Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 65-66. szám - A birói szervezeti törvény tervezete Egyesületünkben

515 KÜLFÖLD. A porosz bírák személyi viszonyai. Dr. BoVénsiepen, kiéli Landrichter a nemrégiben megjelent porosz igazságügyi rangsor alapján a Deutsche Riehterzeitungban részletesen beszámol a porosz birák helyzetéről. Megállapítja mindenekelőtt, hogy hosszú évek óta az első eset, hogy a birák és ügyészek létszáma teljesen változatlan maradt. Ugy 1915-ben, mint 1916-ban a 14 porosz Oberland.esgerichlnél az Oberlandesgcrichtsprasidentcktől eltekintve, 80 tanácselnök és 457 biró van alkalmazásban, a 96 Landgerichlnél alkalmazóit Landgerichtsdirektorok • száma 409-rc, a Landgerichtsratok és Landrichterek száma 1482-re rúg a megfelelő számú elnököktől eltekintve; az 1122 Amtsgerichtnél, beleértve a négy waldeckit is, összesen 3809 Amlsgerichtsrat és Landrichter van. Az Obcrlandesgeriehleknél az olt alkalmazott 14 Oberstaatsanwállón felül 33 ügyész van, ezek között 9 főügyészi helyelles, míg a Landgerichteknél az ott alkalmazott 90 első ügyészen felül a Landgericht Berlin I-nél 5 csoportvezető ügyész, valamint 430 ügyész van alkalmazva. Állandósultnak kell tekinteni az új jelentés szerint is a kormány azon szándékát, hogy a porosz birói kar lehetőleg íiatalabb elemekből álljon. Az elsőfokú bíróságoknál azon birák száma, akik 40 éve vagy még hosszabb idő óla szolgálnak és így vagy 70 évesnél idősebbek vagy ehhez a korhoz közel vannak, 58-ra rúg, míg azon birák száma, akik 30 éve vagy ennél hosszabb idő óta szolgálnak, 000-t lesz ki. Az elsőbiróságoknál alkalmazott bíráknak ós ügyészeknek jóval több mint a fele, 3107-en, legkorábban 1900 január 1-j'e óta szolgálnak. Amióla Amtsgerichtsrat von Langen (Homburg) nyugalomba vonult, azóta dr. Schwabe a legidősebb biró, amennyiben 1862 dcc. 31-ike óta ván birói minőségben alkalmazva. Az Öbcrlandesgerichtsprasidentek (összesen 14) körében az elmúlt évben nem volt változás. Közülök 4-en már elérték a 70-ik életévet, 3-an kegyelmes címet viselnek. A főügyészi állások közül egy van üresedésben, miután viselője a harctéren hősi halált hall, A Landgerichteknél megüresedett elnöki állások mind betöltettek. A 86 Senatspriisident-állásból ez idő szerint 9, a 457 Oberlandcsgerichtsratállásból 34, a 110 első ügyész, csoportvezető-állásból 8 betöltetlen, a 409 Direktor-állásból pedig 30 vár betöltésre. A Scnatsprasideutek közül 40-cn 1909 óla vagy azután leltek kinevezve. A 423 Oberlandesgerichtsral közül 140-en 1910 óla vagy azután letlek kinevezve, 1 35-en ezen állásban 10 éve vagy hosszabb idő óta vannak, a többiek pedig 1900—1910. években neveztetlek ki. Az Oberrichlerek közül 55-éh vannak azok, akik 16 éve szolgálnak ezen állásban. A Landesgerichtsprasidentek közül 39-en töltik be ezen állást 10 év óta és 10-an vannak 1900 január 1-je előliről alkalmazva. A legidősebb közülök ezen állást 1895 márc, 28 ika óta tölti be, birói szolgálalát pedig 1809 aug. 2-án kezdette meg, a legfiatalabb közülök 1915 okt. 19-én foglalta el állását, birói szolgálatának kezdőpontja pedig 1893 febr. 11. A 102 első ügyész közül 40 szolgál több mint 10 éve. A 379 Landgerichlsdireklor közül 02-en 1900 előtt foglalták el ezen állásukat, míg 100 azoknak a száma, akik 10 éve vagy hosszabb idő óta szolgálnak. A legidősebb ezen állásban 1891 dec 15-én neveztetett ki, birói szolgálalát pedig 1873 jan. 31-én kezdette meg. Az elsőbiróságoknál alkalmazott birák és ügyészek száma öszszesen 5053-ra rúg, ezek közül 215-nek kevesebb a szolgálati ideje 5 évnél és 7 hónapnál. 10-en érték el 4 év alatt vagy ennél is rövidebb idő alatt a birói székel. A nagy jogi államvizsga letételétől a birói kinevezésig egész Poroszországban átlagosan 6VB évre van szükség. Poroszország nyugati és középső tartományaiban ez a yáakrozási idő 8—8Va évre megy fel, míg a keleti tartományokban 512 évre csökken le. Az asszoszorok száma, a háborúban elesettek nagy száma dacára, 3347-ről 1915 nov. 17-ig 3889-re emelkedett. Szomorú kilátás ez az előremenetel szempontjából, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az utolsó 15 év alatt az asszeszorok száma megkétszereződött. 1900 aug. 1-én 1200 bíróval és ügyésszel szemben 1800 asszeszorral volt kevesebb. A várakozási idő így mindinkább emelkedni fog, 22-en már több mint 10 éve szolgálnak, a legidősebb pedig 1901 május 23-ika óla várakozik az elsőbirói kinevezésre. Egyedüli orvosságnak mutatkozik a vizsga megszigorítása, hogy ezáltal minél löbben tartassanak távol a birói pályától. A helyzet a háború után még rosszabb lesz. Az értékhatár emelésével, a jogorvoslatok megszorításával a birói létszám apasztására kell törekedni. Az asszeszorok kétségbeejtő helyzetével szemben a referendárok száma örvendetes csökkenést mutat. Számuk 1914 aug. 1-én 0008-at tett ki, ez 1915 aug. 1-én 0105-re csökkent. 1910" aug. 1-je óla, tehát, amikor számuk 7701-re rúgott, a csökkenés kerekszámban 1550, vagyis 10%. Bovensiepen kartársunk végül megemlíti, hogy amíg az ügyvédek száma a német birodalomban 1880-ban 41ÓÓ volt, addig ez a szám 1915 jan. 1-én 13,000-re emelkedett. A porosz birősági asszeszorok helyzete. A Deutsche Riehterzeitungban olvassuk, hogy ezen állás még Poroszország egész területén sincs egységesen szabályozva. Az 1851 május 7-iki porosz törvény, amely az asszeszorokról intézkedik, Poroszország egyes részeiben még nincs életbeléptetve. Hessen-Nassauban, Hannoverben, Schleswig-Holsteinban az 1807. évi szept. 23-iki királyi rendelet III. cikke értelmében nem a fent hivalkozotl törvény, hanem az 1852 július 21-iki törvény az irányadó, amely a nem bírósági hivatalnokokról intézkedik. Az 1807 szept. 23-iki törvény hivatkozol! cikke ugyanis így szól: ccazok a hivatalnokok, akik a magasabb igazságügyi és közigazgatási előkészítő szolgálatban állanak, az 1852 július 21-iki lörvény 84. §-á értelmében a referendárokkal egyforma megítélés alá esnek». Az asszeszorok tehát a minisztérium által meghatározott esetekben elbocsáthatók és így nem birósági tisztviselők. Előterjesztéseink az kjazsátjüfjyi kormányhoz. I. , Nagyméltóságú Miniszter úr! Az ellenséges betörés veszélye elől elmenekült erdélyi tagtársaink részéről hozzánk iulézcll megkeresések folytán azzal a kérelemmel fordulunk Nagyrnéltóságodhoz, méltóztassék elrendelni, hogy az igazságügyi lisztviselői karnak a menekülés időjére járó napidíjára és költségeire vonatkozó utiszámlák sürgősen intéztessenek el. Ugyancsak felkértek erdélyi tagtársaink aziránli közbenjárásra, hogy a 981/910. M. E. rendelet 1. §-a szerint megállapított 4 korona napidíjpóllék újabbi utiszámla kiállítása nélkül szintén folyósíllassék részükre. E kérelmeket a legnagyobb mértékben méltányosnak és teljesílhelőknek tartjuk. Igaz ugyan, hogy a hivatkozóit rendelet 6. §-a e folyósítást nem engedi meg, de a rendelet még a román betörés előtt bocsáttatott ki s a román betörés előli menekülés tudvalevően oly körülmények között történt, melyekre a kormány a rendelel meghozatalakor nyilván nem is gondolhatott s melyek a rendelet megváltoztatását indokolják. Kérelmüket lehátNagyméllóságod jóindulatú támogatásába ajánljuk. Fogadja Nagyméltóságod stb, Budapest, 1917. évi március hó 13. napján. II. Nagyméltóságú Miniszter úr! Van szerencsém bejelenteni, hogy a kiutalt lalpbó'rök széloszlását a csatolt hirdetmény tanúsága szerint megkezdtük s ez alkalomból a legőszintébb köszönetünket fejezzük ki Nagyméltóságodnak azért a jóindulatért, mellyel a talpbőröket fővárosi kartársaink részére engedélyezni kegyes volt. A talpbőrök aránylag kis mennyisége folytán a szélosztás arányát akkép voltunk kénytelenek korlátozni, hogy abban csakis a VII- fizetési osztálytól kezdve lefelé s ezek közül is csupán nős és gyermekes kartársaink részesüljenek. Erre való tekintettel arra kérjük Nagyméllóságodat, méltóztassék oly mennyiségű lalpbőr kiutalását engedélyezni, mely elegendő arra, hogy a mostani szétosztásból kiszorult kartársaink s különösen a VI. fizetési osztálynál magasabb rangban kérő karlársaink is részesülhessenek ezen előnyben, valamint oly további mennyiséget, mely vidéki karlársaink szükségletét is legalább némileg fedezné. Fogadja Nagyméllóságod slb. Budapest, 1917. évi március hó 13-án. Debreczeni internáttistink. Minthogy az 1916. évben a sajnos még mindig fennálló háborús viszonyok folytán egyesülelünk évi rendes közgyűlést nem tarthatott, természetesen nem voltunk abban a helyzetben, hogy debreczeni internátusunk első évének működéséről részletesen beszámoljunk, némileg pótolni óhajtjuk ezt a hibánkon kívül bekövetkezett mulasztást azzal, hogy a debreczeni internátusnak legalább a részletes számadásait közöljük összes tagtársainkkal. Legközelebb az egyesület központi számadásait is közreadjuk : Egyesülelünk debreczeni intcrnálusának zárszámadása az 1915. évi augusztus hó 1-től 1916. évi június hó 30-ig terjedő iskolai évről. Bevételei: 1. Kormánysegély „. _ ... „ _ _ ... „ 20.000'— 2. Az egyetemi mensa állal íizelelt házbér (évi 1200 K) és'iutési, világítási álalány (évi 150 K) „ „ _ 1.350-— 3. Az egyetemi földrajzi intézet által használt helyiségekert megtérítés (évi 1200 K) . _ „ 1.200 4. Inlernálusi növendékek íizelményei ellátásukért .„ 3.340*— 5. Kamatoké _ „ .„ .„ J 45'05 6. Magyar kir. államvasutak lüvarlérílménye 1_ J 92-62 Összes bevétel „ 26.027*67