Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 56. szám - Adalék az igazségügyi reformhoz. [1. r.] - Továbbképzés

430 SZEMÉLYI HÍREK Grecsák Károly. 1946 május hó 5-én van 25 éve annak, hogy egyesületünk elnöke a birói pályára lépett, A bírói pályán eltöltött negyedszázad alatt alkalmunk nyílt Grecsák Károlyt mint bírót és mint embert egyaránt megismerni. Kiváló tehetségével és igazságérzclévcl, fáradhatatlan és pihenést nem ismerő munkabíráson! igazi mintaképe lelt annak a bírónak, aki nemcsak a rcáruházott birói hatalom korlátai közöli szolgáltatta az igazságot, magasra emellé a magyar igazságügy nívóját, hanem az egész birói kar érdekeit szolgálta; azoknak az eszméknek a megvalósításáért, melyek a magyar- birói kar erkölcsi és anyagi függetlenségét biztosítják és erősítik, szóval és teltei: magával ragadva barátainak és tisztelőinek egész tömegét, fáradhatatlan tetterővel és lelkesedéssel, bámulatraméltó kitartással küzdölt, és pedig; a legnehezebb viszonyok közepette, akkor is, amikor karunk érdekeinek megvédése és az azokért való exponálás nem larlozolt a hálás és babérokat termő foglalkozások közé. Grecsák Károlynak a birói kar jövőjébe vetett fanatikus hite iskolát teremtett és követőkre talált. Ma már mindannyian szilárd meggyőződéssel valljuk és egységes egyek vagyunk annak hirdetésében, hogy a magyai- birói kar részére, közjogi állásánál és magas képzettségénél fogva őt megillető helyet kell biztosítani az egész magyar társadalomban, hogy a jövőben megsokszorozódó fontos feladatait úgy tudja betölteni, amint azt tőle joggal elvárják. Egyesületünknek Grecsák Károly megalapítása óta elnöke. A legnagyobb hálátlanság és vele szemben megbocsáthatatlan sértés lenne, ha egyesületi lapunk hasábjain azt akarnók ismertetni és fejtegetni, hogy mit jelenlelt nekünk, a magyar birói karnak Grecsák Károly elnöksége. Közgyűlési megnyitó beszédeiből, megszámlálhatatlan egyesületi előterjesztéseinkbői napnál fényesebben derül ki karunk érdekeit szolgáló az a sok eszme és gondolat, amelyet ő kezdeményezett és igyekezett megvalósítani. Évi jelentéseink egész sorozatát hozlákjízokuak az eredményeknek, melyeket egyesületünk eddig is elért. A birói telep, a birói főiskolai internátus és bérház megvalósítása Grecsák Károly fáradhatatlan, nagyszabású működésének eredményei. Grecsák Károlyt 25 évi birói működése alkalmából, azt hiszszük, joggal üdvözölhetjük az egész magyai' birói és ügyészi kar nevében szívünk meleg szeretetével, elismerésünk és mély tiszteletünk őszinte kifejezésével. Adja Isten, hogy még hosszú ideig lehessen vezérünk. Grecsák Károly Verseczen 1854 nov. 16-án szülelelt. Tanulmányai végeztével az ügyvédi pályára lépett. 1881-ben Verseczen mérsékelt ellenzéki programmal képviselővé választották 1884 — 1889-ig a Budapester Tagblatt főszerkesztője volt. Az Ítélőtáblák szervezése alkalmával (1891) a szegedi táblához biróvá nevezték ki, 1896-ban curiai kisegítő, 1901-ben rendes biró lett és ott a váltótanácsban működött. Őfelsége a király 1913-ban curiai tanácselnökké nevezte ki. Számos cikkén kívül önálló művei: A váltótörvény magyarázata (Budapest, 1899); Felsőbirósági határozatok kereskedelmi váltó- és csődügyekben (u, o. 1899—1905); Magyar Döntvénytár (u. o. 1908); Kereskedelmi törvények zsebkönyve (u. o. 1908); Csődtörvény zsebkönyve (u. o. 1908); Codex Hungaricus (élő törvények gyűjteménye, u. o. 1911); 1Tj döntvénytár (u. o. 1912). Főszerkesztője a ((Kereskedelmi jog» c. szaklapnak. Kartársi jubileum. A ((Fehértemplom és Vidéke)) 1916 ápr. 6-iki számában örömmel olvastuk, hogy egyesületünk régi, hű tagja, Michalovitz Gábor, fehértemplomi törvényszéki biró most ünnepelte meg 35 éves írói és birói jubileumát, — A magunk részéről legmelegebben csatlakozunk a fehérlcmplomj kollégák és társadalom ünnepéhez. Hősi halál. Őszinte részvétlel közöljük, hogy Kassay Endre máramarosszigeli kir. járásbirósági jegyző, a 12. honvéd-gyalogezred tartalékos zászlósa, 1914 aug. 30-án az északi harctéren, Mehnov mellett vívott ütközetben, hősi halált hall, Reicliard Zsigmond halála. Őszinte megdöbbenés fogott el mindannyiunkat, amikor azt a vészes hióbhírt hallottuk, hogy egyesülelünk régi tágja, Bcichard Zsigmond curiai biró hirtelen meghalt, Reichard korai halála igen nagy veszlessége a magyar birói karnak és a jogászságnak. Kiváló elméleti tudású és gyakorlati érzékű ember volt, aki éppen ezen jó tulajdonságai folytán mindenütt szeretetnek és népszerűségnek örvendett. Halálozás. Őszinte sajnálattal közöljük, hogy dr. Vajda József kir. ítélőtáblai birói címmel és jelleggel felruházott kir. járásbiró, a csornai kir. járásbíróság vezetője, 1916. évi április 11-én elhunyt. KÜLÖNFÉLÉK. A birói kitüntetésekhez. A következő érdekes sorokat véltük: A magyar ilélőbiráknak a tényleges szolgálat ideje alatt való kitüntetésének a lek. szerkesztőség által napirenden tartolt kérdéséhez érdekes adatként közlöm, hogy a német csapatoknak Bereg vármegye területéről való eltávozása után illetékes helyre kérdés intéztetett, hogy kik azok a közéleli előkelőségek, akik a német császár állal kitüntetésben volnának részesítendők. Erre megneveztettek a vármegye alispánja és a többi közigazgatási ágak érdemes vezetői. A birák közül senki e névsorban nem szerepelt. A német császár részére készült ez a névsor-tervezet jóhiszemű volt. Hiszen köztudatban van, hogy a magyar birák díszítetlen szürke tógában teljesítik magasztos hivatásukat. A németek nagy császárja azonban nem osztotta ezt a felfogást. Külön kérdést intéztetett, hoa;y a vármegye terűidén működő bíróságoknak ki a íeje s mily rangban van ? Es e kérdés eredménye az volt, hogy a polgári állásban lévő tisztviselők közül a német császáriéi a legmagasabb rendjelet Szép Géza kir. curiai biró, a beregszászi kir. törvényszék elnöke kapla, akinek mellére a díszes rendjel Bereg vármegye törvényhalóságának közgyűlése előtt ünnepélyesen tűzetett föl. Kétségtelen 1. hogy a kitüntetés az érdemes elnök függetlenségét abszolúte nem érinti és 2. hogy az ő egyéniségének és az általa betöltött birói széknek tekintélye is nagyban emelkedett. A magyar, és német jogászok közeledése. A német jogászgyülés választmánya 1916 április hó 8-án Berlinben ülést tartóit, hogy tanácskozzék a középeurópai jogi közösségről. Az ülésen az állandó választmány valamennyi német birodalmi tagja résztvett s meghívták a magyar és az osztrák jogászi lesliiletck képviselőit is. Dr. Nagy Ferenc titkos tanácsos, a Magyar Jogászegylet elnöke vezetésével jogászaink közül számosan utazlak Berlinbe azzal, hogy Magyarország csatlakozásáról tárgyaljanak. A berlini jogászok társaságában Nagy Ferenc előadást tartolt «A magyar jog és a jogegyenlősítés a középeurópai államokban)) címmel. A német, magyar és osztrák jogászok berlini tanácskozásán Schiller elnök hatásos beszédet mondott és hangsúlyozta a társadalmi és tudományos közeledés szükségességét. Dr. Nagy Ferenc előadásának szellemében körvonalazta álláspontját a kereskedelmi jog egyenlősítése leién. Vámbéry Rnszlem a magyar jogászok irányelveit fejtette ki s rámulalotl a tudományos közeledés eszközeire. Reméli, hogy a közeledésből új haladó szellemű jogi gondolatok- iakadnak. Dr. Klein Ferenc titkos tanácsos, az osztrák jogászok vezetője, reméli, hogy az együttműködés alkalmából Németország méltányolni fogja Ausztria és Magyarország súlyos belső helyzetét. A magyar jogászok kezdeményezését üdvözli, mert ebben biztosítékot lát az egyoldalú germanizáló celzalok ellen, (iierke és Kipp tanácsosok a központi hatalmak jogi éleiének messzemenő egyenlősítése mellett foglallak állást. Dr. Szladits Károly miniszteri tanácsos hangsúlyozta, hogy a kiegyenlítés munkájára elsősorban a nemzetközi magánjog terén van szükség. Lapunk tárgymutatója. Lapunk szerkesztőjéhez intézett több líasontartalmú megkeresésre közöljük, hogy ezidőszerint a Birák és Ügyészek Lapja mull évi számaihoz tárgymulató készítése és terjesztése nincs tervben. Nyaralási alkalom. Dunántúl, a stájer határhoz közel, szép hegyes vidéken lakó kartárs, kinek 17 éves leánya van, elfogadná a nyári szünidőben nyaralásra nagyvárosban lakó kartárs oly leánykáját, ki egészségi okokból a városhoz közeleső szőlőhegyen, kényelmes úri nyaralóban, teljesen pormentes jó levegőben óhajtana pár hetet eltölteni. Cím és feltételek megtudhatók az igazgatóságnál. KÜLFÖLD. A német háborús judicatura. A «Das Recht, Rundschau fttr den deutschen Juristensland)) szerkesztősége a Reichsgericht alábbi, a hadijog körébe vágó határozatait közli velünk: Ha a katonai parancsnok a katonai ügyekre vonatkozó közléseket és ily hírek nyilvánosságra hozatalát cllillolla, úgy ez a tilalom nem vonatkozhat a hadiesemények bármily megbeszélésére, hanem csak az olyanra, amely tényleg a közbiztonságot érinti. — Rg. II. 378/1915. A katonai parancsnok azon rendelete, mely szerint valamely város lakói az általuk felfogadott személyeket bejelenleni tartoznak, azon háztulajdonosra is kiterjed, aki a beköltözködő lakónak lakáshelyiséget enged ál. A rendelkezés túllépése a Belagerungszuslandsgeselz 9. §. b) pontja és nem a bejelentési kötelezettség megállapító rendeld alapján büntetendő. (Törvények konkurrálása.) Rg. I. 450/1915. Hogy a vendéglős a katonai parancsnok által megállapított ünnepnapi estéli zárórára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt büntethető legyen, megkívántatik, hogy a vendégeknek a vendéglőben