Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 60. szám - A birósági itéletek szerkezete

468 meg. Minthogy a háborúban való részvétel kétségtelenül méltánylást érdemlő körülmény, tulajdonképen az igazságügyi kormányzatnak igen egyszerű lenne a helyzete a hadbavonultak részére az előkészítő szolgálat idejét 3 évben megállapítani. Mérlegelni kellene ezzel szemben, hogy a háborúban résztvettek részére az előkészítő szolgálat idejét törvényhozási úton nem kellene-e 2 l/a évre leszállítani. Rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket kívánnak. Igaza van Prof. von Hippelnek abban, hogy nem az a fontos, hogy valaki hosszú ideig legyen Referendar, hanem hogy a megszabott időt jól használja ki. Az a kérdés tehát, vájjon 21/* esztendő elég hosszú idő-c és megfelel-e az állam azon érdekének, ami jelenleg fontosabb, mint bármikor, hogy a jogászokat jól képezze ki. Nincsen semmi aggályom, hogy a kérdést igenlegesen oldjam meg. Természetesen szükséges volna azon intézmény feláldozása, amelynek előnyei pedig félreismerhetellenek, hogy a jövendő bírája és ügyésze és a közigazgatási tisztviselő egységes előkészítő szolgálaton vannak. Ennek azután az volna a következménye, hogy az államvizsga is a mostanitól különbözne. Elszász-Lotharingiában a szabályszerű 4 évi előkészítő szolgálat most a következőképen oszlik meg: 9 hónap az Amtsgerichtnél, 1 év 2 hónap a Landgerichtnél, 6 hónap egy ügyvédnél, 10 hónap az illetékes kerületi elnök rendelkezése szerint a Kreisgerichtnél vagy rendőrségnél, vagy egy nagyobb város polgármesteri hivatalában, vagy hasonló helyeken, további 5 hónap az Amtsgerichtnél s végül 4 hónap az Oberlandesgerichtnél. Ehelyett cikkíró a következő beosztást ajánlja: 6 hónap az Amtsgerichtnél, 9 hónap a Landgerichtnél, 6 hónap egy ügyvédnél és 9 hónap az Amtsgerichtnél. Elmaradna tehát a 10 hónapi közigazgatási gyakorlat. Mindenesetre kár, hogy így a jövendő bírónak nincs betekintése a közigazgatási ügymenetbe, de ettől is el lehel tekinteni, mert 10 hónap alatt — amely a legkülönbözőbb halóságoknál töltetik el — alapos ismeretekre úgy sem lehet szert tenni. A cikkíró belátja, hogy a régi rendszer azon intézkedése, amely szerint az előkészítő szolgálatból 4 hónap az Oberlandesgerichtnél töltendő, a biró további pályafutása szempontjából igen előnyös és hasznos intézkedés volt, mégis a maga részéről a cél érdekében attól cl kíván tekinteni, ha azonban az Oberlandesgerichtnél eltöltendő gyakorlatot meg akarjuk tartani, úgy a 10 hónapi Amlsgerichtszolgálatból kell ezt a 4 hónapot levonni. Kétségtelen, hogy a legfontosabb az Amtsgerichtnél eltöltött gyakorlati idő, ezért is van ez összesen 15 hónapban megállapítva. Kívánatos, hogy az előkészítő szolgálat az Amtsgerichtnél fejeződjék be, mert hisz a birák legnagyobb része mint egyes biró kezdi meg működését és így az ilyirányú kiképzésre van legnagyobb szüksége. Mindezek a javaslatok természetesen csak kisebb-nagyobb hibában szenvedő kísérletek, amelyeknek célja az, hogy a harctéren levőket ért idővesztesség lehetőleg kiegyenlítést nyerjen, anélkül, hogy a jövendő birája vagy közigazgatási lisztviselője csökkent tudással vezesse hivatalát. Arra, hogy a nagy államvizsga letétele megkönnyíltessék, fontos állami érdekből gondolnunk sem szabad. Ösztöndíj kartársaink gyermekeinek. Lapunkban már többször megemlékeztünk arról, hogy a kormány az állami alkalmazónak által fizetendő nyugdíjjárulékokból befolyt összegek egy részéi az állami alkalmazottak gyermekeinek nevelési segélyére óhajtja fordítani. Tekintettel arra, hogy az e tárgyban megjelent kormányrendelet csak ez év augusztus havában látott napvilágot, a kitűzött programm erre a tanévre nem volt a maga egészében megvalósítható és így a most folyó tanévre csakis ösztöndíjak adományoztatnak. A nevelési segélyek adományozó bizottsága 1916 október hó 12-én tartotta a m. kir. miniszterelnökségben Jeszenszky Sándor v. b. t. t. államtitkár, a bizottság elnöke vezetésével első ülését, amelyen egyesületünket Vályi Sándor, a bpesti kir. tvszék másodelnöke, Mendelényi László, a m. kir. Kúria elnöki tanácsosa és Lányi Márton, bpesti kir. tvszéki biró képviselték. Ezen az ülésen állapíttattak meg az adományozandó ösztöndíjakra vonatkozó pályázati hirdetmény feltételei, amelyeket teljes terjedelemben kartársainkkal közlünk és azokra figyelmüket fokozottan felhívjuk. Pályázati hirdetmény. A m. kir. minisztériumnak 1916. évi 2550/M. E. számú rendelete alapján (közzétételen a Budapesti Közlöny f. évi augusztus hó 6-án megjelent 179. és a Narodne Novine f. évi szeptember hó 14-én megjeleni 210. számában) az 1916/17-iki tanévre pályázatot hirdetek állami alkalmazottak gyermekei részére adományozandó ''--töndíjakra. Az igény jogosultság feltételei. 1. Az ösztöndíjban a ma;nt korona országai területén fennálló középfokú és felsőbb iskolák azon rendes""/"/.- és Zeam/tanulói részesülhetnek, akik az idézett rendelet 2. §-ában felsorolt tanintézetek valamelyikét látogatják * , 2. Ösztöndíjban részesülhet: a) Az 191%. évi LXV. t.-c. határ ozmányai alá tartozó, valamint az 1914. évi XXVÍI. t.-c. 11. §-ában említett tényleges szolgálatban álló s nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alá eső alkalmazottnak törvényes vagy törvényesített édes és mostoha gyermeke ; b) Az 1912. évi LXV. t.-c. határozmányai alá tartozó s 1913. évi januárAhó l-e után nyugalomba helyezett olyan alkalmazottnak, aki a tényleges szolgálat idején nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alá^esett, valamint az 1914. évi XXVII. t.-c. 11. §-ában említett s nyugalomba helyezett alkalmazottnak (örvényes gyermeke, ha az alkalmazottnak a tényleges szolgálat ideje alatt vagy azt megelőzően kötött házasságából származik; törvényesített gyermeke, ha az alkalmazott tényleges szolgálatának ideje alatt, vagy azt megelőzően született; mostohagyermeke, ha az alkalmazottnak a tényleges szolgálat ideje alatt vagy azt megelőzően kötőit házassága állal lett az alkalmazott mostohagyermekévé; e) az a) és b) pontban körülírt és elhalt alkalmazottnak árvája, ha részére nevelési járulék állapíttatott meg. A lényleges szolgálatban álló alkalmazott gyermeke akkor is részesülhet nevelési segítésben, ha az alkalmazott 35. szolgálati évének eltelte után nyugdíjjárulékot már nem tartozik fizetni és akkor is, ha az alkalmazón nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége az 1912. évi LXV. t.-c. 30. §-a szerint szünetel. 3. Ösztöndíjat csak olyan tanuló nyerhet el, aki a megelőző tanítási évben, ha az általa látogatott tanintézetnél a magaviselet! érdemjegyek négyfokozatúak, az érdemjegyek 1. vagy 2. fokozatát, ha ötfokozatúak, 1., 2. vagy 3. fokozatát nyerte el s ahol ilyen érdemjegyek nem állapíttatnak meg, megfelelő magaviseletet tanúsított és ezenkívül iskolanemenként legalább a következő tanulmányi eredményt érte el: a) ha Magyarországon a gimnázium, reáliskola és felsőreáliskola, Horvát-Szlavonországokban a gimnázium, reálgimnázium és leányliceum első osztályának tanulója, a megelőző tanítási évben látogatott elemi népiskolai osztályt sikeresen elvégezte akként, hogy — az éneket, kézimunkát, testgyakorlást és rajzot nem számítva — az egyes tantárgyakból nyert érdemjegyeinek összege a tantárgyak számával elosztva, magyarországi iskolánál legfeljebb 2Va-et, HorvátSzlavonországokban levő iskolánál legfeljebb kettőt lesz ki; b) ha az a) pont alatt felsorolt iskolák valamelyik, az elsőnél magasabb osztályának tanulója lesz, a megelőző tanítási évben látogatott osztályt sikeresen elvégezte akként, hogy — a szépírást, éneket, kézimunkát és testgyakorlást nem számítva — a rendes tantárgyakból nyert érdemjegyeinek összege a rendes tantárgyak számával el osztva, magyarországi iskolánál legfeljebb kettői, HorvátSzlavonországokban levő iskolánál legfeljebb 2Va-et tesz ki; c) ha a tudományegyelein jogakadémia s a kii'. József-műegyetem első évfolyamának hallgatója magyarországi tanintézetben érettségi vizsgálatát sikeresen akként állotta ki, hogy az érettségi vizsgálat tantárgyaiból nyert érdemjegyek összege a tantárgyak számával elosztva legfeljebb keltőt tesz ki, Horvát-Szlavonországokban levő tanintézetben pedig legalább egyhangúlag érettnek nyilváníttatott. d) ha a c) pont alatt felsorolt főiskolák valamely, az elsőnél magasabb évfolyamának hallgatója a megelőző tanítási évben a főtárgyakból sikerrel kollokvált és vizsgálatát sikeresen lette le; e) ha művészeti iskolának tanulója a megelőző tanítási évben látogatott művészeti iskolai osztályt, illetőleg évfolyamot kiváló sikerrel * Magyarországon. Középfokú iskolák: gimnáziumok, reáliskolák, felső leányiskolák, polgári iskolák; felső kereskedelmi iskolák, felső ipariskolák, ipari szakiskolák, a budapesti m. kir. állami nőipariskola, az Amizoni-féle nőnevelőintézet, a fiumei m. kir. tengerészeti akadémia; földmíves iskolák, erdőőri szakiskolák és az erdőőri szakiskolai továbbképző-tanfolyam, a budafoki m. kir. pincemesteri tanfolyam, a budapesti m. kir. kertészeli tanintézet, vincellér-iskolák; népiskolai tanító- és tanítónőképző-intézetek, óvónőképző-intézetek ; az orsz. m. kir. zeneakadémia előkészítő és akadémiai tanfolyama, m. kir. színművészeti akadémia, orsz. m: kir. iparművészeti iskola. Felsőbb iskolák : tudományegyetemek, jogakadémiák, kir. József-műegyetem, állatorvosi főiskola, selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskola, gazdasági akadémiák, keleti kereskedelmi akadémia, fiumei kiviteli akadémia, a kereskedelmi akadémiák akadémia tanfolyama, polgári iskola tanító-és tanítónőképző-intézetek, ApponyiKollégium, gazdasági tanító- és tanítónőképző-intézet, gyógypedagógiai tanítóképzőintézet, az orsz. m. kir. zeneakadémia tanárképző- és művészképző-tanfolyama, orsz. képzőművészeti főiskola. Horvát-Szlavonországokban. Középfokú iskolák: gimnáziumok, reálgimnáziumok, Ieányliceumok, felsőbb népiskolák ; kereskedelmi akadémiák, orsz. ipari és építészeti iskola, orsz. női szakiskola, a bakari tengerészeti iskola ; földmíves-iskolák, szőlőszeli és gyümölesészeti iskola ; az orsz. művészeti és műipariskola, orsz. zeneintézet. Felsőbb iskolák : a zagrebi 1. Ferenc József tudományegyetem, a kir. erdészeti akadémia, a krizeveii kir. gazdasági tanintézet.