Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 69-70. szám - A vidéki biró

541J jeleztük, a fedezetül szolgáló 300,000 koronából az összes igényjogosultak ösztöndíjjal elláthatók voltak s így most a jelzett igényjogosultsági arány gyakorlati alkalmazására nem került a sor. A nevelési segély ügyében egyesületünk képviseletében mint nz adományozó bizottság tagjai dr. Vályi Sándor, dr. Mendelényi László és dr. Lányi Márton jártak el, míg az adományozó tanácsban •egyesületünket az eló'lnevezett ügyvezető elnökünk képviselte. Az adományozó tanács 1917. évi február hó 17. és 19-én az idó'közben elhalt Jeszenszky Sándor és folytatólag 1917. évi május hó 21-én gróf Klebelsberg Kunó államtitkárok elnöklete alatt tartotta üléseit. Ezeknek főtárgya természetesen az igényjogosultsággal nem biró, vagy e tekintetben kétes bejelentők kérvényeinek és reklamációinak -esetenkénti lelkiismeretes felülbirálata volt. De történtek elvi jelentőségű megállapodások is, melyeket a tanács jövőre itt követendő zsinórmértékül óhajt tekinteni. Ezek közül a következők érdemelnek különösebb figyelmet: 1. A szabályzat értelmezésében souverain hatáskörrel eljáró adományozó tanács döntéseit nem okolja meg s azokat a folyamodókat, akiknek gyermekei ösztöndíjat nem kapnak, az elutasító határozatról rendszerint nem értesíti. Ezt nemcsak az igényjogosulatlan jelentkezők nagy számára tekintettel volt célszerű kimondani, de főleg azért* mert — ha a létszám betelik — sok esetben egyformán igényjogosullak között fog kelleni az összes körülmények legszubtiíisabb mérlegelésével dönteni, ily esetekben az indokolás közlése majdnem lehetetlen volna, az elutasító határozatnak indokolás nélküli közlése pedig összehasonlításokra s a helyzet félreismeréséből származó elkeseredésre és alaptalan reklamációkra nyújtana tápot. 2. A 2550/1916. számú rendeletben lefektetett alapelvektől nem lehet eltérni. De egyénileg kölönös méltánylást érdemlő esetekben •a tanács az előmeneteli osztályzatok átlaga megállapításánál kedvezőbb összeredményt is (pl. 2'4) elfogadhat. 3. Attól az elvtől, hogy ösztöndíjban nem részesíthető a gyermek, ha szülőjének állomás-, illetőleg lakóhelyén ahhoz az iskolanemhez tartozó olyan tanintézet van, amilyenben az alkalmazott gyermekét felvétette, a tanács nem térhetett el. Az elmúlt évben 'kivételesen csak az erdélyi menekültek gyermekeire nézve történt kivétel oly módon, hogy az ily kivételes ösztöndíjban részesített gyermekek az ösztöndíjat a második félévre is megtarthatták. 4. Vitás volt, hogy egy alkalmazott kaphat-e több gyermeke részére ösztöndíjat. Méltányos magyarázattal abban történt megegyezés, hogy ha a pályázónak háromnál kevesebb gyermeke van, úgy csak egy ösztöndíjat kap, ha háromnál több gyermeke van, úgy kaphat két ösztöndíjat. Ettől csak igen kivételes esetekben lehet eltérni. így az elmúlt évben egy 10 gyermekes apa kapott három gyermeke részére ösztöndíjat. Egyesületünk ügyvezető elnöke az üléseken úgy az irányoknak megállapításában, mint egyes konkrét esetekben a lehető legteljesebb mértékben érvényesítette befolyását a birói és ügyészi kar érdekeinek megvédésére s különösen abban az irányban> hogy az ösztöndíjban részesedők között a birói gyermekek minél nagyobb számban 'foglaljanak helyet. Ez a törekvés nem is volt sikertelen, amit igazol az az adat, hogy az utólagos felszólalások alapján történt pótadományozást nem is számítva, az igazságügyi tárcához tartozók közül 135-en — és ezek közül is 66 biró — nyertek ösztöndíját. Ezzel szemben a pénzügyi tárca keretében 108, a földmivelésügyi tárca keretében 80, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium keretében 30, a kereskedelmi tárca keretében 22 és a belügyi tárca részére 2 ösztöndíj osztatott szét. Méltánylásra talált ügyvezető elnökünknek még az a javaslata is, hogy több gyermekes apánál, ha az ösztöndíjban részesített igényjogosult gyermek (pl. meg nem felelő tanulmányi eredmény miatt) elveszti a képesítést, úgy annak egy másik gyermeke részesüljön előnyben, illetve az ösztöndíj reá ruháztassék át. Érdekelni fogja tagtársainkat, hogy melyek voltak az igényjogósultság meg nem állapíthatásának leggyakoribb okai. 1. A folyamodó nem tartozott az 1912. évi LXV. t.-c. hatálya alá. 2. A tanuló előmenetele nem ütötte meg a kívánt mértéket. 3. A folyamodó lakhelyén hasonló tanintézet volt. 4. A folyamodó gyermeke magántanuló volt. Ez alól csak gimnáziumba járó leányok javára tett a tanács kivételt, ha igazolást nyert, hogy nevezettek az igazgató engedélye folytán tényleg bejártak az előadásra. 5. A növendék olyan intézetbe járt, amely a rendeletben nem fordul elő. 6. Az iskolába járást katonai szolgálat akadályozta. De beíratott katonák a lehető legméltányosabb elbánásban részesültek. 7. A gyermek külföldi intézetbe járt vagy magasabb értékű ingyenes helyet, alapítványt vagy ösztöndíjat élvezett. Egyesületünk abból a célból, hogy az ösztöndíj kérdését szabályozó rendelet több helytelen intézkedését revízió alá vegyék, 1917. évi május hó 1-én a miniszterelnök úrhoz a következő beadványt intézte: Nagyméltóságú Miniszterelnök úr ! I. A m. kir. miniszteriiim ti)Ili. évi 25üO. M. E. számú rendelete az állami alkalmazónak gyermekeinek nevelését előmozdító segítségek nyújtását részben több előfeltételbez köti, részben nevelési segítséget kizáró körülményeket állapít meg. E korlátozások egy részének felállításánál a m. kir. minisztérium nyilván abból a szempontból indult ki, hogy korlátlan segélynyújtás esetén a rendelkezésre álló összeg nem lenne elegendő s így szükséges a jelentkezéseknek bizonyos batárokat szabni. Az első esztendő pályázásának eredménye azonban arról tesz bizonyságot, bogy az aggály nem vált valóra, amennyiben az adományozott segítségek a rendelkezésre bocsátott összeget sem merítették ki. Mi sem áll tehát útjában annak, hogy a korlátozó intézkedéseknek a fenti okból létesített csoportja kiküszöböltessék s ezáltal megnyíljék annak a lehetősége, hogy a nevelési segítségben az arra reászoruló érdemes- köztisztviselők szélesebb rétege részesüljön. Ezek a szempontok vezetik egyesületünket, midőn az alábbi kérelmekkel fordulunk Nagyméltóságodhoz: 1. Méltóztassék a hivatkozóit rendelet oly irányú módosítása iránt rendelkezni, hogy a ü. §. utolsó bekezdése hatályon kívül helyeztessék. Az a rendelkezés, hogy a tisztviselő gyermeke akkor sem részesülbet nevelési segítségben, ha lakóhelyén van ahhoz az iskolanemhez tartozó tanintézet, amilyenbe gyermekét felvétetni óhajtja: a segítségre szoruló lisztviselők jelentékeny részét érdemtelenül sujlja. Annyira kézenfekvők az okok, melyek e rendelkezés megszüntetését indokolják s annyira nyilvánvaló, hogy e korlátozás felállítása csupán pénzügyi szempontból vált szükségessé: hogy a részleges okfejtést feleslegesnek véljük s Nagyméltóságodnak az egyenlősítésre irányuló s bizonyára méltányosnak találandó kérelmünket jóindulatába ajánljuk. 2. Továbbá mérséklendők lennének a nevelési segítség elnyerésének előfeltételei is (4. §.). Köztudomású, hogy a tudományos vagy hivatali pályán való boldogulhatásnak nem mindig az iskolai érdemjegyek a garanciái. Igen sok eset van reá, hogy a gyermek a tantárgyak egyik csoportjában gyenge, bár a másikban kiváló lehet, cs igen sok eset van arra is, hogy az érdemjegyekel a gyermek magaviselete befolyásolja, már pedig az iskolai szempontból meg nem felelő magaviselet még nem fokmérője az élet állal követelt erkölcsi magaviseletnek s akárhányszor lehet muló természetű evogén tényezőknek az eredménye is. Ily esetekben ismét érdemelleniil sújtja a szülői a felállított korlátozás. Amennyiben ez előfeltételeknek általános mérséklése nem volna lehetséges, vúgy felhatalmazandó lenne az adományozó bizottság, hogy indokolt esetekben esetrőlesetre kivételt tehessen. II. Ez alkalommal azzal a kérelemmel is fordulunk Nagyméltóságodhoz, méltóztassék a bírósági vagy egyéb állami alkalmazottak gycj'inekei részére egyesületünk internálusaiban nevelőintézeti helyeket létesíteni s azokra pályázatot hirdettetni. Egyesülelünknek két internátusa van. A budapesti (I., Ráth György-u. 20) 85 férőhellyel bir s egy növendék teljes ellátási dija évi 13Í50 korona. Debreczeni internátusunk 20 növendék befogadására van berendezve; az évi ellátási díj 1000 K. Mindkét internátus elsősorban főiskolai hallgatók számára létesült, de szükség esetén középiskolai tanulók is elhelyezhetők. I* A miniszterelnök úr kérelmünket érdemben nem találva teljesíthetőnek, 1639 1917. számú átiratában velünk a következőket közölte: ((Rátérve az egyes kérésekre, a tanulmányi eredmény máris oly alacsonyan van megálllapítva, hogy az igenyekkel lejebb szállni az akció tanügyi eredményének kockáztatása nélkül nem lehet. E pontnál felhívom a t. Egyesület figyelmét arra, hogy a 4. §. átlagosztályzatokat állít fel és így valamely tantárgyból nyert gyenge osztályzat a gyermeket az ösztöndíjkedvezményből nem zárja ki. Ami pedig az iskola székhelyén lakó állami alkalmazottaknak a kedvezményből való kizárását illeti, ki kell emelnem, hogy a kisebb helyeken működő alkalmazottak gyermekeinek iskoláztatása tekintetében oly kedvezőtlen helyzetben vannak, hogy az e részben való támogatásuk elsőrendű érdek, Az állami alkalmazottak érdekében a pénzügyminiszter úr által tervezett egy másik ága, a lakásügyi viszonyt épen a nagyobb helyeken állomásozó alkalmazottak érdekeit fogja szolgálni és így a kiegyenlítődés ez úton is biztosítva lesz. A t. Egyesület továbbá azt a kérését is előterjesztette, hogy az állami alkalmazottak gyermekei részére az egyesület internátusaiban nevelőintézeti helyet létesítsek és egyben jelezte, hogy az évi ellátási díj budapesti internátusában 1350, debreczeni internátusában pedig 1000 K. Mielőtt e kérdésben állást foglalnék, szíves felvilágosítást kérek abban a tekintetben, liogy a jelzett dijak a háborús viszonyok következtében emeltettek-e és hogy rendes körülmények között az évi díjak mennyit tettek ki.» Egyesülelünk a miniszterelnök által kért felvilágosításokat 1917. évi május hó 20-án kelt beadványában megadta. Ezekután különösen is felhívjuk tagtársaink szíves figyelmét a hivatalos lapban az 1917. évi szeptember havában kezdődő új iskolaévre vonatkozólag közzétett pályázati hirdetményre, melynek a jelentkezésnél figyelembe veendő főbb útmutatásait következőkben ismertétjük: Az igónyjogosultság feltételei : 1. Az ösztöndíjban a magyar szent korona országai területén fennálló középfokú és felsőbb iskolák azon rendes fiú- és leánytanulói részesülhetnek, akik az idézett rendelet 2. §-ában felsorolt tanintézetek valamelyikét látogatják, Budapesti főiskolát látogató tanuló az ösztöndíjat csak abban az esetben nyerheti el, ha megelőzőn is a budap>esti főiskolát látogatta vagy ha az általa választott tanszakra vidéki főiskola nem ad képesítést. 2. Ösztöndíjban részesülhet: a) Az 1912. évi LXV. t.-c. határozmányai alá tartozó, valamint az 1914.. évi XXVII. t.-c. 11. §-ában említett tényleges szolgálatban álló a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alá eső alkalmazottnak törvényes vagy törvényesített édes és mostoha gyermeke ; b) az 1912. évi LXV. t.-c. határozmányai alá tartozó s 1913. évi január hó l-e után nyugalomba helyezett olyan alkalmazottnak, aki a tényleges szolgálat idején nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alá esett, valamint az 1914. évi XXVII. t.-c 11. §-ában említett s nyugalomba helyezett alkalmazottnak