Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 56. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az elmult évben. [4. r.]

433 osztályhoz 6 polgári birói, 2 jegyzői, összesen tehát 32 birói, 2 jegyzői állás s megfelelő segédszemélyzet van rendszeresítve. Ezen állások betöltése akként történt s részben még történik, hogy a hadseregfőparanesnokság megkeresésére a m. kir. kormány a felhívás folytán jelentkezett, s alkalmasnak talált németül és szerbül tudó magyar bírák, s bírósági lisztviselők közül megfelelő számú személyzetet bocsát esetről-esetre a főkormányzóság rendelkezésére, az illetőket vállalkozásuk alapján itteni igazságügyi szolgálattételre kirendeli, s jelentkezés útán általam a szükség szerinti elhelyezéssel nyerik beosztásukat. Meg kell itlhelyt jegyeznem, hogy a teljes létszám még nincs betöltve, aminek oka a jelentkezők, alkalmas egyének csekély számára vezethető vissza, intézkedés azonban már történt, hogy a még szükséges személyzet lehető sürgősen rendelkezésre bocsáttassék. Az igazságügyi szolgálatot ezek szerint magyar kir. bíróságok kirendelt tagjai, magyar birák, s bírósági tisztviselők látják el, kik úgy mint a katonai igazgatás, főkormányzósághoz beosztott többi polgári (belügyi, pénzügyi, fóldmívelésügyi slb.) tisztviselők a hadrakelt sereg kíséretét képezik s akik felett a katonai főkormányzó fegyelmi jogot gyakorol, akik végül kötelesek egyenruhát viselni. A hivatalos nyelv a hadsereg szolgálati nyelve, a bíráskodás tekintetében pedig a hágai egyezmény értelmében a szerb törvények s rendeletek az irányadók. Ami magát a bíróságok működését illeti, az egyelőre meglehetősen szűk korlátok közé van szorítva, amenynyiben a szerb moratóriumi törvény értelmében 1914 július 12-től (régi naptár szerint) kezdődőleg minden még a moratórium alatt, tehát a törvény életbelépte után keletkezett ügyletekből eredő követelések érvényesítését is tiltja, és kizárólag a lakbérletből származó kötelezettségek változatlan teljesítését rendeli el, természetesen a hadbavonultak ellen idevonatkozó követelések érvényesítését itt sem engedi meg. A főkormányzóság összes ügyosztályainak, s a többi alárendelt hatóságoknak szakadatlan, buzgó tevékenysége, a normális viszonyok helyreállása, a lakosság visszatérése, az újból meginduló üzleti élet, a minden irányban foganatba vett célszerű s a lakosság érdekeit, jólétét szolgáló intézkedések folytán az új rendhez való bizalom, s ennek folyományaként az ismét felvett ipari és kereskedelmi tevékenység lehetővé, sőt szükségessé teszik azonban a moratóriumi törvény megváltoztatását, a moratórium fokozatos feloldását. A közvetlen vezetésem alatti osztály idevonatkozó javaslatok kidolgozását foganatba is vette, s már a legközelebbi jövőben azok hatályba is fognak lépni. Nem lesz érdektelen felemlítenem, bogy a bevonuló győztes csapataink elől menekülő szerbek Belgrád s a vidéki székhelyek csaknem összes hivatalait kiürítették, azok irattárát, könyvalakban megjelent törvényeiket, rendeleteiket magukkal hurcolva az ország belsejében elásták, pincékben elrejtették, ily körülmények közölt a volt bíróságok helyiségeiben csak itt-olt sikerült valamire akadnunk, úgy hogy teljes tájékozatlanságban alkalmazandó törvényeik s rendeleteik tekintetében, igen sok akadállyal kelleti az újonnan szervezett bíróságainknak megküzdeniük. Csak mostanában vezetlek eredményre a kulalások, s most folyik a beszállítása a waggonszámra feltalált iratok s könyveknek, legutóbb is — 415 láda érkezett be — melyeknek átvétele, jegyzékbe foglalása, hovatartozandóságuk és sorszáinszerinti rendezése óriási munkát fog igényelni. Ami Szerbia régi bírósági szervezetét illeti, nem említve a községi bíróságokat, elsőfolyamodásu bíróságok a kerületi székhelyeken voltak. Belgrádban ilyenekül szerepellek külön polgári, büntető és hiteltörvényszékek. Felebbezési bíróság Belgrádban volt s ugyanitt legfőbb fórumként a semmílőszék. Ezen bíróságok valamennyien társasbiróságok vollak, az egyes bíróság intézményét nem ismerték. Telekkönyv itt nem volt, ilyennek csak kezdetleges nyomaira akadni a Belgrádban kezelt betáblázási könyvekben, melyek azonban szintén elvitelvén általuk, a birtok és tulajdon kérdésében nagy bizonytalanságnak, zavaroknak nézünk elébe. Osztályona feladata megfelelő javaslatok alapján kibocsátandó törvényerejű rendeletek útján úgy a leiekkönyvi, valamint a végrehajtási, kereskedelmi és csődeljárást szabályozni s ámbár telekkönyvek létesítéséről az ideiglenes helyzelnél fogva szó sem lehet, a remélhetőleg előkerülő betáblázási könyveik s az úgynevezett (dápiák)) (valamelyes igazolvány ingatlan vagyon tulajdonáról) alapján rendet teremteni. Végül felemlítem még a kormányzóság már érvénybe lépett, osztályom javaslatára kiadott rendeletét az ügyvédség gyakorlását illetően, mely szerint ügyvédi gyakorlatot csak a külön kikérendő, s főkormányzóság állal kiállítandó engedély alapján csak oly ügyvédek folytathatnak, akik azelőtt a szerb igazságügyministeriumnál kezelt ((ügyvédek névjegyzéké))-be fel voltak véve, tehát azelőtt is ténykedtek, s akik meghatározott biztosítékot és fogadalmat tesznek le. Bíróságok, halóságok előtt tehát más állambeli ügyvédek nem járhatnak el, feleket nem képviselhetnek, ügyvédekül el nem fogadhatók. Az ekként engedélyt nyert ügyvédekre vonatkozó rendtartás most készül. Ezekben igyekeztem, amennyire azt a körülmények megengedték tájékoztatást nyújtani az itteni igazságügy állapotáról, s végzem azzal, hogy a kirendelt magyar birák és bírósági tisztviselők itt is hivatásuk magaslalán állva, — amint azt hiszem és remélem — tiszteletet és elismerést, dicséretet és becsületet fognak kivívni maguknak s a magyar igazságügynek. Csarch Dezső. Kereskedelmi joggyakorlatunk az elmúlt évben. A fuvarozás kérdésében a budapesti kir. Ítélőtábla elvi kijelentése szerint a vasúti forgalmi jog általános érvényű szabályai az üzl. szabályzatban vannak megállapítva s a 71. §. rendelkezései, mivel azok a berni nemzetközi egyezmény 12. cikkéből vannak véve, törvény erejével is bírnak. Á belföldi forgalomban ugyan a külön díjszabásokba a N. E. határozmányailól eltérő intézkedések is felvehetők, azonban ily kivételes intézkedés hiányában mindenben az üzl. szab. rendelkezéseit kell irányadókul venni. (B. T. 201/915.) A fuvarlevél tartalmának kötelező voltát a temesvári tábla újra hangoztatja az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg, amikor kijelenti, hogy a feladó a küldemény tartalmának utólagos megállapításival megmenekül atlól a tehertől, hogy a küldeménynek a fuvarlevélben kitüntetett tartalma szerinti magasabb díjtételben fizesse meg a fuvardíjat, mert a fuvarozási szerződés megkötése alkalmával a fuvardíjnak ezen magasabb díjtétel szerinti számítását és kifizetését a küldemény tartalmának általa eszközölt beváltásával már elfogadta. (T. T. 175/914.) Ha a teljes kocsirakományban feladott árú berakását a feladó végzi, akkor a vasút a feladásnál a berakott kocsit veszi át, a berakás módját a vonat biztonsága szempontjából ellenőrizheti ugyan, de erre sincs a feladóval szemben kötelezve, hanem a feladónak magának kell a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy a rakomány szállítása közben kárt ne szenvedjen (B. T. 1372 914.) Az Ü. Sz. 71. §-ábau szabályozott kivételes elévülés nem alkalmazható a vasútnak a címzett részéről át nem veti árú elárverezése után fedezetlen maradt fuvardíj és illetékek megfizetése iránt indított keresetre (B. T. 192/915.), ellenben a visszatérítés útján érvényesítendő díjkedvezményekre vonatkozó igények is az üzl. szab. 71. §-ának rendelkezései alá, illetőleg az olt megszabott egy évi elévülés alá esnek (B. T. 201 915.), de a bizonyítékok ki nem szolgáltatása az elévülésre befolyást nem gyakorolhat akkor, ha a felszólamláshoz csatolt valamely bizonyíték elvész, s ezt a vasút a felszólandó félnek tudtára adja. Ugyanis annak folytán, hogy a bizonyíték a vasút kezelése alatt elveszeti, a vasútra hárul annak bizonyítása, hogy az elveszelt okirat nem az igénylő által állított tartalommal bírt (B. T. 5461/915.) A rendelkezési jog tekintetében a B. T. a személypodgyászra vonatkozólag kijelentette, hogy a vasúti személy- és podgyász-díjszabás 34. §-ának 2. pontja úgy rendelkezik, hogy a podgyász-vevény birtokosa követelheti a podgyász kiszolgáltatását; a rendelkezési jog tehát a podgyászvevény birtokosát illeti. (B. T. 1348/914.) A' fuvarozó felelősségét illetőleg a hajósvállalal, mely habár oly kél hely közöli vállalja az árú elszállítását, melyek közti útvonal egyik része vizén,' másik része szárazföldön van, az egész útvonalon fuvarozó és nem szállítmányozó. Az a körülmény, hogy a fuvarozó nem maga vitette az árút a feladás helyéről a rendeltetés helyére, hanem azt fuvarozás végett "a feladó tudomása szerint is más fuvarozónak adta át, a fuvarozási ügylet fennforgását ki nem zárja, amennyiben a fuvarozás elvállalásából nem következik az, hogy a fuvarozó maga tartoznék az árút a rendeltetés helyérc vinni. (K. 2227/915.) A gyors romlás veszélye maga elég az árú elárverezésének elrendelésére s így a vasút nem tartozik bevárni s a fél érdekeinek szem előtt tartásával nem is várhatja be, hogy a gyors romlásnak kitelt árú teljesen megromoljék és értékét veszítse, hisz akkor az árú elárverezése is céltalan volt, s a feladót csak szükségtelen költséggel terhelné, holott az üzl. szab. éppen a nagyobb kár elhárítása végett jogosítja fel a vasutat az árú elárverezésére. (B. T. 1451/914.) Az a körülmény, hogy az árú a rendeltetési helyére sérülten érkezett, nem szolgál alapul a vasúttal szemben az árú átvételének megtagadására, hanem az Ü. Sz. 82. §-a értelmében a sérülés megállapítására, sőt az érdekellek az Ü. Sz. 83. §-a értelmében a tényállásnak birói megállapítását is kívánhatják. (B. T. 1457/914.) A fuvarozó vétkessége az Ü. Sz. 95. §-a értelmében önálló kártérítési alapot állapít meg, ami azt jelenti, hogy akkor is, ha a kár nem a fuvarozási haláridő túllépéséből és nem az árú elveszése, hiánya, vagy megsérülése következtében állott be, felelősségre vonható a vasút oly károkért, melyeket szándékos eljárásával vagy vétkes gondatlanságával okozott, Ha tehát a vasút vétkes gondatlansága s a kárnak ezzel való okozati összefüggése megállapítható, az a körülmény,