Bírák és Ügyészek Lapja, 1919 (10. évfolyam, 78-79. szám)

1919 / 78-79. szám

5S8 IV FEJEZET. Égyéb illetmények. Í6. §. Az itélőbirákat és államügyészeket fizetésükön és lakáspénzükön felül a 2. §. 3. pontja szerint megillető pótlékok, segélyek és egyéb mellékilletmények tekintetéhen azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a lizelési osztályokba sorozott állami lisztviselőknek ilyen illetményeire irányadók. 17. §. A Curia és a közigazgatási biróság elnökének és másodelnökének pótléka, az itélőbiráknak és az államügyészeknek az 1893: IV> t -e. 2. §-ának c) ponlja alapján járó működési pótlék, az 1908: VI. t.~c. 5. §-án alapuló működési pótlék, az államiigyészck tiszti pótléka, a telekkönyvi betélszerkeszlő bírák fővárosi helyi pót léka, úgyszintén a korpótlék megszűnik. • A telekköm \i hetétszerkesztő bírák napidíj- és luvardíjátalányát, valamint az itélőbiráknak és államügyészeknek külön rendelkezések alapján járó egyéb illetményeit ez a törvény nem érinti. V. FEJEZET. Vegyes és átmeneti rendelkezések. 18. §. A tényleges szolgálatban álló itélőbirák és államügyészek részére a jövőben nem adományozható magasabb állásnak sem címe, sem jellege, mint amelyet betöltenek. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a magasabb állásnak címével és jellegével felruházott itélőbirák és államügyészek állásait fokozatosan a 4. §-ban említett megfelelő állásokra rendszeresítse át. 19. §. Ha az ítélőbíró vagy az államügyész a jelen törvény kihirdetése után olyan állásra neveztetik ki, amellyel az addig kapott fizetésnél kisebb fizetés jár, az új és a régi fizetés közötti különbözelet fizetés természetével bíró személyi pótlékként kapja meg. Ezt a személyi pótlékot a fizetés emelkedése esetében a fizetési többlet erejéig be kell szüntetni* 20. >;. Az ítélőtáblai elnöki titkár az első csoportba, a Curia elnöki tanácsosa pedig a második csoportba sorozott itélőbirákkal és államügyészekkel esik az illetmények szempontjából egy tekintet alá. 21. §. A jelen törvény életbelépésekor a már kinevezett itélőbirákat és államügyészeket a következőképen kell a fizetési csoportokba sorozni: az ítélőtáblai birói címmel és jelleggel felruházott járásbirák, törvényszéki bírák és telekkönyvi belétszerkesztő bírák, továbbá a központi telekkönyvi hivatal főnöke, a curiai birói címmel és jelleggel fel nem ruházott törvényszéki elnökök, a főállamügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott államügyészek és a budapesti államügyészség élén átló főállamügyészi helyettes a második fizetési csoportba kerülnek; a curiai bírói címmel és jelleggel felruházott ítélőtáblai birák és törvényszéki elnökök, valamint a budapesti központi járásbíróság vezetője a harmadik fizetési csoportba kerülnek, egyelőre ugyanide tartozik a Budapesten elhelyezett három törvényszék elnöke és a budapesti főállamügyész; a budapesti Ítélőtábla elnöke és a legfőbb államügyész egyelőre a negyedik lizelési csoportba jut A többi itélőbirót és államügyészt abba a lizelési csoportba kell sorozni, amelybe áHása a 4. §. szerint tartozik. 22. §. A jelen törvény életbelépésekor a már kinevezeti itélőbirák és államügyészek fizetésének és a magasabb fizetési fokozatba előlépésre igényi adó szolgálati idejének egyénenkint való megállapításánál - a korábbi jogszabályok szerint a magasabb összegű személyi pótlék szempontjából beszámítható — azt a szolgálati időt kell alapul venni, amelyet az illető Ítélőbíró vagy államügyész abban a fizetési osziábban töltött, amelybe a jelen lörvény életbeléptekor tartozott. A VIII. fizetési osetáhban töltött időhöz hozzá kell számítani azt az időt is, amelyet az ítélőbíró vagy az államügyész albirói, alUgyései vagy igazságügyminiszleri fogalmazói állásban töltött. A VII. fizetési osztályba sorozott itélőbirákat és államügyészeket úgy kell tekinteni, mintha akkor jutottak volna a jelen lörvény első lizelési csoportjának negyedik fokozatába, amikor a VII. fizetési osztályba tartozott állásra első ízben kineveztettek. 23. §. A 22. §-ban említett szolgálali időből kilenc évnél többet, sem a fizetés, sem a magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt adó szolgálali idő megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Azokat az itélőbirákat és államügyészeket, akiknek a 22. J-baü említett beszámítható szolgálali ideje kilenc évnél hosszabb, a további magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt adó szolgálati idő megállapításánál úgy kell tekinteni, mintha 1919. évi január hó 1-én töltötték volna bé kilenc évi beszámítható szolgálati idejüket. Azoknál az itélŐbiráknál és államügyészeknél, akik a jelen tőrvény életbeléptekor jogerős fegyelmi Ítélet hatálya alatt állanak, a fegyelmi ilélet joghatályát a korábbi jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell elbírálni. l'i. % A szabadalmi hivatal itélőbiráinak illetményei a jelen lörvény elvei szerint nyernek szabályozást. Ez a7 szabályozás rendeletiéi is történhetik. Az itélőbirák és államügyészek részére megállapított lizelési csoportokat és fizetéseket a szabadalmi hivatal ilélőbiráin kívül, a jelen törvényben meg nem nevezeti állami alkalmazottakra kiterjeszteni nem lehet. 25. §. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe, az ennek alapján járó illetmények azonban az itélőbirákat és az államügyészekel 1919, évi január hó I. napjától kezdve illetik meg. A jelen törvényi az illetékes miniszterek hajtják végre. Táblázat az 1919. évi XXVII. néptörvény tí. áboz. Fizetési esoporl Fizetési fokozni Fizelés 1. 1. 2. 4. 5. t>. 7. 8. 9. •7.400 8.000 8.600 9.200 lo.ooo 11.000 12.000 13.000 14.Í 11. 1. i 4. 5. 6. 12.000 13.500 15.000 16.000 17.000 is. UOO III. 1. 2. 4. Ki. 000 18.000 20.000 22.000 IV. 1. 2. 22.000 24.000 V. 28.000 VI. 32.000 1919. évi XXVHI. néptörvény a bírósági jegyzők, fogalmazók és titkárok illetményei és szolgálati viszonyairól. (Jóváhagyatott a Magyar Népköztársaság Elnöke által 1919. évi március hó 7. napján. Kihirdettetett az Országos Törvén) tárban 1919, évi március hó 8. napján.) /. Illetmények, 1. §. A bírósági jegyzők az állami tisztviselők X., a biróság fogalmazók az állami tisztviselők IX., a bírósági titkárok pedig az állami tisztviselők VIII. lizelési osztályába tartoznak. Az említett bírósági tisztviselők állásai egyenlően oszlanak meg a X., a IX. és a VIII. fizetési osztályok között. 2. §. Azokat a bírósági jegyzőkel, fogalmazókat és titkárokat, akiknek az ilélőbirákra nézve megszabott jogi képesítésük van, évi 1200 korona fizetés természetével biró képesítési pótlék illeti meg. Ez a pótlék a képesítés megszerzését követő hó 1. napjától kezdve jár. 3. §. Az 1893. évi IV. t.-e. 2. §-ának <•) pontjában említett működési pótlék összege a bírósági fogalmazóknál és titkároknál évi 600 korona. //. Szolgálati viszony. 4. §. Bírósági jegyzővé azt lehet kinevezni, aki a köztisztviselőkre nézve megszabott általános kellékeknek megfelel és belföldi tudomanyegyetemén a jogtudori oklevelet megszerezte avagy birói es ügyvédi képesítése van. Bírósági fogalmazóvá csak véglegesített bírósági jegyzőt és bírósági titkárra csak bírósági fogalmazót lehet kinevezni, de bármelyik állasra kinevezhető az is, aki a köztisztviselőkre nézve megszabott