Bírák és Ügyészek Lapja, 1919 (10. évfolyam, 78-79. szám)

1919 / 78-79. szám - A külön birói státust megalkotó néptörvényhez

591 A biró és a politika. Elnöki tanácsunk az alábbi előterjesztési intézte az igazságügy­miniszterhez. Igazgatóságunk 1918 december 29-án tartott ülésében az előterjesztési jóváhagyUi. Igazságügyminiszter Úr'. A több belyen ismételten elhangzóit kormánynyilatkozatok szerint közvetlen küszöbön áll az egyesülési és gyülekezési jognak olyan, a kor szellemének és a szabadság követelményeinek teljesen megfelelő újabb törvényhozási szabályozása, amely a teljes gyüle­kezési és egyesülési jogot szabadon megadja az ország összes polgárainak és ezek közölt a közszolgálat bármely ágában levőknek is, mégpedig olyan értelemben, hogv ezáltal még a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869 : IX. L-e. 11. §-a is hatályát vesztené. A birói kar elismeréssel és teljes megértéssel 'vette és \eszi tudomásul a népkormánynak ezt a korszerű felfogását és tel­jesen átérzi maga is annak a szükségét és helyességét, hogy a köz­szabadság szempontjából annyira fontos egyesülési és gyülekezési jog azok számára is biztosítva legyen, akik közszolgálatban állanak Ámde ha teljesen helyénvalónak látjuk is ezen új iránynak törvényhozási szabályozását a közalkalmazottakra nézve általában, — mégis a bírói kart és a birói halálom gyakorlását illetőleg nem hallgathatjuk el komoly aggályainkat Nagyméllóságod előtt, amelj aggályaink arra készlelnek, bogy még az utolsó pillanatban is fel­hívjuk az Igazságügyniiniszter Ur Ggyelmét arra, hogy a birói halá­lomnak kívánatos függetlenségével és pártatlanságával ez az intéz­kedés alig egyeztethető össze. A legrégibb kortól egészen a mai napig vitallan és megdöntetlen igazságként áll az a lénj nevezetesen, hogy a helyes igazságszolgáltatás legfőbb és legelemibb követelménye épen az, hogy a bíróságok minden irányban függetlenek és elfogu­latlanok legyenek és hogy különösen az igazságszolgáltatás menetébe a párloskodás és a pártszempontok bebocsáttatást ne nyerhessenek. Knnek az alapvető tételnek megingatására vezetne pedig minden­esetre az, ha a bíróságok tagjai a jövőben bizonyára még élesebb pártharcokkal járó politikai küzdelmekbe belesodorlalnának és a bírák egyúttal politikai működést is fejtenének ki, amikor is nagyon könnyen megtörténhetnék az,-hogy azok a jogkérdések, amelyek akár a magánjog, akár a büntetőjog terén oldandók is meg és amelyek az állampolgárok legszentebb és legfontosabb vagyoni, erkölcsi és személyi javainak és érdekeinek megóvását és méltán) os kiegyenlítését hivatottak szolgálni, — tisztára a pártfelfogás vagy pártérdek szemüvegén keresztül bíráltalnának el. Még súlyosabbá válnék a helyzet a köz szempontjából olt, ahol akár a eivilis, akár pedig a büntetőjogi perek politikai vonatkozással bírnának és teljesen lehetetlen állapot következnék be olt, amikor egyenesen közjogi, vagy választási, vagy fegvelmi és egyéb, tisztára politikai ügyek volnának a birói döntés tárgyai és amikor előáll­hatna az a helyzet, hogy valamely választás, vagy egyéb közjogi aktus érvényessége felett ép annak a pártnak oszlopos tagja kellene, hogy ítéletet mondjon, amely pártnak életbevágó érdeke fűződik a szóban levő tény szentesítéséhez, avagy megdöntéséhez. Hogj pedig ez a helyzet mily gyakran állana be és hogy a politikai érdekek szembekerülése és kiélesedése milyen gyakran hozná a politikai működés folytán pártpolitikaiig szintén érdekelt bírót a legkülön­bözőbb összeütközésekbe, - azt legjobban igazolja annak meg­fontolása, hogy az újabb jogfejlődés a birói működésnek a közjogi és közigazgatási téren is mind nagyobb hatáskört kivan biztosítani: így a legutóbbi (Vázsonyi-féle) válaszlói törvényjavaslat is a válasz­tási eljárás egyes mozzanatai törvényességének ellenőreiül szintén a bírákat iktalla be, hasonló, törvényhozási intézkedések várhatók tehát a jog minden terén is. Igv különösen az összes közalkalma­zottak fegyelmi eljárásában is, ahol az elhangzóit kívánságok szerint a fegyelmi bíróságok mindenkor egy biró elnöklésével ítélkeznének. Emellett pedig előrelátható, hogy a bitói kar tagjai, épen eddigi feddhellen erkölcsi tekintélyüknél és magas képzettségüknél lógva elsősorban fognak számbajönni ott is, ahol egy-egy politikai irány a maga részére vezetőkel loboroz és így mind gyakoribb lesz külö­nösen a kisebb helyeken, ahol a vezetésre hivatott képzeltebb egyé­nek általában kisebb számmal vannak, az az esel, hogy egy-egy politikai párt vezetésében birák fognak működni és szerepelni. Ebből a helyzetből pedig az igazságszolgáltatásra nézve kellős veszély származik, mert egyrészt maguk a birák ezen helyzetük és politikai működésüknél fogva cl fogják veszteni azt a pártatlan objektivitásukat, amelyet eddig a politikai mozgalmaktól távol ön­magukban megőrizni tudlak ; másrészt pedig a jogkereső közönség­ben teljesen meg fogja ingatni a bíróságok igazságérzclébe és pár­tatlanságába veteti hitet és birói döntésekben való megnyugvást készségei, amit nem is lehet rossz néven venni akkor, ha tekintjük, hogy ugyanaz a biró fog esetleg azon emberek ügyében ítélni, akik az o és pártja ellen e leghevesebb és legélesebb politikai harcol folytatják. Hogy pedig mit jeleni az egy országban, ha a bíróságok pár­tatlanságába vetett bit általában megszűnik, - azt itt nem kell bő­vebben kifejtenünk, mert hisz nyilvánvaló, hogy akkor az emberek nem igen fogják ügyeikel a teljes bizalmatlansággal nézett bíróságok elé vinni, hanem mindenki a törvényen kívüli ulakal és módokat fogja érdekeinek biztosítósára keresni, ami végül is a teljes anarchiái fogja előidézni. Igaz ugyan, hogy a nyugati művelt nemzetek törvényes rendje szintén nem tartalmazón eddig olyan kifejezett törvényes rendel­kezést, amely a bírákat a politikai életben való aktiv résztvételtől egyenesen eltiltotta volna. Ez a helyzet azonban nem jelenti azt, mintha a művelt külföldön a birák politikai működésének veszélyes­ségél fel ne ismerték volna és az idevágó törvényes intézkedések hiánya is nem az ellenkező felismerésből, hanem épen abból ma­gyarázható, hogy az emlílelt igazság megdönlhellen helyességél a műveli birói karok maguk is átlátták és ezen hivatásukból folyó szükség parancsát követve, e részben fennálló szabadságukkal álta­lában nem éllek és a politikai aktiv tevékenységtől és szerepléstől maglikai idevágó törvényes parancs nélkül is távollartotlák. liá kell azonban mulatnunk arra is, hogy ez a felismerés a kül­földi birák közöli is annyira erős, hogy épen a legutóbbi időkben előkelő angol birói körökből' tekintélyes felszólalás történt épen annak érdekében, hogy a birák a politikai mozgalmakban való részt­vétellől eltillássanak, — nem lát tehát a magyar birói kar semmi okol arra. hogy az eddig oly jól bevall jogállapolon e részben vál­tozás történjék. A magyar birói kar teljes tudatában van annak, hogy a mai állapot a bírákra nézve a polilikai jogok bizonyos megszorítását jelenti és hogy az egyéb állampolgárokkal szemben a bíráktól a mai helyzet bizonyos áldozatot és bizonyos lemondást kövelel. Ezzel szemben azonban a birói kar liszlában van azzal is, hogy minden hivatás és ígv a birói hivatás is a maga különleges feladatainál fogva a köz javára mindenkor bizonyos áldozatokat követel és ezl az áldozatot a magyar birói kar hivatásának helyes álérzésében továbbra is készséggel vállalni kész, — és ezért az elnöki tanácsnak 1918 december hó 6-án hozott egyhangú határozata alapján kérjük Nagyméltóságodat arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás pártatlan­ságának és objektivitásának legszentebb érdeke megóvása végen á népkormánynál és törvényhozásnál odahatni kegyeskedjék, hogv y birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV. l.-e. 11. i;-a lényegében változatlanul továbbra is érvényben tartassák és hogv a magyar igazságszolgáltatásnak nyugalma és a jogkereső közönségnek abba vetett bizalma a politikai súrlódásoktól és pártharcok kinövéseitől továbbra is megóvassék. 3^ A külön birói státus! megalkotó nép­törvényhez. A birói kar negyedszázados harca sikerrel járt. A külön birói státus törvénybe van iktatva. Ezt az intézményi mint a birói füg­getlenség és a birói tekintély közjogi biztosítékát e helyen fölösleges méltatni. Csak arra kívánunk rámutalni, hogy a külön státus nem­csak erkölcsi, de anyagi tekintetben is. nagy előnyökkel jár a birói karra, dacára annak, hogy a fizetések megállapításánál az ország jelenlegi sanyarú pénzügyi helyzetére való tekintetlel igényeinket mérsékelni kelleti. Kzek az előnyök a legvilágosabban akkor tűnnek ki, ha az elválás pillanatában egy búcsúzó tekintetet vetünk a régi közös státusra. Az összehasonlításból kitűnik, hogy az elsőbirósághoz kinevezeti biró részére megállapított lizelés fokozatai a régi VII., YÍ. és V. fizetési osztálybeli lörzsíizelésekel foglalják magukban s a lizelés a legfelső fokozatban 4000 K-val haladja meg a curiai biró ed­digi fizetéséi. Ha most még tekintetbe vesszük azt, hogy bármily mostohákká változzanak is az előléptetési viszonyok abban az esetben, ha az ország leriileli integritását megóvni nem sikerülne, a járásbirósági elnöki vng\ a törvényszéki tanácselnöki állási mégis minden törekvő biró legalább is el fogja érni s ebben az állásban 18,000 K lörzs­fizetésig juthal el, amely fizetés az államtitkári fizetést meghaladja, akkor valóban elmondhatjuk, hogy az ország gazdasági viszonyainak kedvezőbbé vállával a magyar biró oly anyagi helyzetbe jut, mely meg fog felelni állása díszének s javadalmazásában megleli a kár­pótlást azért is, hogy minden más keresettől intézményesen el van tiltva. Ha mégis ill otl elszórtan akadnak még birák, akik félhangosan megkísérlik annak a kérdésnek a felvetését, vájjon a birói kar anyagi szempontból nem járt volna-e jobban az egyidejűleg végre­hajtott általános státusrendezéssel, ennek csak a teljes tájékozatlan­ság lehet az oka. E kételkedők aggályainak eloszlatására kár ugyan több szó vesztegetni, megnyugtatásukra azonban mégis közlünk még egy adatot

Next

/
Thumbnails
Contents