Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 56. szám - Adalék az igazségügyi reformhoz. [1. r.] - Továbbképzés

43? való továbbidőzése — akiket a vendéglős egyébként a helyiségnek elhagyására felhívni tartozik, — a vendéglői ipar űzésével legyen kapcsolatos. Nincs erről szó akkor, ha a vendégek azért tartózkod­nak a helyiségben, mert az nekik egy fenyegető veszedelem vagy akár a mostoha időjárás ellen védelmet nyújt. Rg. II. 447/1915. Ha a maximális árak mcgállapílása a szövetségi tanács hatás­körébe tartozik is, azért a tartományi halóságoknak is erre vonat­kozó jogosultságuk hatályban marad, ha a szövetségi tanács az őt megillető joggal nem él. A parancsnokló tábornokoknak is, az őket megillető végrehajtó hatalom folytán, joguk van a maximális árakat megállapítani. Rg. 245/915. Ha a tartományi hatóság, esetleg felebbvaló központi halósága utasítása dacára, a maximális árak megállapításánál nem vigyáz arra, hogy a kiskereskedelemben a kereskedő a megenged ellnél nagyobb ' haszonban ne részesedjék, úgy a maximált ár túllépése mégis büntetendő mindaddig, míg az ármegállapítás közigazgatási úton megváltoztatva nem lesz. Rg. III. 458/1915. A maximális árt megállapító törvény 2. és 4. szakasza két egymástól eltérő módot választ annak megakadályozására, hogy az árú visszatartásával, elrejtésével a törvény célja meg ne hiúsuljon, úgymint: 1. a tulajdonnak kényszer útján harmadik személyre való átruházását; 2. az árúnak a megállapított maximális áron való át­vételét. Az árú elrejtése csak az első esclben büntettetik és nem akkor is, ha az árú elrejtése a második esetben foglalt mód meg­valósítása céljából történik. Rg. 223/915. Ha valamely meghatározóit ár ellenében megvett árúnak az áladása egy a maximált árt meghaladó ár megfizetésétől lételik füg­gővé, úgy az büntetendő. A büntethetőségen nem változtat az sem­mit, hogy egyébként a polgári jog szabályai szerint ily cselben az iigyletlőí el lehet állni. Rg. III. 501 915. A kiskereskedelemben a lisztre megállapított maximált ár nem irányadó a pék állal eszközöli eladásoknál, aki e lisztet feldolgozza és ily feldolgozott állapotban hozza piacra. Rg. III. 475, 915. A fuvarköltségekre vonatkozó megegyezés hatálytalan, ha ezen fuvarköltségnek hozzáadásával a vételár a maximális árt meghaladja. Rg. 214 915. A requiráíási rendeletek szabályainak lúllé|MÍse akkor von maga után büntetést, ha a lettes tudta, hogy a requiráíási rendelet már hatályba lépett, vagy nem tudása menthető tévedésen nyugszik, büntetlenséget biztosít a megszabott kivételekre vonatkozó tévedés is. Rg. 131/915, 195/915, 336/918; 215/915, I. 492/915. Az árú elrejtésének fogalma nem merül ki abban, ha a télies az árút más helyre helyezi át, mert a lettes akaratának arra kell irányulnia, hogy a requiráíási megakadályozza vagy meghiúsítsa. Rg. 428/915. IRODALOM. A Telekkönyv című, Káplány Géza ny. kir. Ítélőtáblai bíró állal szerkesztett folyóirat kiadóhivatala (Rákospalota) mindazoknak az új [előfizetőknek, akik a folyó 1916. egész évre i4 korona összegnek ^egyszerre való beküldésével e folyóiratra előfizetnek: «A végrehajtási törvények)) c. könyvet 22 kor. helyeit 7 koronáért; a ((Telekkönyvi Iskolai) című könyvből a mclléklapban 1915 decz. 31-ig megjelent 1—24 íveket pedig ingyen adja s ezenfölül e folyó­irat 1913., 1914. és 1915. évfolyamát is ingyen küldi meg, amíg a készletek el nem fogynak. Évközben is bártilikor lehet az egész évre előfizetni és a könyveket megrendelni, amíg a készlet tart. Lehet e folyóiratra félévre 7 K és negyedévre 3 K 50 f összegnek bekül­désével is előfizetni s ez esetben is «/i végrehajtási törvényeke czímű könyvet az előfizető 22 K helyett 7 koronáért kaphatja meg; azonban a (.(Telekkönyvi Iskolá))-n'dk 1915 dec. 31-ig már meg­jelent 1—24 íveit az ilyen, nem az egész évre előfizető már nem ingyen, hanem csak fele áron vagyis 4:80 K összegért kaphatja meg. HIVATALOS RÉSZ. Jelentkezés árvaalapmik jövedelmében való részesedésre. Az árvaalap érdekében folytatott gyűjtés eddigi eredménye, melyhez egyesületünk kebelében működött Vörös Kereszt-kórház céljaira adományozott és fel nem használl pénztári maradvány (lásd 50. sz. lapunkban közölt igazgatósági ülés határozatát) is já­rult, 71,461 K 31 fillért tesz ki. Reméljük ugyan, hogy kartársaink az eddigi buzgalomhoz hasonlóan fogják a gyűjtést folytatni és hogy így árvaalapunk még tetemes összeggel fog szaporodni, mégis igaz­gatóságunk abból indul ki, hogy 'az eddig egybegyűlt összeg kamata alapul szolgálhat arra, hogy a reászoruló özvegyek és árvák ebből megfelelő támogatásban részesedjenek már most, amikor arra talán a legnagyobb mértékben rá vannak szorulva. Ettől az állásponttól vezérelve ezennel felhívjuk a háborúban eleseit kartácsaink (biró, ügyész, jegyző, joggyakornok) özvegyeit és árváit, hogy amennyiben támogatásra reá vannak szorulva, igény­jogosultságuk igazolása mellett kérvényüket egyesületünk igazgató­ságához (Budapest, I., Ráth György-utca 2(1.) mielőbb nyújtsák be, hogy kérelmeik tárgyalhatók és elintézhetek legyenek. A részletekre nézve egyesületünk titkári hivatala, vagy lapunk szerkesztősége kész­séggel ad felvilágosítási. Osztályaink figyelmébe. I. Ismételten felhívjuk osztályaink figyelmei arra, hogy az oszlályköllscgek fedezésére nem az előirányzón bevételnek, hanem csakis a tényleg befolyt ősszegnek 25%-a tartható vissza, és pedig elszámolási kötelezettség melleit. A 25% fel nem használl része a központba feltétlenül beszállítandó. II. A Birák és Ügyészek Lapja szerkesztősége végtelen nagy súlyt fektet arra, hogy hasábjain egyesülelünk osztályainak élete rész­letesen közöltessék és minden oldalról alapos megbeszélés lárgya legyen. Az osztályok kebeléhen felmerülő eszmék, gondolatok, tervek szélesebb körben elterjedve nagyobb érdeklődést kellenek és belőlük sok, karunk érdekeit szolgáló értékes gondolat meg is valósítható. Kívánatos tehát, hogy az osztályok életében felmerülő ily irányú eszmék, gondolatok, lervek szerkesztőségünkkel közvetlenül közöl­tessenek, hogy azután mi a szükségesnek látszó lépéseket megtehessük. III. Felkérjük nyomatékosan osztályainkat, hogy a náluk tagként jelentkező karlársak nevét és címét központunkkal esetenként közöl­jék, mert gyakran előfordul, hogy az osztályolt időközben beérkező tagnévsorában olyan karlársak neve is feltalálható, a kik nálunk nyilvántartva nincsenek és így lapunkat sem kapják. Belépések e<jyesületü11k he. Örömmel közöljük, hogy újabban a következők léptek be egye­sületünkbe : Dr. Wlassies Gyula v. b. t. l., a közigazgatási bíróság elnöke, Bieber Gyula, dr. Ebergényi Sándor, dr. Lampel Hugó, Nagy János, dr. Schlamadinger Jenő, Szeless László, dr. Vásárhelyi Domokos közigazgatási bírósági itélőbirák, dr. Rárlels Károly jbirósági jegyző Mohács, dr. Ernsl Lajos jbirósági jegyző Sásd. Tagdíjfizetés. Az 1916. évi lagdíjnyugtákat már az osz­tályoknak megküldöllük. Tekintettel arra, hogy az egyesületi tagdíj egyesületünk legfonlosabb bevétele és ennek hiányában egész egye­sületi működésünk megbénul — ezúton is fejkérjük tagjainkul, hogy a tagdíjnyugtákat sürgősen váltsák be. Igazgatósági Ülés. Információnk szerint az egyesület igaz­gatósága 1916 június hóban fogja ülését megtartani. Az ülés halár­napjáról igazgatósági tagjaink külön értesítést kapnak. Az igazgatósági ülés egyik legfontosabb tárgya lesz döntés abban a kérdésben, hog\ a bírói internátus a jövő tanévben fennlartassék vagy bezárassék. Elnöki tanácsunk. Kartársaink tudomására hozzuk, hogy legutóbbi elnöki tanácsunk elhatározta, hogy ezentúl nem minden hó első péntekén, hanem minden hó első szombatján d. u. 6 órakor tartja ülését, — Az ülést a Continenlal-szálloda külön termében vacsora követi. Szervezeti törvényjavaslat. Már több izben felhívluk osztályaink figyelmét, arra, hogy a bírói és ügyészi szervezeti tör­vények tervbe veit reformja folytán foglalkozzanak karunkat érintő szervezeti kérdésekkel. Nem szükséges annak igazán létünkbe vágó fontosságára rámulatni, hogy a megalkotandó szervezeti törvény azokat a kérdéseket, amelyek a bírói függetlenségre vonatkoznak — kari felfogásunknak és érdekeinknek megfelelően oldja meg. — Szük­séges tehát, hogy ezekhez a szervezeti kérdésekhez minél többen hozzászóljunk és ezeknek a felszólalásoknak, észrevételeknek és meg­jegyzéseknek figyelembe vételével egyesületünk is minél nagyobb anyag felett rendelkezzék abban az időben, amikor a javaslat tár­gyalása napirendre tüzelik. Egyesületünk igazgatósága, miután a kor­mányjavaslat szövegét osztályainknak régebben megküldölte, — a már eddig beérkezett véleményeket is tanulmányozza, — kellő idő­ben a törvényjavaslat és a beérkezett bírálati anyag részére előadói fog kijelölni, az egész anyagot az egyesület hivatalos tényezői elé terjeszti és a megtörtént döntés ulán fogja előterjesztését az igazság­ügyi kormánynál meglenni. Lapunk annak idején az egész anyagot felölelő munkálatot kö- zölni fogja. Birói bérház. Amikor egyesületünk a bírói bérházat fel­építtette, kétségtelenül az a cél vezérelte, hogy a bíráknak lehető olcsó árban kényelmes és egészséges lakásokat bocsásson rendelke­zésre. A birói bérházban 3 és 4 szobás lakások kaphatók évi 1300 —

Next

/
Thumbnails
Contents