Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 69-70. szám - Az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek előterjesztése "A birói hatalom gyakorlásáról, valamint a rendes biróságok és az ügyészségek szervezetéről" készült törvénytervezet módosítása iránt

540 7 Már az eddigiekből is kitűnik az, hogy mi az összeíéruelleu­séget egész más elvi szempontból nézzük s egy egészen különleges összeférhetetlenségi eljárást kívánunk létesíteni. Ennek folytán erre vonatkozó javaslataink nem illeszthetők be a tervezel IV. címének IV. fejezetére tett észrevételek keretébe, ha­nem célszerűnek találjuk a tervezet §§-ai helyett a következő kon­krét rendelkezéseket javaslatba hozni. Reformtervezet. 1. §. Az Ítélőbíró és az ügyész szolgálata alatt rendes java­dalmazással egybekötött más közhivatalt nem viselhet s gyakorló ügyvéd nem lehet. Sem önállóan, sem pedig alkalmazónként nem folytathat hasz­nolhajló oly foglalkozási, amely a) 'A birói állás méltóságával nem fér össze, b) vagy őt az állammal, valamely törvényhatósággal vagy köz­séggel, vagy a hivatali területe lakosságának jelentősebb részével üggő helyzetbe vagy érdekeltségi viszonyba hozhatná, f c) vagy pedig hivatali kötelességének teljesítésében gátolná. 2. §. Az itélobiró és ügyész mielőtt valamely állást elfogadna, illetve mielőtt valamely foglalkozási ág körében működését megkez­dené, köteles azt illetékes fegyelmi bíróságának, mint összeférhetet­lenségi bizottságnak az állás, illetve foglalkozás természetét részie­lcsen feltüntető írásbeli jelenléssel bejelenteni. Az a körülmény, hogy az Ítélőbíró és ügyész nem állandóan, hanem csak esetenként vagy időnkint kiván valamely hasznothajló foglalkozást űzni, néni menti őt lel az előzetes bejelentés kötelezettsége alól. Az összeférhetetlenségi bizottság hivatott arra, hogy megbírálja, vajon az X. §-ban foglaltak alapján a bejelentő a bejenlésben körülírt állást elfoglalhatja-e, illetve a bejelentett foglalkozást megkezdheti-e. 3. §. A bejelentő közvetlen felügyeleti halósága (járásbirónál a kir. törvényszék elnöke) a hozzá benyújtandó bejelentést a bejelenlo minősítéssel ellátóit személyi táblázatának csatolásával véleményének nyilvánítása mellett teszi át az illetékes összeférhetetlenségi bizott­sághoz. * 4. §. A bizottság a bejelentést írásbeli javaslat létele végett a melléje, mint fegyelmi bíróság mellé rendelt főügyésznek (korona­ügyésznek) adja ki. Ha a bizottság az írásbeli bejelentés alapján az engedélyt nyomban megadhalónak nem találja, valamint akkor is, ha a fő­ügyész (koronaügyész) az engedély megtagadását javasolta, a bizott­ság elnöke szóbeli tárgyalásra tűz határnapot. A tárgyalást, amely nem nyilvános, a főügyész (koronaügyész) és a bejelentő részvétele mellett kell megtartani. A bejelentő a tárgyaláson csak személyesen járhat el s az 1. §-ban foglalt gátló körülmények fenn nem forgásának bizonyí­tása céljából bizonyítási eljárást is indítványozhat. Ezzel szemben az ellenbizonyítás hivatalból is elrendelhető, sőt a bizottság bizonyos körülmények kiderítése céljából bizalmas úton is tudakozódásokat folytathat. 5. §. A főügyész (koronaügyész) érdemleges javaslat tétele előtt köteles az igazságügyminiszter véleményét is megszerezni, azt azon­ban nem közölheti a bizottsággal, hogy az igazságügyminiszler az engedély megadását vagv megtagadását látja-e helyénvalónak. <j. §. A bizottság indokolás nélkül adja meg az engedélyt, illetve tagadja meg azt. Az 1. §. a)—c) pontjaiban foglaltak fennforgását vagy fenn nem forgását akként állapítja meg, hogy a bejelentő egyéni tulaj­donságait, hivatali működését, hivatali állásának különleges viszo­nyait s a bejelentő részére esetleg már korábban adott másnemű engedélyek fennállását is tekintetbe veszi. 7. §. Az engedély megadása ellen a főügyész (koronaügyész) megtagadása ellen pedig a bejelentő 15 nap alatt felfolyamodással élhet az összeférhetetlenségi bizottságnak ahhoz a felettes hatósá­gához, amely a másodfokú fegyelmi bíráskodásra volna hivatott, ha az összeférhetetlenségi bizottság mint fegyelmi bíróság járna el. A legfelsőbb fegyelmi bíróság mint elsőfokú összeférhetetlenségi bizottság az ily ügyekben végérvényesen határoz. 8. §. A felfolyamodásl elbíráló másodfokú összeférhetetlenségi bizottság a hozzá felterjesztett iratok alapján az ügynek zárt ülésben el adása után határoz. A felek határozathozatal előtt felszólalhatnak. Amásodfokú bizottság saját határozatát újabb körülmények kiderí­tésétől s új bizonyítékok beszerzésétől is függővé teheti. Ekkor tár­gyalást tart vagy a körülményekhez képest az elsőfokú bizottságnak ad a további eljárásra utasítást. !). §. A nyert engedélyt, valamint annak megszűnését a be­jelentő személyi táblázatban fel kell jegyezni. 10. §. Az az ítélőbíró és ügyész, aki oly állást foglal el vagy olv foglalkozást üz, amelyre nézve az összeférhetetlenségi bizottság engedélyét nem szerezte meg, fegyelmi vétséget követ el. A fegyelmi eljárás megindítása után az engedély utólag nem adható meg s az ily vétséggel terhelt itélőbiróra és ügyészre nézve a fegyelmi bíróság kimondhatja, hogy az Ítéletben meghatározott s 10 évig terjedhető időig a 2. §. alapján részére semmiféle engedély nem adható. Ha pedig az ítélőbíró és ügyész rosszhiszeműen oly állást foglal el vagy oly foglalkozást üz, amelyre nézve bejelentése el utasíttatott, az ezáltal elkövetett fegyelmi vétség hivatalvesztéssel büntetendő. 11. §. A főügyész (koronaügyész) indokolt esetben az ilélőbiró és az ügyész valamelyik felügyeleti hatóságának kezdeményezésére is a már megadolt engedély visszavonását indítványozhatja az össze­férhetetlenségi bizottságnál. Ennél az eljárásnál a 3—7. §-okban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. A fegyelmi bíróság a 10. §-ban nem foglalt valamely fegyelmi vétség megállapítása esetében is, kimondhatja az általa mint össze­férhetetlenségi bizottság által megadott korábbi engedélynek vissza­vonását. A visszavonást a személyi táblázatban szintén lel kell tüntetni. 12. §. Ha az ítélőbíró és ügyész magasabb birói (ügyészi) állásra neveztetik ki vagy hasonló rangban oly állásba helyeztetik át, amely­nek összeférhetetlenségi bizottsága nem az, amelytől az engedélyt nyerte, új állásának elfoglalásától számítolt 15 nap alatt újabb be­jelentés tételére köteles, amelynek elmulasztása a 10. §-ban foglalt jogkövetkezményekkel jár. Ujabb bejelentésének elintézéséig azonban a korábbi engedély alapján állásában megmaradhat, illetve foglalkozását ideiglenesen folytathatja. 13. §. A jelen törvény életbeléptekor elfoglalt állásról és űzött foglalkozásról a törvény életbelépte napjától számítolt 30 nap alatt kell a 2. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentést tenni, vagy pedig azt ugyanez alatt az idő alatt elhagyni. A 12. §. utolsó bekezdésében foglalt kedvezmény erre az esetre is kiterjed. 14. §. Nincs engedélyhez kötve, tehát nem szorul a 2. §-bsn körülírt bejelentésre, ha az ilélőbiró és ügyész a) akár mint tulajdonos, akár pedig mint haszonbérlő ősterme­léssel foglalkozik, b) valamely nyereség elérését célzó vállalatban nem személyes közreműködés, hanem anyagi hozzájárulás útján vesz részi, feltéve, hogy külsőleg más személynek foglalkoztatásával nem saját személyes közreműködésének leplezését célozza, c) ha mint választott bíró működik, ti) irodalmi, művészeti és tudományos alkotásokkal és saját ily alkotásainak nem kereskedői minőségben értékesítésével foglalkozik. Nem lehet azonban hirlap, folyóirat vagy más hasonló vállala tulajdonosa, kiadója vagy szerkesztője, ha ezek politikai lartalmúak. 15. §. Az ilélőbiró és ügyész nem lehet tagja oly egyletnek vagy más oly alakulatnak, amelyben a tagok a felvételkor fogadalmat tesznek vagy magukat az alakulás céljai s az intézmény körében lefolyó tények tekintetében titoktartásra kötelezik. Az e szabály ellen vétők fegyelmi vétségei köveinek el. 16. §. Az országgyűlési képviselővé választott itélőbirónak és ügyésznek birói (ügyészi) állása a képviselői megbízólevél végleges igazolásával megszűnik. A megbízás megszűnésétől számított 15 nap alatt azonban előbbi birói (ügyészi) állásának megfelelő birói (ügyészi) állásra való igényét bejelentheti, amely esetben a képviselői minőség megszűntét követő hónap első napjától kezdődőleg a korábbi birói (ügyészi) állásra megszabott illetmények részére folyósítandók addig is, amíg régi állására, vagy ha ez betöltve volna, egy más neki megfelelő állásra kinevezhető lesz. A visszanyert állás elfoglalása esetében a bírót (ügyészt) olybá kell tekinteni, mintha képviselői megbízatása alatt is állásban leli volna. 17. §. Az Ítélőbíró és az ügyész szolgálata alatt adományt, díjazást vagy javadalmazást bárkitől csak abban az esetben fogadhat el, ha ez őt abban az állásban vagy foglalkozásban illeli meg. amely állás viselésére, illetve foglalkozás folytatására az összeférhetetlen­ségi bizottságtól engedélyt nyert, vagy amelyei a 14. §. alapján be­jelentés nélkül folytathat.. Tndokoljís: E javaslatban ezek szerint gondoskodás történt aziránt, hogy az érdekeltségi esetek elsokasodása megakadályoztassák s a'/ össze­férhetetlenségi bizottság az 1. §. b) pontja alapján oly állásokra és foglalkozásokra, amelyek alkalmasak arra, hogy az érdekeltségi eset­tek tömegéi idézzék fel, nem adhat engedélyt. Arról, hogy a biró egyéb elfoglaltságát ne a birói hivatal szen­vedje meg, az 1. §. o) pontjában történik gondoskodás.

Next

/
Thumbnails
Contents