Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 65-66. szám - A birói szervezeti törvény tervezete Egyesületünkben

514 Ítélőbíró és az ügyész alkalmazása az igazságügyminiszteriumban: Székács Aladár; az itélőbirák és az ügyészek szabadságideje : Alföldy Ede; az itélőbirák és ügyészek nyugdíjazása: Olchváry Zoltán; a bírósági és az ügyészségi hivatalnokok szolgálali viszonya: Lányi Márton és Rosnyay Dávid; felügyelet a bíróságok és az ügyészségek lelett és ezzel kapcsolatosan a fegyelmi jog és a biró anyagi felelőssége : Alfóldy Ede, Székács Aladár és Rosnyay Dávid; a törvénykezési szünet: Borsos Endre; vegyes rendelkezések: Mendelényi László; záró rendelkezések: Lányi Márton és Rosnyay Dávid; továbbá külföldi törvények, irodalom stb. összegyűjtése: Rosnyay Dávid; a belföldi anyag összegyűjtése: Lányi Márton. A bizottság főelőadójául, aki az egyes clőadmányokat össze fogja foglalni és a tervezet közgyűlési előadója lesz, Mendelényi Lászlót, jegyzőjéül pedig Rosnyay Dávidot választották meg. A törvénytervezethez eddig irásos véleményt terjesztetlek elő: a zilahi, a székelyudvarhelyi, a nyíregyházai, a szekszárdi, a székesfehérvári, a veszprémi, a lugosi, a kaposvári, a beszterczebányai a kalocsai, a szekszárdi, a beszterczei, a gyulafehérvári, a budapesti osztályok, Somogy János ny. curiai biró, Batla Béla és Mészöly Endre járásbirák. Egyesületünk budapesti osztálya Balázsovich József curiai biró elnöklete alatt tartott ülésén dr. Rozsnyay Dávid előadó indítványára a következő határozati javaslatot hozta: Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület budapesti osztályának ülése kimondja, hogy «a birói hatalom gyakorlásáról, valamint a rendes bíróságok szervezetéről*) készüli és az Igazságügyi Javaslatok Tára XVI. évf. VI. számában közzéadotl törvénytervezetet a maga részéről általánosságban nem tartja alkalmasnak arra, hogy a részletes tárgyalás alapjául vehető legyen. Ez a tervezet ugyanis szigorúan csak a jelenleg fennálló szabályok összefoglalására szorítkozik és csak kivételesen dönt el néhány vitás kérdést és pólol néhány hiányt, a fennálló állapoton azonban lényeges változtatást nem tesz, sem az ide vonatkozó joganyagot a maga egészében nem öleli fel, sőt épen a birói függetlenség gondolatán felépített jogrendszer úgyszólván legfontosabb részével a fegyelmi joggal és a biró felelősségének a kérdésével nem foglalkozik és a magyar birói karnak több mint egy évtizede hangsúlyozott egyetlen kívánságát sem honorálja. Az oszlályülés nézete szerint a birói szervezeti törvények gyökeres revizióra és számos ponton mélyreható reformra szorulnak és szervezeti kódex sikeresen a fegyelmi jog és a birói felelősség kérdéseinek kikapcsolása mellett nem alkotható. Az utolsó évtizedek és különösen a jelenleg folyó háború alatt ugyanis az állami és gazdasági rend mélyreható változásokon ment keresztül, ennek folytán megváltozott egyrészt a biró szerepe is az államban, másrészt gyökeres változáson ment keresztül a biró gazdasági helyzete is következőleg az 1869: IV. t.-c. és az ezt kiegészítő törvények által megalkotott intézmények is megfelelő reformálásra szorulnak. A kifejtetlek folytán a budapesti osztály örömmel értesül az egyesület központi vezetőségének arról az elhatározásról, hogy a maga részéről az Igazságügyi Javaslatok Tárában közzételt tervezetlel szemben a szervezeti kódex tervezetét kidolgoztatja és hogy ebben a dolgozatban számolni kiván a modern és különösen a háborús jog és gazdasági fejlődés követelményeivel és azzal, hogy újabb időben a bírónak úgy a közjogi, mint a gazdasági helyzete gyökeres változáson ment át. Örömmel veszi tudomásul azt is, bogy ennek a tervezetnek az alapelve az, hogy a birói függetlenséget úgy erkölcsileg, mint anyagilag meg kell erősíteni és avégett a birót ki kell venni minden vonatkozásban a hivatalnokok közül, ennek megfelelően meg kell valósítani a külön birói státust, továbbá a politikai hatóság befolyásától függQtlenül biztosítani kell a biró és bírósági hivatalnokok fizetésének aránylagos fokozatos emelkedését, a felügyelet gyakorlását pedig autonóm bírósági szervezetre kell bízni és hogy ebben a tervezetben úgy a fegyelmi jogot, mint a birói felelősség kérdéseit fel kell dolgozni. Egyúttal a székelyudvarhelyi osztály átiratára tekintettel kimondja az osztály, hogy ami a birói és ügyészi állással járó összeférhetetlenség kérdését illeti, nézete szerint rendszeres mellékkeresel a bii ói állással általában véve nem egyeztethető össze, mindenesetre annyiban, amennyiben ez a minden irányú függetlenség elvével összeegyeztethető a jelenlegi összeférhetetlenségi szabályok merevségén is enyhíteni kell. A fent kifejezésre jutóit álláspontra tekintettel az osztályülés ez alkalommal a részletekbe való bebocsátkozást mellőzi, felkéri azonban az egyesület igazgatóságát arra, hogy az általa kidolgozandó tervezetet részletes megvitatás végeit annak idején az osztállyal kellő időben közölni sziveskedjék. Miután azonban ennek a tervezetnek a kidolgozása természetszerűen huzamosabb időt vesz igénybe, felkéri az osztály az egyesület igazgatóságát arra is, hogy a bírák és bírósági hivatalnokok már tűrhetellenné váll gazdasági helyzetének javítása iránt illetékes helyen sürgősen tegye meg a szükséges lépéseket. A többi a részletekre vonatkozó indítványokat íelhasználás végett az osztályülés az egyesület központi vezetőségéhez teszi ál. * Közöljük tagtársainkkal, hogy az elkészítendő tervezetet indokolással együtt egyesületünk lapjának legközelebbi számaiban valószínűleg az egész anyagot együttesen fogjuk közzétenni. Továbbképzés. I. A most újjáalakult veszprémi osztály 1916 december 17-én tartott alakuló közgyűlésén dr. Ballá Ignác kir. törvényszéki jegyző «A hiányos jogügyletek rendszerének vázlatos ismertetése)) cím alatt szabad előadást tartott, amely előadáson nemcsak az osztály tagjai, de egyúttal a veszprémi ügyvédi kar tagjai is szép számban voltak jelen. II. Ama kérdések beható tárgyalás alá vétele után, melyeket a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium kebelében alakítod központi bizottság a jogtudományi továbbképzés körében telvelelt s véleményadás végett az Országos Birói és ügyészi Egyesüleltel közölt, az egyesület debreczeni osztálya elhatározta, hogy székhelyén jogi és államtudományi továbbképző tanfolyamot létesít. Elhatározásában az vezette, hogy immár nem lehet elodázni sem a jogi továbbképzés egyes jelentkező hiányainak pótlását s a jogélet terén az általános viszonyok következtében felmerülő újabb és újabb szakkérdések megvilágítását és megvitatását, de emellclt nem lehet elvitatni azt az előnyt, mely a tanfolyamok decentralizálása folytán azokra hárul, kik egy központi tanfolyamon akár saját viszonyaik, akár a tanfolyam szervezete folytán részt nem vehetnek. Tudatában van az egyesület osztálya annak, hogy a normális viszonyok helyreállta után célszerűnek fog mutatkozni, ha a tanfolyamnak egy-egy tárgykörben tüzetes szakképzési nyújtó jellege lesz, de viszont a jelenlegi viszonyok folytán azt találta helyesnek, ha egyfelől az előadások egy-egy tárgykörnek egy-egy általánosabb részét ölelik fel, másfelől kiterjednek a most aktuálisnak tekintendő kérdésekre. A tanfolyamon leendő közreműködésüket a birói, ügyészi s ügyvédi kar tagjain kívül egyetemi tanárok is szívesek voltak vállalni s az 1917. évben tartandó előadások sorozata a következő volt: 1. 1917 január 20. Dr. Bernolák Nándor egyetemi ny. rendes tanár: A háború büntetőjoga. (Különös figyelemmel a magánjogi deliklumok kriminalizálására s a háborús büntetőjognak a büntetőjog reformjánál leendő értékesítésére.) 2. 1917 január 27. Dr. Kiss Géza egyetemi ny. rendes tanár: A római jog és az újabb magánjogi kodifikáció. (A római jog hatása a német Polg. Tkv.-re és a M. P. Tkv. tervezetére.) 3. 1917 február 3. Dr. Debreceny Barna kir. törvényszéki biró : A kártérítésről. (Tanulmány a kártérítési jog köréből, figyelemmel a szubjektív és objektív kártérítési elvre, történeti fejlődésére, a jelen állapotra s a Plkv. tervezetére.) 4. 1917 február 10. Dr. Dávid István kir. törvényszéki biró: A biró jogértelmező feladata. (Tanulmány a Terv. III. rész 1. cím 6. és 7. fejezetével kapcsolatban.) 5. 1917 február 17. Dr. Hándel Vilmos ny. rendes tanár: Az állam felelőssége a háborúokozta károkért. 6. 1917 február 24. Gálhy Bálint kir. főügyészi h^yettes: A háború hatása a társadalom szociális és jogi éleiére. 7. 1917 március 3. Tóth Aurél kir. itéíőláblai biró: A központi hatalmak forgalmi jogának egységesítése s az annál irányadó szempontok. 8. 1917 március 10. Dr. Balogh Géza ügyvéd: A csődjog reformja, kapcsolatban a csődönkívüli megtámadás jogának kérdéseivel. III. A bpesti közp. kir. járásbíróságnál az A) csoport és a váltócsoport keretén belül dr. Dabis Anlal kir. ítélőtáblai biró, csoportfőnök, a bíráik, jegyzők és joggyakornokok továbbképzésének eszméjét akként oldotta meg, hogy irányítása mellett az említett csoport egy-egy tagja körülbelül havonként előadást tart fonlosabb jogi kérdésekről, melyekben a kérdési elméleti és gyakorlati szempontból taglalják, a fősúlyt azonban az utóbbira helyezve. Ezen előadásokat azután a jelenlévők hozzászólásai s megbeszélések követik. Eddig a következő előadások lettek megtartva: dr. Rácz János járásbiró: A szegényjogról; dr. Ehrlich Ármin járásbiró : A teljesítés lehetetlenüléséről; dr. Serli Nándor járásbiró: A perújításról; dr. Bathó Béla járásbiró: A tartamengedményről és dr. Csipkay E. Andor járásbiró : A bizonyítási teherről. Kétségtelenül szép és követésre méltó példája ez a továbbképzésnek, melyre tagtársaink figyelmét felhívjuk.