Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 69-70. szám - A vidéki biró

550 törvényes gyermeke, ha az alkalmazottnak a lényleges szolgálat ideje alatt vagy azt. megelőzően kötött házasságból származik ; törvényesített gyermeke, ha az alkalmazott tényleges szolgálatának ideje alatt, vagy azt megelőzően született; mostoha gyermeke, ha az alkalmazottnak a tényleges szolgálat ideje alatt vagy azt megelőzően kötött házassága által lett az alkalmazott mostoha gyermekévé; c) az a) és b) pontban körülírt és elhalt alkalmazottnak árvája, ha részérc nevelési járulék állapíttatott meg. 8. Ösztöndíjat csak olyan tanuló nyerhet el, aki a szabályzatban meghatározott taniilmányi eredményt tudja felmutatni. Az ösztöndíj elnyerését kizárja : a) az a körülmény, hogy az alkalmazottnak illetményein felül számottevő jövedelme van ; b) az a körülmény, hogy az a tanuló, akinek részére a kérés bejelentője ösztöndijat kér: bármely értékű ingyenes nevelőintézeti helyet, az ösztöndíjnak az 8. pontban megállapított összegét elérő nevelési járulékot, az ösztöndíjnak az 8. pontban megállapított összegét magában véve vagy a családi pótlékkal, illetőleg ennek természetével birö rendkívüli évi segéllyel vagy a nevelési járulékkal együtt elért más ösztöndíjai vagy állandó jellegű tanulmányi segélyt élvez. Ösztöndíjban az a) és b) pont alatt felsorolt eseteken kivül az életben lévő alkalmazott gyermeke akkor sem részesülhet, ha az alkalmazott állomás-, illetőleg lakóhelyén van ahhoz az iskolanemhez tartozó tanintézet, ami/yenbe az alkalmazott gyermekét felvétette. Az ösztöndíj elnyerésére vonatkozó bejelentés módozatai és egyéb tu dnivalók. Az ösztöndíjra vonatkozó bejelentés megtételére az I. 2. pontban megjelölt alkalmazott és az ilyen alkalmazott árvájának törvényes képviselője jogosult. A bejelentést a jogosult az e célra rendelkezre álló bocsátott űrlapon teszi meg. Ezek az űrlapok a m. kir. pénzügyigazgatóságoknál állanak rendelkezésre. A bejelentésre jogosult az űrlapot "a valóságnak megfelelően és pontosan kitölteni, az űrlapnak hátlapján a megelőző tanítási évi bizonyítványát, illetőleg leckekönyvének erre az időre vonatkozó részét s utolsó vizsgálatáról kiállított bizonyítványát egész terjedelmében lemásolni és az űrlapot aláírni köteles. Bejelentések csak az előirt űrlapon fogadlatnak el, más formában tett, nemkülönben hiányosan kitöltött bejelentések tekintetbe nem vétetnek. A tényleges szolgálatban álló alkalmazott a kilöltött űrlapot folyó évi július iO-ig közvetlen hivatali főnökének adja át. 1 A nyugalomba helyezett alkalmazott, valamint az alkalmazott árvájának törvényes képviselője a kitöltött űrlapot ugyancsak folyó hó iO-ig annak a hatóságnak küldi meg, mely a nyugellátást, illetőleg a nevelési járulékot megállapította. Azok az állami alkalmazottak, kik gyermekeik részére az ösztöndíjat az 1916/17. tanévre megkapták és gyermekeik az 1917/18. tanévben ugyanabban az intézetben fogják tanulmányaikat folytatni, amelynek látogatásához az ösztöndíj köttetett, az ösztöndíjat — feltéve, hogy az 4910/17. tanévben az előírt tanulmányi előmenetelt tanúsították, miről a tanév végén az illető intézet vezetője közvetlenül tesz jelentést — továbbra is megtartják. Az ilyeneknek tehát ösztöndíj elnyerése iránti bejelentést beadni nem kell. Félreértések elkerülése végett nyomatékkal figyelmeztetnek az alkalmazottak arra is, hogy gyermekeiknek a megfelelő intézetbe való felvételéről maguknak a szülőknek (törvényes képviselőknek) kell gondoskodniok. A törvényszéki jegyzők továbbképzése. Az 1914 :1. l.-c a szóbeliségnek és közvetlenségnek a törvényszék előtti polgári peres eljárás alapjául tételével ezelőtt csupán a ((sommás-)) bírótól megkívánt képességei: az ügy lényegének gyors átértését és megítélését követeli meg a per bíráitól. A bíróság előtt gyors egymásutánban pereg le az egész per — és bizonyítási anyag. A felek kérelmeit, a támadó és védő cselekményeket, a nem ritka ellentámadást nyomon követi a bizonyítás felvétele, majd újból a felek előterjesztései, észrevételei jönnek, esetleg ujabb bizonyítás következik mindaddig, míg a per vagy annak egy része a bíróság nézete szerint a határozathozatalra megérett. A mai törvényszék előtti per — általánosságban — legalább is két tárgyalás: a perfelvételi, más esetekben előkészítő tárgyalás, és az érdemleges tárgyalás anyagából tevődik össze — amely tárgyalásokon a bírói tanács tagjai nem szükségképen ugyanazok lévén — a kérelmek előrelátható keretét és irányát a keresetlevél és az előkészítő iratok alapján csak a tanács elnöke, s ha a perben előkészítő eljárás volt, a tanácsnak erre kiküldött tagja sejtheti; de egyébbkénl a tanács másik két tagjának fizikailag sincs ideje a per iratainak előre áttanulmányozására és előzetes tájékozódásra. A felek a tárgyalás során még nem közölt tényeket hozhatnak fel. újabb bizonyítékokat jelölhetnek meg, új kérelmeket terjeszthetnek elő, a már előterjesztett kérelmeiket módosíthatják, amelyek felett a bíróságnak azonnal határoznia kell. Nincs idő hosszas halogatásra. A tanács tagjaiban nyomban a felek előadása titán készen kell lenni a döntésnek: vájjon szükséges-e a pernek tovább folytatása, s ha igen, milyen irányban, vagy pedig érdemi határozatot kell hozni. Ez utóbbi esetben az érdemi határozatot meg is kell hozni, nyomban kihirdetni és indokolni. A Pp. 398., 420. és a Tüsz. 143. §-ai megadják ugyan a jogot a bíróságnak, hogy határozatának meghozatalát és kihirdetését 8 napra elhalaszthassa. De ezen jogával a bíróság már csupán a tárgyalások szaporításának elkerülése végett is csak olyan perekben fog élni, ahol pl. a szakértői vélemények számadatainak egybevetése céljából tényleg hosszabb munkára van szükség. Nem is> szólva arról, hogy a határozatok meghozatalának elhalasztása mily károsan befolyásolja a szóbeliség és közvetlenség előnyeit. Az esetek többségében tehát nincs idő arra, hogy a bíróság határozatának meghozatala közben forrásokat tanulmányozzon ; analóg esetek, felsőbb bírói határozatok után kutasson. Ezeknek a tanács tagjainak emlékezetében elrendeződve mind meg kell lenniök, hogy a határozat, még pedig a jó határozat — amelyet az annak hozatalában részt vettek később is- helyesnek tartanak — a perrendtartás intencióinak megfelelően haladék nélkül meghozható legyen. El kell ismerni, hogy az átmenet e téren sem okozott zökkenést, azonban a jövő igazságszolgáltatásának biztossága és gyorsasága érdekében kívánatos, hogy ez a képesség a bíróban minél nagyobbmértékben fejlesztessék ki. Előmozdítaná e képesség kifejlesztését, ha az immár jogtudor, sőt gyakran bírói, vagy egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett jegyzőkönyvvezető — a jövő bírája — kiemeltetnék eddig mereven hallgatói szerepéből és a bíróság visszavonulása után, illetve tanácskozásának megkezdése előtt nyilatkozni tartozna afelől, hogy az ügyben milyen döntést tartana helyénvalónak. Nem vonatkozna ezen kötelesség a joggyakornokokra, és nem nyerne alkalmazást a Tüsz. 139. § 2. bekezdésének eseteiben. A jegyzőnek ezen kötelessége magával hozná azt, hogy a tárgyalásra beosztott jegyző a per rendelkezésre álló anyagát, az azon tárgykörben mozgó törvényhelyeket és bírói határozatokat már a tárgyalás előtt áttanulmányozná, minthogy természetszerűleg igyekezne helytálló nézetet nyilvánítani. Es így már jegyzőkorában széleskörű jogforrásismeretre, gyors és helyes ítélőképességre tenne szert. Szükség volna erre annál is inkább, mert a rendes perek megszűnésével a jegyzőnek alig lesz alkalma ítélőképességét közvetlenül élesítgetni. • A bíróságok tanácskozását a jegyző rövid előterjesztése csak pár pillanattal tenné hosszabbá, ami a jövő bíró kiképzettsége érdekében igazán nem elveszett idő, ezenfelül módot adna arrar hogy a bírónak készülő judiciumáról minősítő felebbvalói a legmegbízhatóbb alapon szerezzenek tájékozódást. Elviselhetlen megterhelést ez a jegyzőre sem hozna, mert hiszen neki — különösen azon törvényszékeknél, ahol a tanács elnöke a jegyzőkönyv szövegét nem mondja tollba, hanem azl a tárgyalás menete közben önállóan a jegyző veszi fel — az ügyet úgy is ismernie kell, mert különben a tárgyalás anyagából a felek képviselőinek szócsatái közben a lényeget kiválasztani és rögzíteni nem tudja. Viszont megfordítva ez oly irányban is előmozdílólag hatna, hogy a jegyző a tárgyalás anyagából egyfelől minden lényegest megrögzítsen, másfelől csupán a lényegest válassza ki. llymódon a bíróság tanácskozásainál való jelenlét a gyakorlati jogászi továbbképzés és bírónevelés hathatós eszközévé válna. Megvalósítása egy rendeletszakaszba kérül. Dr. Horlrty Gyula, miskolezi kir. törvényszéki jegyző. Az Erdélyi Múzeum-Egyesülét jogi szakosztályának közgyűlése. A szakosztály sokirányú munkásságának megfelelően gazdag tárgysorozattal tartotta meg közgyűlését május 21-én az egyetemi könyvtár előadó termében. A titkári jelentés részletes beszámolójából kiemeljük azt a nagyfontosságú gondolatot és célt, hogy a szakosztály a múzeum céljaihoz való bensőbb kapcsolódás jeleként a bűnügyi muzeumot fölállítani kívánja. A szervezéssel dr. írk Albert egyetemi magántanár bízatott meg. A nagyközönség érdeklődését föl fogja kelleni az az időszerű munka is, amely jogtörténeti alapon a székelyek jogáról fog szólani. A székelyek históriáját még mindig nem írták meg. A székelyek jogát, székely szóval és kitartással dr. Bochkor Mihály egyetemi tanár írja. A szakosztály köszönetet szavazott az ismeretterjesztő előadások előadóinak és az elnöki tisztet teljesítő Kossuthány Ignác, Menyhárt Gáspár és Pap József szakosztályi tagoknak s Weress Lajos ügyészségi megbízottnak. A Néphivatal és Tüdőbeleggondozó Intézet tevékenységének, eredményeit is örvendetes tudomásul vette a közgyűlés. Birói szempontból különösen azt emelhetjük ki jóleső érzéssel, hogy a birói kar tekintélyes számmal van a választmányban képviselve. A szakosztály munkásságának is tekintélyes része a gyakorlat , embereiből való. Az egyetemi tanárok közül soknak nem találkozunk, a nevével. Az egyetemek versenye a kolozsvári egyetem tanárait: nagy erkölcsi kötelességteljesítés elé fogja állítani. Mindent összevéve, a szakosztály munkássága iránt a legnagyobba elismeréssel adózhatunk. FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.