölő bizottságok. A kijelölő bizottság a Curián, a tábláknál és a törvényszékeknél alakítandó és pedig a bíróság elnökén vagy helyetlesén kívül a Curián 8, a tábláknál 6 és a törvényszékeknél 4 lagból. Tagjai felerészben a tanácselnökök és tanácsvezelők, felerészben pedig a birák sorából az illető bíróság teljes ülésén évenként titkos szavazás útján válaszlatnak meg. Ugyanakkor hasonló módon lesznek megválasztandók a póttagok is és .pedig a Curián és a tábláknál 4, a törvényszékeknél 2 póllag. Járásbírói állás betöltésénél a pályázati kérvények a járásbíróság vezetőjével is közlendők s ennek 3 nap alatt beterjesztendő véleménye a bizottságban ismertetendő; ahol a helyi viszonyok megengedik, a bizottságba a járásbíróság vezetője is meghivandó. A pályázók névjegyzéke s minősítése 48 órával előbb a bizottság minden tagjának kézbesítendő. A bizottság minden állásra 3 pályázói hoz javaslatba. A bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén határozattá az emelkedik, melyhez a bizottság elnöke csatlakozott. A kisebbség indokolt különvéleményt adhat. A határozat az iratok kapcsán az illetékes Táblához, táblai állásnál a Curiához 3 nap alalt felterjesztendők. Ezek kijelölő bizottsága 15 nap alatt köteles határozni. A láblai másodfokú és a curiai határozatnál a kisebbségi vélemény indokolása elmarad. A láblai másodfokú és a curiai határozat 3 nap alatt az igazságügyminiszterhez terjesztendő fel. A miniszter csakis az eljárt első és másodfokú kijelölő bizottságok állal kijelölt egyének közül választhat. Amennyiben a miniszternek a kijelölés ellen aggálya volna, a curiai, illetve a másodfokú táblai bizottságot aggályai és indokai közlése mellett egyízben felhívhatja, hogy 15 nap alatt nyilatkozzék aziránt, hogy a kijelölést a közölt aggályok megfontolása után is változatlanul fenntartja-e, avagy áltól eltérő javaslatol tesz. A curiai elnök, másodelnök, tanácselnökök és a táblai elnökök kijelölése a Curia teljes ülésében történik tilkos szavazással a meg-