Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 57. szám - Özvegyek és árvák támogatása

443 / HIVATALOS RÉSZ. Jelentkezés árvaalapunk jövedelmében való részesedésre. Az árvaalap erdekében folytatóit gyűjtés eddigi eredménye, melyhez egyesületünk kebelében működött Vörös Keresztkórház céljaira adományozott és fel nem használt pénztári maradvány (lásd 50. sz. lapunkban közölt igazgatósági ülés határozatát) is járult, 76,156 K 67 fillért tesz ki. Reméljük ugyan, hogy kártársaink az eddigi buzgalomhoz hasonlóan fogják a gyűjtést folytatni éé hogy így árvaalapunk még tetemes összeggel fog szaporodni, mégis igazgatóságunk abból indul ki, hogy az eddig egybegyűlt összeg kamata alapul szolgálhat arra, hogy a reászoruló özvegyek és árvák ebből megfelelő támogatásban részesedjenek már most, amikor arra talán a legnagyobb mértékben rá vannak szorulva. Ettől az állásponttól vezérelve ezennel felhívjuk a háborúban elesett kartársaink (biró, ügyész, jegyző, joggyakornok) özvegyeit és árváit, hogy amennyiben támogatásra reá vannak szorulva, igényjogosultságuk igazolása mellett kérvényüket egyesületünk igazgatóságához (Budapest, í>, Ráth György-utca 20.) mielőbb nyújtsák be, hogy kérelmeik tárgyalhatók és elintézhetok legyenek. A részletekre nézve egyesületünk titkári hivatala, vagy lapunk szerkesztősége készséggel ad felvilágosítást. Árvák jelentkezzenek ingyenes nevelésre. Igazgatóságunk elhatározta, hogy árvaalapunk jövedelméből ingyenes helyeket létesít budapesti főiskolai internátusunkban. Felkérjük tehát az igényjogosultakat, hogy indokolt kérvényeiket egyesületünk igazgatóságához sürgősen nyújtsák be. Perselyek beküldése. Az összes bíróságokat, ahova annak idején perselyeket küldöttünk szét internátusunk javára való gyűjtés céljából, ezennel felkérjük, hogy a náluk levő perselyeket, akár vezetett a gyűjtés eredményre, akár nem, egyesületi központunkba (I!, Ráth György-utca 20.) mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Tagdíjfizetés. Az 1916. évi tagdíj nyugtákat már az osztályoknak megkiildöllük. Tekintettel arra, hogy az egyesületi tagdíj egyesületünk legfontosabb bevétele és ennek hiányában egész egyesületi működésünk megbénul — ezúton is felkérjük tagjainkat-, hogy a tagdíjnyugtákat sürgősen váltsak be. Szervezeti törvényjavaslat. Már több ízben felhívtuk osztályaink figyelmét arra, hogy a bírói és ügyészi szervezeti törvények tervbe vett reformja folytán foglalkozzanak karunkat érintő szervezeti kérdésekkel. Nem szükséges annak igazán létünkbe vágó fontosságára rámulatni, hogy a megalkotandó szervezeti j törvény azokat a kérdéseket, amelyek a birói függetlenségre vonatkoznak — kari felfogásunknak és érdekeinknek megfelelően oldja meg. — Szükséges tehát, hogy ezekhez a szervezeti kérdésekhez minél többen hozzászóljunk és ezeknek a felszólalásoknak, észrevételeknek és megjegyzéseknek figyelembe vételével egyesületünk is minél nagyobb anyag felett rendelkezzék abban az időben, amikor a javaslat tárgyalása napirendre tűzetik. Egyesületünk igazgatósága, miután a kormányjavaslat szövegét osztályainknak régebben megküldötte, — a már eddig beérkezett véleményeket is tanulmányozza, — kellő időben a törvényjavaslat és a beérkezett bírálati anyag- részére előadót fog kijelölni, az egész anyagot az egyesület hivatalos tényezői elé terjeszti és a megtörtént döntés után fogja előterjesztését az igazságügyi kormánynál megtenni. Lapunk annak idején az egész anyagot felölelő munkálatot közölni fogja. Özvegyek és árvák támogatása. A háború által előidézett rendkívüli viszonyokra való figyelemmel a m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 4000 p. ín. sz. körrendeletével elhatározta, hogy az állami és vármegyei alkalmazottaknak olyan özvegyei és szülőtlen árvái, akik a háború folytán különösen nehéz helyzetbe jutottak, a ((Vagyontalan állami lisztviselők özvegyei és árvái leisegélyezésére szánt alapnak)) mintegy 300.000 K-t kitevő 1916. évi jövedelméből egyszeri, egyszersmindenkorra szóló Segélyben részesüljenek. A segélyezés iránti kérvényeket az Állami Tisztviselők Országos Egyesülele kebelében megalakult bizottság — mely bizottságban egyesülelünk is képviselve lesz — tárgyalja le. A segélyezés fel lételei és módozatai a következők: ;1. Segélyt ez alkalommal a magyar állami hatóságoknál, hivataloknál, intézeteknél és vállalatoknál, továbbá a vármegyéknél bármilyen javadalmazás mellell alkalmazva volt tisztviselőnek, tanárnak, tanítónak, díjnoknak, altisztnek vagy szolgának állandóan a magyar szent korona országainak halárain belül tartózkodó özvegye és szülődén árvái kaphatnak és pedig tekintet nélkül arra, hogy élveznek-e ezidőszerint valamilyen állami (vármegyei) ellátást (özvegyi nyugdíjat, nyugbért, kegydíjat, nevelési járulékot, kegyncvelési járulékot, életjáradékot) vagy sem, továbbá tekintet nélkül arra, hogy az özvegy, illetőleg szülődén árva által élvezett állami (vármegyei) ellátás valamely költségvetési cím vagy pedig valamely alap terhére fizettetik ki. 2. Segélyt egyáltalán nem kaphatnak: a) a nem állami és nem vármegyei (városi és községi) alkalmazottaknak; b) az állami kezelés alatt álló bányászali és erdészeti társládák volt tagjainak; c) a m. kir. államvasutak bármilyen alkalmazottainak: d) a közös hadseregnél, a haditengerészetnél és a m. kir. honvédségnél, valamint az ezekhez tartozó halóságoknál és intézeteknél alkalmazottaknak; e) a m. kir. csendőrség rangosztályba sorozott havidíjasainak (tisztjeinek stb.); /') a horvál-szlavonországi autonóm alkalmazottaknak ; g) a cselédeknek, gazdasági cselédeknek, napszámosoknak és munkásoknak, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb alkalmazottaknak özvegyei'és árvái. 3. Segélyt ez alkalommal az 1. pontban említett özvegyek és szülőtlen árvák közül is csak az olyan vagyontalan özvegy vagy bármilyen korú vagyontalan szülődén árva kaphat: a) aki az 1915. vagy 1916. év folyamán költséges gyógykezelést igénylő betegségben, szenvedett s aki ezt hiteles orvosi vagy gyógyszertári számlákkal igazolja, vagy b) aki a háború vagy más elemi csapás folytán ingóságaiban érzékeny károsodást szenvedett s aki ezt hatósági bízonyítványnyal igazolja, vagy c) aki saját magán felül legalább még kél kcresetképtelen vagy önálló keresettel vagy jövedelemmel nem biró és ellátásban (nyugdíjban, nyugbérben, kegydíjban, nevelési járulékban, kegynevelési járulékban, életjáradékban) nem részesülő családtagot tart el s aki ezt halósági bizonyítványnyál igazolja. A vagyontalanságot minden esetben külön halósági bizonyítványnyal kell igazolni. 4. A szóban forgó segélyek engedélyezésénél előnyben részesülnek azok az özvegyek és szülődén árvák, akik ezidőszerint semmiféle állami (vármegyei) ellátásban (özvegyi nyugdíjban, nyugbérben, kegydíjban, nevelési járulékban, kegynevclési járulékban, életjáradékban) sem részesülnek, továbbá azok az özvegyek és szülőtlen árvák, akiknek ellátása nem az 1912. évi LXV. t.-cikk (új állami nyugdíjtörvény), illetőleg nem az idézett törvény halározmányainak megfelelő vármegyei nyugdíjszabályrendelet alapján állapíttatott meg. (Az özvegyi nyugdíjnak az 1912. évi LXV. törvénycikk 81. §-a alapján történt 20%-os felemelése nem tekinthető az idézeti törvénycikk alapján való megállapításnak.) 5. Az érdekelt özvegyek és árvák a szóban forgó segélyben való részesítésért a m. kir. pénzügyminisztériumhoz intézett és közvetlenül az Állami Tisztviselők Országos Egyesüleléhez (Budapest, 11. Főherceg Albrechl-út 11.) küldendő kérvényben tartoznak folyamodni. A kérvényezés megkönnyítése céljából az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete a számfejtést teljesítő hivatalokat megfelelő számú — és a számfejtést teljesítő hivatal állal kitöltendő záradékot is tartalmazó — kérvényürlappal és levélboritékkal lálja eí. A segély iránti kérvények és összes mellékleteik bélyeginenlesek. 6. Az egyes kérelmezőket az Állami Tisztviselők Országos Egyesülele fogja értesíteni az engedélyezett segély összegéről vagy arról, hogy a kérelem nem volt teljesíthető. Az engedélyezett segélyek a m. kir. postatakarékpénztár útján fognak az egyes özvegyek és árvák részérc kifizettetni. Tűzifa. A földmivelésügyi minisztérium a budapesti állami tisztviselők részére a kincstári fatermelésből 10.000 ürköbméter tűzifát engedélyezett, amelynek a lippai állami erdőhivatal területéről Budapestre szállítása már megkezdődött. A tűzifát a magyar közlisztviselők fogyasztási szövetkezete veszi át és szállítja kizárólag a főváros területén lakó állami tisztviselőknek tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e a szövelkczelnek fele-fele részben. A szövetkezeti tagság csak a körlevelekben már közölt részlellörlesztési kedvezményt biztosítja, a szövetkezeten kívül álló tisztviselők részére készpénzfizetés ellenében (Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete, IX. Mesterulca 15/47, Telefon József 38—03) szállítják a tűzifát. A közlisztviselői minőséget a vasúti félárú igazolványnyal, vagy a hivatali lőnök bizonylatával kell igazolni,. Minthogy az állami erdőhivatal a fát cser-, gyertyán- és bükkhasábokban szállítja, a szövetkezet azt fűrészelt és aprított állapotban szintén csak keverve szállíthatja. Minden igényjogosult állami tisztviselő legfeljebb négy métermázsát, azaz tizenhat zsákol kaphat s azt a szövetkezet lehetőleg egyszerre, legfeljebb azonban két egyenlő részben szállítja. Belépések egyesületünkbe. Ujabban egyesületünkbe a következő új tagok léplek be: dr. Baumann Arnold jbirósági jegyző Szászsebes, dr. Carpinisan Kornél jbirósági jegyző Nagyszeben, dr. Dedinszky Sándor ívsz. biró] Beregszász, dr. Dénes Dezső jbirósági jegyző Beregszász, dr. Ederer József Bpest, dr. (Jábor Jenő Bpest, dr. Govrik Jenő Beregszász, dr. Isacu Eneas Nagyszeben joggyakornokok, dr. Jóczicz Milorád tvsz. biró Szabadka, dr. Kaminsky János tvsz. joggyakornok Beregszász, Kelemen László járásbiró Kaposvár, dr. Magyar István curiai biró Bpest, dr. Páva István tvsz. jegyző Kaposvár, Stépán László táblabíró Beregszász, Szalay Ferenc tvszéki joggyakornok Kaposvár, dr. Zachár Gyula ítélőtáblai biró Bpest, Wéber Elek joggyakornok Kaposvár.