Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 60. szám - A birósági itéletek szerkezete

467 Továbbképzés. A birói és ügyészi egyesület zilahi osztálya a mult tél folyamán kéthetenként ismeretterjesztő előadásokat és ezt követoleg társas összejöveteleket rendezett. Az előadók és előadások a következők voltak: 1915 dec. 18-án Unrjer Géza zilahi vezető járásbiró: ((A magánjogi törvénytervezetről)). 2. 1916 január 8-án: Kapeller Zoltán zilahi tszéki biró: «A kényszeregyezségi eljárásról)). 3. Jan. 22-én dr. Perjéssy Mihály kir. cumi biró, tszéki elnök, az osztály elnöke: «A büntetőtörvénykönyv tervbe vett reformjáról (általános rész))). 4. Február 5-én Medgyesy Géza kir. tszéki tanácselnök: «A tagosítás és birtokrendezésről)). 5. Február 19-én Gáspár Ferenc zilahi kir. tszéki biró: «Az új perrendtartással kapcsolatban kifejlődött gyakorlatról. 6. Március 4-én: Gyöngyösi) Lajos kir. ítélőtáblai biró, krasznai vezető járásbiró: «A moratóriumi rendeletekről)). 7. Március 18-án dr. Joanovics György zilahi kir. tszéki biró: ((Szemelvények a francia igazságszolgáltatás köréből)). Az előadások érdekesek, tanulságosak és látogatottak voltak. A most bekövetkező téli évadban folytatni óhajtják a nyáron félbeszakadt előadási sorozatot. KÜLFÖLD. Német bírák a harctéren. A Deutsche Richterzeiiung 1916 április és május, továbbá július hó 1-én megjeleni számában olvassuk, hogy németk artársaink közül újabban 45-en haltak hősi halált és 107-en nyertek hősi magatartásukért hadi kitüntetést. Bajor birói egylet. A bajor birói egylet, amely a három eddigi hadikölcsönben 15,000 márka jegyzésével vett részt, a negyedik hadikölcsönre 4000 márkái jegyzett, amelyből 2000 márka az egyleté, 2000 márka pedig a bajor árvaalapé. A jövendő bírája. Annak kapcsán, hogy az igazságügyminiszter a porosz képviselőházban kijelentette, hogy a bírák a tanácsosi címet sokkal később kapják meg, mint más magasabb államhivalalnokok, von Richárd Nordhausen a Deutsche Richterzeitung hasábjain részletesen utal arra, hogy a birói kinevezések kérdése haladéktalanul sürgős megoldást igényel. Sok alapos panaszt hallunk, hogy a birák a cím- és rendjeladományozások terén más állami lisztviselőkkel szemben hátrányban vannak. Számtalan furcsaság kerül ennek kapcsán napfényre. Különös, hogy egy különben minden tekintetben kifogástalan számtanácsos ugyanazt a rendjelet kapja nyugdíjazás alkalmával, amit egy magas birói állást betöltő egyén ugyanezen alkalommal. A biró különleges közjogi helyzetét ilyen alkalommal sem lehet figyelmen kívül hagyni. A biró közjogi állása társadalmi elhelyeződésében is kell, hogy kifejezést nyerjen. A birót a többi állami tisztviselőtől kétségtelenül meg kell különböztetni. A birói állás jelentősége és hatalma szükségessé leszi, hogy a bírónak úgy felfelé, mini lefelé oly függetlenséget kell biztosítani, amely külső hatalmi tényezőkben is nyer kifejezést. Nem elég ugyanis az, ha a biró érzi az ő belső függetlenségét, új utat kell részére nyitni. A jövendő bírája nem lehet a törvényszakaszok közé szorítva, úgy hogy ezek közölt úgyszólván mozdulatlanul éljen, nem lehet a törvényeknek egyszerű' végrehajtó közege, amely törvények az élet minden egyes esetérc a jogi döntést előre beskatulyázzák. Az, hogy a birói a kormány nevezi ki és fizeti, nem teheti őt azonossá a többi állami hivatalnokkal, hisz ettől eltekintve, tevékenységének különleges jellege a hivatalnoki kereteket meghaladja és a reábízott állami halalom birtokában fontos közjogi szerepet tölt be. Nem a kitüntetés díszíti a birót, hanem a biró talárja dísze a rendjelnek. Függetlenség és szabadság a birói tevékenység két alapfeltétele. Senki se szóljon bele a biró gondolatszabadságába és ne legyen senki sem kísérletet őt birói tevékenységében befolyásolni. A népléleknek a biró nyújtja az élet forgatagában a legmagasabbat, a feltétlen hitet az emberi igazságosságban. Ha egy tiszta tükröt csak egy lehelet is elhomályosít, úgy a biróba vetett bizodalom és ezzel a birói hatalomba vetett hit menthetetlenül elvész. Érdeke tehát az államnak, hogy biráit minden gyanúval szemben megvédelmezze. A hatalom tulajdonosainak még csak annak gyanújától is kell óvakodni, hogy a birói igazmondást befolyásolni akarják. A királynak hatalma és parancsa — akinek nevében az igazságot kiszolgáltatják — nem lépheti át az igazságszolgáltatás küszöbét mindaddig, amíg a bíróságoknál a jog uralma él. Kifogásolja von Nordhausen azt, hogy a közelmúltban a katonai parancsnokság egy Oberlandesgericht elnökét aziránt kereste meg, hogy hasson oda, hogy bizonyos esetek szigorúbban büntettessenek, valamint hogy az elnök a katonai parancsnokság ezen megkeresését .tudomásvétel végett a bírákkal közölte. Az igazi biró látja az utat és a célt egész határozottan maga előtt, megérti az idők jelét, útmutatóra és útbaigazításra nincs szüksége. Helytelen az is, ami az utóbbi időben lábrakapott, hogy a birói ítéletek a parlamentben kritika tárgyává tétetnek. Ez a jogi önérzetet annál inkább bántja, mert a kritikák legtöbbnyire pártgyűlöletből erednek és a felszólalók tudomásukat az újságok megbízhatatlan adataiból merítik. Habár a bírákat az ily megtámadás működésükben nem érintheti, a kritizálok és ajmindent jobban tudók is kötelesek volnának felelősségérzetüket erősebb vizsgálat alá venni. Ezek a káros kinövések a nép bizodalmát az igazságszolgáltatás iránt meggyengítik. Emlékezünk még azokra a káros hatásokra, amelyeket az osztálybiráskodásról szóló fccsegések eredményeztek. Ugyanilyen hamis tétel volt az is, hogy a biró el van zárva az élettől, hisz a biró az, aki maga előtt látja az életet bűneivel és erényeivel és ismeri ilyformán az életnek és a jellemnek legelrejtettebb vonatkozásait is. A birói függetlenség évszázadok hosszú sora alatt szintén sokat szenvedett és még most sem érte el azt a magaslatot, amelyet meg kell kívánnunk. A birói hatalom szabad gyakorlását kétségtelenül a törvények számos rendelkezései is korlátozzák és sokszor az alakszerűségek megölik az anyagi igazságot. Az így keletkezett igazságtalan Ítéleteket a népérzék azonnal felfedezi és kiérzi belőlük a jogtalanságot. Ez azután a biró rovására megy, mert az egyszerű nép azt már nem veszi figyelembe, hogy a törvényeket nem a biró alkotja, de azokat mégis alkalmazni tartozik. Természetesen törvényben körülírt kötöttség nélkül modern jogszolgáltatás alig képzelhető. A mostani komplikált életviszonyokban salamoni ítéleteket nem hozhatunk. Mégis a régi biró teljes szabadsága és a modern biró teljes megkötöttsége túlnagy ellentét. Az önkénytől való félelem, a régi feudális korszak szele vezettek a biró kezének megkötéséhez. Az élőjog helyébe a joggépezet lépett. A bírónak csak a paragrafusok gombjait kell megnyomni, a többit elvégzik ezek. Az így keletkező igazságügyi botrányoknak, a Justizmordoknak mind a birák isszák meg a levét. Az igazságszolgáltatás érdekében feltétlenül meg kelj követelnünk, hogy az alkalmazandó jogszabály ne kösse meg minden irányban a biró kezét és így elérjük az ideált: a független birót. Az évente meghozott 3V» millió ítélet a jogszolgáltatás érdekeit vajmi kis mértékben szolgálja. A nagy tehetséggel és nagy hatáskörrel felruházott egyes biró munkája és ideje lappáliákban merül ki, a többi bíróságok is egyéb ténykedésekkel vannak túlhalmozva; mindezek után jön csak a sor az igen fontos birói munkára. Az egyes ügyeknek rémségesen hosszas és szükségtelenül részletes feldolgozása csak az irattárakat és a papirgyárosokat örvendezteti meg, de ezzel szemben azt eredményezi, hogy a birói kar a sok munkában idő előtt összeroppan, megőrlődik, kidül, elpusztul. Már pedig elsőrendű államérdek, hogy a biró a maga szellemi frisseségét az oly esetekre tartsa meg, amikor az igazságot minden áron ezer és ezer nehézségen át, de diadalra kell juttatni. A birót a miniszter előterjesztésére az uralkodó nevezi ki. Ily vonatkozásban a biró, aki az Ő nevében hozza az Ítéletet, úgy neki, mint a kormányzatnak le van kötelezve. Mint államhivatalnok a tisztviselői karhoz larlozik. De hivatása ezek sorából kiemeli és így mindaddig, amíg feladatát kifogástalanul betölti, nincs felebbvalójá. Ez a jövő útja, — a jövő birája birói hatalmának gyakorlatában a mindenkori felsőbbség mindenkori akaratának nem lehet alárendelve és ebből folyik, hogy birói tevékenysége keretében felsőbb hatósága, mint fegyelmi hatóság által felelősségre sem vonható. A mostani fegyelmi eljárásnak egyik büntetését, a megintést, majdnem mindenült Németországban a biró felettes halósága mondja ki és aránylag ritkán fordul elő, hogy az ilyen megintéssel szemben a fegyelmi bíróság határozata provokáltatolt volna. Kübel határozottan kívánja, hogy az új szervezeti törvény oly módon alkottassék meg, hogy mindenféle fegyelmi büntetést a fegyelmi bíróság mondjon ki. Ez a birói függetlenség igazi védelme, egyébként a biró ki van szolgáltatva a végrehajtó hatalomnak. A biró fegyelmi esetekben bíróval álljon szemben. Az egyik biró mondja ki a másik bíróról, hogy az nem teljesítette hivatásával járó kötelességét. Az azután, hogy az ítélkezésre jogosult fegyelmi bíróság hogyan alakíltatik, fiatalokból, öregekből, alsó- vagy felsőfokú birákból, az valóban teljesen részletkérdés. A birói szervezeti kérdések helyes és olyan megoldása, amely úgy a német népet, mint a német bírákat egyaránt kielégíti, a háború utáni időben a törvényhozás egyik legfontosabb feladata lesz. Harctéren levő jogászaink képzése. Geheimer Justizrat, Landgerichtsdireklor Oppler (Slrassburg) e című lanulmányányában (Deutsche Richterzeitung 1916 IV. 1. Nr. 7/8) főfontosságúnak tartja, hogy az előkészítő szolgálat megfelelően megrövidíttessék. Cikkíró megjegyzi, hogy az előkészítő szolgálatnak 4 évről 3 évre való leszállítása - ami egyébként már a birodalom egyes részeiben még a háború kitörése előtt megtörtént — a hadbavonullak helyzetén lényegesen igazán alig segít. Elszász-Lotharingiában a kormányzónak 1913 aug. 16-án kiadott rendeletének 34. §-a a szabályszerű 4 évi előkészítő szolgálatot azon referendárok részére, akik 7 egyetemi félévet hallgattak végig, 37a évre szállítja le; ugyanezen delet 35. §-a megengedi még ezenfelül, hogy a miniszter; tánylást érdemlő esetekben az előkészítő szolgálatot 3 évber