Bírák és Ügyészek Lapja, 1918 (9. évfolyam, 71-77. szám)

1918 / 71. szám - Az igazságügyi programm

553 kijelenti, hogy ő nem hajlandó ezt az állást elfogadni. Elnök ennek következtében tekintettel arra, hogy más jelölt nem ajánltalotl, dr. Rosnyay Dávidot helyettes főtitkárrá megválasztottnak jelentette ki. Elnök a háborús viszonyokra tekintettel indítványozza, hogy a jövő évi közgyűlés is Budapesten tartassék meg. Egyhangúlag elfogadtatott. Dr. Nűscfie Győző főtitkár ismerteti ezután a székesfehérvári osztálynak az 1917. évi augusztus hó 17-én közzétett igazságügyi kinevezésekkel a vidéki bírákat ért sérelem tárgyában tett indítványát, megemlítvén, hogy ahhoz több osztály hozzájárult és arra való tekintettel, hogy a szervezeti törvény javaslata kidolgozás alatt áll, javasolja, hogy a székesfehérvári osztály indítványa adassék ki az elnöki tanácsnak avégből, hogy intézményes biztosítékokat keressen arra nézve, hogy a jövőben iiyen sérelmek elő ne fordulhassanak. Dr. Emi Antal a székesfehérvári osztály kiküldötte a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület közgyűlése méltányolva a vidéki bíráknak a székesfehérvári osztály folyó évi augusztus hó 29-én hozott határozatában panaszolt sérelmét, felkéri az egyesület nagyérdemű igazgatóságát megfelelő feliratnak az igazságügyminiszler úrhoz intézése végett abból a célból, hogy a budapesti s vidéki birák előléptetése egyenlő elvek szem előtt tartásával történjék s hogy a jövőben történendő előléptetések alkalmával a vidéki birák a budapesti bírákkal szemben sérelmet ne szenvedjenek. Dr. Keserű Lajos törvényszéki elnök, a debreezeni osztály kiküldölte, hozzájárul dr. Kail Antal indítványához azzal, hogy mivel a kinevezéseknél nemcsak a budapesti és vidéki birák közölt tételeit különbség, hanem a vidékiek között is aszerint, aminl törvényszéki székhelyen, vagy kis járásbíróságoknál vannak alkalmazva, az igazgatóság erre a körülményre is mutasson rá. Dr. Vályi Sándor ügyvezető elnök a budapesti és vidéki bíráknak egymással való szembeállítását nem tartja szerencsésnek és úgy véli, hogy a panaszolt sérelmek nem fordulhatnának elő, ha a bíróságok vezetőinek javaslatai nagyobb figyelemben részesülnének. A közgyűlés dr. Kail Antal határozati javaslatát elfogadja. Főtitkár ismerteti a kalocsai osztály arra irányuló indítványát, hogy a férj a feleség után is családi pótlékban részesüljön és a ruházati segély póllóíag a feleség után is utalványoztassék és indítványozza, hogy az igazgatóság e tárgyban sürgős felterjesztést intézzen a kormányhoz. Egyhangúlag elfogadtatott. Főtitkár ismerteti a temesvári osztály indítványát, amely az 1912. évi VII. t.-c. 1. és 2. §-ának hatályon kívül helyezésére irányul és tekintettel arra, hogy e tárgyban már kormányrendelet bocsáttatott ki, az indítványnak, mint tárgytalanná váltnak tárgyalását mellőzni kéri. A közgyűlés ily értelemben határoz. Ismerteti továbbá főtitkár a temesvári osztálynak azt az indítványát is: 1. hogy az egyesületnek a fővárosba utazó vidéki tagjai részére az egyesület házában otthon létesíttessék; 2. hogy a vidéki igazságügyi épületekben a hivatalos kiküldetésben levő birák részére megfelelő lakószobák álljanak rendelkezésre ; és javasolja, hogy ezek az indítványok pártolólág adassanak ki az igazgatóságnak. A közgyűlés ily értelemben határoz. kő titkár ismerteti a budapesti osztálynak azt az indítványát: 1. hogy a családi pótlék a nyugalomba vonult bírákra és ügyészekre is kiterjesztessék; 2. hogy a nyugdíjasok a drágasági és háborús pótlékok s rendkívüli segélyek tekintetében is azonos elbírálásban részesüljenek a tényleges szolgálatban levőkkel; 3. hogy a megalkotandó íizetésrendezési törvény 1917. évi január hó l-ig visszamenőleg visszaható erővel ruháztassék fel; 4. hogy a fizetésrendezési törvényben a nyugdíjtörvény is revízió alá vétessék abban az irányban, hogy a nyugdíjasok illetményeinek megállapításánál a megállapítandó magasabb fizetések szolgáljanak alapul; és javasolja, hogy ezek az indítványok pártolólág adassanak ki az igazgatóságnak. A közgyűlés ily értelemben határoz. Főtitkár ismerteti' dr. Vass Lajosnak a peres és perenkívüli eljárási szabályok egyszerűsítése tárgyában beadott indítványát és javasolja, hogy az megfontolás végett az elnöki tanácsnak adassék ki. A közgyűlés ily értelemben határoz. Főtitkár ismerteti Varga Nagy István indítványát a büntetéspénzek országos alapjáról rendelkező törvények oly értelmű megváltoztatása tárgyában, hogy a befolyandó büntetéspénzek 1—2%-a az igazságügyi alkalmazottak részére létesítendő segélyalap javára fordíttassék és javasolja, hogy ez az indítvány adassék ki az elnöki tanácsnak. A közgyűlés ily értelemben határoz. Ezekulán elnök a jelenlevők részvételét megköszönve s az egyesületnek további sikert és felvirágozást kívánva, a közgyűlést a tagok lelkes éljenzése mellett bezárta. Egyesületünk működése az 1916 17. évben. (A közgyűlésen előterjesztett főtitkári jelentéé.) Az egyesület működése a lefolyt két év alatt a háború befolyása alatt állolt. Az igazgatóság egész erejét és idejét a rögtöni segítséget és gyors tevékenységet igénylő munkálatok vették igénybe, de úgy, hogy amellett az állandó és nagyobb célokat is folytonosan szem előtt tartotta. Az 1915-iki közgyűlés utasította az igazgatóságot, hogy az akkoriban felfüggesztett helyi előléptetések az igazságügyi kormány állal a legsürgősebben foganatba vétele iránt tegyen előterjesztést. Az igazságügyi kormány figyelemre méltó előzékenységgel honorálta az egyesület ebbeli beadványát, mert a közgyűlési követő egynéhány hét alatt a helyi előléptetések tényleg megtörténtek és azóta ezek a lehetőségig be is tartatnak. Ugyanekkor az igazgatóság arra is utasítási nyert, hogy a helyi előléptetések biztosítása és különösen a sortartás tekintetében intézményes biztosítékot keressen. Az igazságügyi kormányhoz benyújtott memorandum kiterjeszkedett természetesen e kérdésre is, intézményes biztosítékot azonban csakis az alkotandó szervezeti törvényben tudott találni és megjelölni. A>zal a kérelemmel fordult tehát az igazságügyi kormányhoz, hogy e szervezeti törvény végleges tervezete mielőbb közzététessék. Minthogy az eddig közzétett tervezet lényeges átdolgozása kilátásba helyeztetett és annak gyors megjelenése is megígértetett, az igazgatóság az egyes osztályoknak a törvény keretébe vágó javaslatait és észrevételeit ezentúl nem különkülön tárgyalta, hanem elrendelte, hogy azok egybegyűjtve a szervezeti törvény tervezetének tárgyalásánál felhasználtassanak, annál is inkább, mert az igazgatóság terve kezdettől fogva az volt, hogy a tervezel megbeszélésébe az osztályok minél szélesebb körben bevonassanak. 1916. évi december hó 30-án az Igazságügyi Javaslatok Tára 60-ik számában ez a tervezet végre napvilágot látott. Egyletünk akkori elnökének kezdeményezésére azonnal intézkedés történt, hogy a tervezel egyes rendelkezései az osztályok állal megbeszélés tárgyává tétessenek, majd az osztályok véleményének beérkezte után az elnökség állal kijelölt bizottság a tervezet intézkedéseit letárgyalván, véleményét az igazságügyi kormány elé terjesztette. E munkálattal elintézési nyertek az egyes osztályoknak a külön bírói státus, a fizetésrendezés, az automatikus előléptetés iránti előterjesztései. Az igazgatóság úgy mint eddig, ezentúl is szigorúan fog ügyelni a szervezeti törvénybe felveendő minden egyes kérdésre és javaslatra. A háborúra való tekintettel egyes kérdések elodázásába bele kellett nyugodnunk, ami azonban nem jelenti azt, hogy ezek a napirendről levétettek volna. Ilyen például a közjegyzőt helyettesítő birák illetményei, a vasúti szabadjegy a törvényszéki elnökök részére a táblai elnök székhelyére, a parlamentben részvétel slb. A legutóbbi közgyűlésen már szóval bejelentettük, hogy az egyesület Debreczenben is főiskolai internátust szándékozik felállítani az igazságügyi kormány és Debreczen városának támogatása mellett. A megnyitás az 1915. évi július hó 26-ik napján tarlóit elnöki tanácsülésen elhatároztatott és az 1915. évi szeptember havában az internátus tényleg meg is nyittatott. Természetes, hogy a háború okozta viszonyok szűk keretet állapítottak meg. Egyebek közöli arról, hogy az internátus részére saját épületet emeljünk, szó sem leheléit, azonban van kilátás arra, hogy a normális viszonyok helyreálltával ezek a keretek Debreczenben is alaposan tágíthatok lesznek. Nem [mulaszthatjuk el ezúttal sem, hogy úgy az igazságügyi kormánynak, mint Debreczen városának az anyagi támogatásért köszönetünket ki ne fejezzük. Nagy és súlyos gondot okozott az igazgatóságnak a budapesti internátus fenntartása. Egyrészt az a> körülmény, hogy a főiskolai ifjúság túlnyomó része fegyveres szolgálatra vonult be s így internátusunk lassan-lassan kiürült, másrészt a hirtelen fellépő óriási megdrágulása az élelniicikkeknek és azok beszerezhelésének súlyos volta, nagy felelősséget hárított az igazgatóságra, úgy hogy 191(1. évi június hó 22-én tarlóit ülésében már meggondolás tárgyát képezte, hogy az internátust egészen be kell zárni. Az ig izgatóság akkoriban végleges állási nem foglalt, hanem az internátus íenntartásál az elnökség határozatától tette függővé, minthogy csak az elnökség lehetett abban a helyzetben, hogy az élelmi-