Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 67. szám - Grecsák Károly. Tíz esztendő

520 Mint egy ember áll ma Grecsák Károly mögött a magyar birói és ügyészi kar, büszkeséggel hirdeti és ismeri el olyan vezérének, aki mindannyiunk odaadó, feltéllen, törhetetlen támogatására számíthat. Ez az eredmény annál inkább elismerésre méltó, mert magában a birói és ügyészi karban is voltak, akik Vele sem az egyesületi célok, sem az eszközök tekintetében nem értettek egyet. Nemcsak a jogos egyéni ambíció kielégülését látjuk mi abban a magas polcra kinevezésben, ami Grecsák Károlyt érte, hanem a magyar birói és ügyészi kar törekvéseinek diadalát. Ezért nagy különösen a mi örömünk ! A birói és ügyészi kar érdekeinek kivívására és megvédésére ki lehel Grecsák Károlynál jobban hivatott! Nagy öntudattal és büszke megnyugvással lehetjük le kari érdekeink védelmét az 0 kezébe. Sziláid meggyőződésünk: Grecsák Károly most megkezdett új pályája a magyar birói és ügyészi kar jogos törekvéseinek megvalósulását jelenti. Magyarország birói és ügyészi karának nevében nagy lelkesedéssel, mély hódolattal és igaz ragaszkodással üdvözöljük Grecsák Károlyt új magas állásában. A birói és ügyészi kar egységesebben, mint valaha, hirdeti és vallja őt vezérének. Grecsák Károly kinevezése a birói és ügyészi kar, valamint az igazságügyi kormányzat szükséges, eredményes együttműködésének legszebb harmóniáját jelenti. És ha volt Grecsák Károly — a birói és ügyészi kar érdekében kifejtett, emberfeletti működésének sikerében szerepe és súlya annak az összetömörülésnek, amelyben mindannyian egy szívvel és lélekkel egységesen az ő vezérlete alatt egyesültünk, — úgy a mostani ünnepélyes pillanatban esküre emelve kezünket fogadalmat teszünk arra, hogy Grecsák Károly bennünket, az ő hűséges híveit és munkatársait mindig és minden körülmények között maga mellett találja. * * * Fenti sorok megírása után alig valamivel későbben nyilvánosságra került az új kormány programmja. Az igazságügyi kérdésekre nézve gr. Eszterházy Móric kormányelnök a következőkéi mondotta: «A háború nem alkalmas korszak az igazságszolgáltatási relormok alkotására. A háború idején az igazságszolgáltatásnak is elsősorban azt a nagy érdeket kell szolgálnia, hogy ellenállási erőnk minél teljesebb legyen. Megvédelmezni a gyengéket a kizsákmányolás ellen, megtorolni minden visszaélést és minden támadási a létért küzdő állam nagy érdekei ellen, de egyúttal tiszteletben tartani a jog eszméjét és biztosítani a védelem szabadságát, ez irányzatunk. Amint egyre változó alakban jelentkezik a törekvés, hogy egyesek az összesség rovására meg nem engedett, aránytalan hasznot akarnak húzni a háborús helyzetből, ép úgy kell a változó helyzethez képest, nem habozva, kellő időben és kellő eréllyel a védekezés és megtorlás módjait alkalmazni. A kormány mégis jelezni kívánja, hogy milyen igazságszolgáltatási politikát fog követni, mihelyt a viszonyok megengedik, hogy a normális jogalkotás terére lépjen. A polgári törvénykönyv nagyértékű tervezetéi, tekintettel a háború tapasztalataira és a békekorszak jogos szociális igényeire, bizonyos részben revízió alá fogja venni. Szükségesnek tartjuk, hogy a kereskedelmi törvénynek különösen azon intézkedései, melyek a részvénytársaságokra, szövetkezetekre és a biztosítási jogra vonatkoznak, a gazdasági élet fejlődésének megfelelő módon módosíttassanak. Szükségesnek tartjuk a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak újabb rendezését. Különös gondol kívánunk fordítani a birói szervezet végleges szabályozására oly irányban, hogy a külön birói státus visszaállításával, az időszaki helyi előlépés intézményének kiépítésével és a birói testületek önkormányzati jogának kiterjesztésével, a birói függetlenséget intézményileg megerősítsük. Erősbíteni kívánjuk az önkormányzatot az ügyvédség szervezetében is. Szükségesnek tartjuk, hogy a közigazgatási bíráskodás eddigi szűk kerete kitágíttassék, mert ebben az intézkedésben, amely a jogbiztonságnak újabb nagyobb területeket hódítana meg, látjuk egyúttal a független ügyvédség anyagi helyzete megjavulásának is egyik részét. Különös gondot kívánunk fordítani azon ügyvédek sorsának biztosítására, akik a háború következtében megélhetésük eddigi alapjait elvesztették. A független bíróság és a független ügyvédség mellett alkotmányunk szabadságának egyik biztosítékát látjuk a szabad sajtóban. Epen azért, mihelyt a normális viszonyok helyreállanak, a sajtó szabadságának biztosítására revízió alá kívánjuk venni a sajtótörvényt és a maga épségében helyre akarjuk állítani az- esküdtszék intézményét.»