Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 69-70. szám - Az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek előterjesztése "A birói hatalom gyakorlásáról, valamint a rendes biróságok és az ügyészségek szervezetéről" készült törvénytervezet módosítása iránt

VIII. évfolyam. Melléklet a ((Jogtudományi Közlömj» 1917. évi hl. számához. Budapest, 1917 október—november 69—70. szám. BIRAK ES ÜGYÉSZEK LAPJA Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője Főszerkesztő Felelős szerkesztő Dr. RÁTH VÉGE ISTVÁN kir. Ítélőtáblai bíró. Kiadótulajdonos Dr. ROSISYAY DÁVID kir. törvényszéki biró. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület Szerkesztőbizottság : dr. SCHUSTER RUDOLF a magyar kir. szabadalmi tanács elnöke, dr. DEGRÉ MIKLÓS budapesti kir. Ítélőtáblai tanácselnök, dr. NITSCHE GYŐZŐ a magyar királyi szabadalmi hivatal elnöke, dr. KOVÁCS MARCELL budapesti királyi Ítélőtáblái biró, dr. MENDELÉNYI LÁSZLÓ a magyar kir. Curia elnöki tanácsosa. Szerkesztőség í.j Ráth György-u. 20. sz, Megjelen havonként Előfizetési díj : Egész évre 6 korona. Kiadóhivatal: IV., Egyetem-utca 4. sz. július és augusztus kivételével. Az egyesület tagjainak ingyen jár. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek előterjesztése «A birói hatalom gyakorlásáról, valamint a rendes bíróságok és az ügyészségek szervezetéről)) készült törvénytervezet módosítása iránt. Az igazságügyi kormány a f. év elején tette közzé «a birói hatalom gyakorlásáról, valamint a rendes bíróságok és az ügyészségek szervezetéről)) készült újabb törvénytervezetnek szövegét. Egyesületünknek megalakulása óta főprogrammja a birói szervezeti törvényeknek gyökeres módosítása. A törvénytervezet megjelenése után tehát igazgatóságunk nyomban felkérte az egyesületnek minden osztályát, hogy a törvénytervezetet, mely az Igazságügyi Javaslatok Tára XVI. évfolyamának 6. számában jelent meg, vegyék sürgős tárgyalás alá és tanácskozásaik eredményét mielőbb küldjék be központunknak. Egyidejűleg az egyesületnek elnöki tanácsa Grecsák Károly elnöknek indítványára egy szűkebbkörü bizottságot küldött ki a törvénytervezetnek megvitatására. A bizottság tagjai Grecsák Károly curiai tanácselnök elnöklete alatt Bubla Ferenc curiai, Sebess Dénes kir. Ítélőtáblai tanácselnök, Adolf Sebestyén, Olchváry Zoltán, kir. curiai bírák, Nitsche Győző szabadalmi hivatali elnök, Székács Aladár és Alföldi Ede kir. Ítélőtáblai bírák, Mendelényi László curiai elnöki tanácsos, Lányi Márton és Borsos Endre kir. törvényszéki bírák és Rosnyay Dávid kir. curiai tanácsjegyző lettek. A bizottságnak 1917 március 27-én tartott alakuló ülésén az a nézet alakult ki. hogy a törvénytervezet, amely csak a jelenleg érvényes jogot állítja össze és lényeges újítást nem tartalmaz, az idevonatkozó jogos kívánságokat egyáltalán nem elégíti ki. Különös hibája, hogy a gazdasági és állami élet újabb fejlődésével nem számol és a birói karnak tíz év óta folyton hangoztatott kívánalmait semmi irányban nem honorálja. Ezért a bizottság elhatározta, hogy egy az összes kérdéseket felölelő tervezetet fog kidolgozni, melyet az egyesület igazgatósága, illetve közgyűlése elé terjeszt. Élnök indítványára kimondották, íiogy a bizottság által kidolgozandó tervezetnek számolnia kell a modern és különösen a háborús jogfejlődés követelményeivel, alapelve kell legyen az, hogy a birói függetlenség úgy erkölcsileg, mint anyagilag megerősödjék, evégett meg kell valósítani a külön birói státust és elsőfokon a porosz «Zeitavancement» mintájára az időszakos helyi előlépési, a felügyeletet pedig megfelelő kivétellel a birói testületre kell bízni. Az egyes fejezetek kidolgozása a bizottság tagjai között következőképen oszlatott fel: Külön birói státus, birói hatalom gyakorlása : Sebess Dénes; kir. járásbíróságok, kir. törvényszékek: Borsos Endre; kir. Ítélőtáblák: Adolf Sebestyén; a m. kir. Curia: Bubla Ferenc; az ügyészségek : Mendelényi László; az itélobirói és ügyészi állás betöltése: Olchváry Zoltán: az itélőbirói és ügyészi állás elfoglalása, hivatali eskü: Alföldi Ede; az ítélőbíró és az ügyész illetményei, rangsor, valamint ezzel kapcsolatosan az időszaki helyi előlépés: Nitsche Győző; az Ítélőbíró és az ügyészi állással járó összeférhetetlenség: Székács Aladár; az itéló'birák és az ügyészek együttalkalmazását kizáró viszony: Adolf Sebestyén; elmozdílhatatlanság és áthelyezhelellenség: Sebess Dénes és Olchváry Zoltán; ugyanaz az ügyészségekre vonatkozólag: Mendelényi László: az ítélőbíró és az ügyész alkalmazása az igazságügyminiszteriumban: I Székács Aladár: az itélőbirák és az ügyészek szabadságideje: Alföldy ! Ede; az itélőbirák és ügyészek nyugdíjazása: Olchváry Zoltán; a bírósági és ügyészségi hivatalnokok szolgálati viszonya: Lányi Márton és Rosnyay Dávid: felügyelet a bíróságok és az ügyészségek felett és ezzel kapcsolatosan a fegyelmi jog és a biró anyagi felelőssége: Alföldy Ede, Székács Aladár és Rosnyay Dávid; a törvénykezési szünet: Borsos Endre; vegyes rendelkezések: Mendelényi László ; ! záró rendelkezések: Lányi Márton és Rosnyay Dávid; továbbá külföldi törvények, irodalom stb. összegyűjtése: Rosnyay Dávid; a belföldi anyag összegyűjtése: Lányi Márton. A bizottság főelőadójául, aki az összes eloadmányokat össze fogja foglalni Mendelényi Lászlót, jegyzőjéül pedig Rosnyay Dávidot választották meg. A bizottság június hó 8-án és 11-én Grecsák Károly egyesületi elnök elnöklete alatt üléseket tartott, amelyekben az egyes előadók előterjesztése alapján az egész anyagot letárgyalta és megállapodott az összes kérdésekre vonatkozó főbb irányelvekben. Megbízta az előadókat, hogy a megállapodások alapján a nekik kiosztott tárgyakra vonatkozó részletes javaslatokat készítsék el, hogy azok végleges szövegét a bizottság szeptember hónapban megállapíthassa. Az előadók ennek a megbízatásnak eleget is tettek és a f. év szept. elején átadták előadmányaikat a bizottság főelőadójának, aki azokat egységes memorandumba foglalta össze. A bizottság, melynek elnökét időközben igazságügyi államtitkárrá, majd miniszterré nevezték ki, ezután Bubla Ferenc curiai tanácselnök elnöklete alatt szeptember hó 10-ik napján tartott ismét ülést, amelyben beható tanácskozás után végleg megállapította ennek a memorandumnak szövegét. Ez a memorandum — minthogy sok fontos elvi kérdés tekintetében a miniszteri tervezettel teljesen ellenkező álláspontra van felépítve — általában nem foglalkozik a tervezet szakaszainak átszövegezésével, hanem csupán azoknak a főbb elveknek megjelölésével és kifejtésével, amelyek szerint a tervezetet átalakítani kell. Ezek a főbb elvek a következők: