Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 56. szám - Szerbiai igazságügyi viszonyok

432 bekebelezték; azután a telekkönyvi hatóság rájön, hogy az a szerződés, melynek alapján a tulajdonjogot bekebelezték, a bekebelezésre szükséges kellékekkel nem bírt és törli a bekebelezési? Ugy-e ezt mindenki lehetetlennek tartja? Mindenki felzúdulna, mert jogállamban ilyesmi lehetetten volna. Miért lehetséges ily eljárás valamely védjegynél, mely talán sokkal értékesebb, mint az az ingatlan? Ez rejtély és még rejtélyesebb, hogy az már évtizedek óta így van, és senki se volt,'ki azt a szégyenteljes állapotot megszüntesse. Az, hogy a gyakorlat minden eljárási szabály nélkül mulat fel eseteket, melyekben a törlés elölt a felet némelykor meghallgatták, nem lényeges, mert lényeges csak az, hogy a fenálló szabályok ily meghallgatást egyáltalában elő nem írnak és hogy a szabályszerűen megszerzett jogtól valakit meg lehessen fosztani minden eljárás nélkül és hogy minden felebbvitel ki van zárva. Vannak esetek, melyekben a jelen törvény is előírja, hogy a belajstromozott védjegy törlése csak előzetes eljárás után lehetséges, ezek az u. n. törlési «per» esetei, melyeket a törvény taxatíve felsorol (pl. a belajslromozolt védjegynek egy korábbi védjegyhez az összcléveszthetésig való hasonlósága slb.). I)e ezekkel az ti, n. törlési perekkel sem állunk jobban az eljárási szabályok tekintetében, mint a fenti esetben. A ((keresetet)) ugyanis be kell nyújtani, a ministcrnél. Azt hiszem azt iá kevesen tudták, hogy léteznek keresetek, melyeket nem valamely bíróságnál kell benyújtani. Ezt a ((keresetet)) a minister leadja a keresk. iparkamarához, hol ezt a «pert)) pertárilag kezelik és azután a védjegylanáesnak (a ministerium kebelében alakított véleményező testületnek) meghallgatása után, a minister iléletileg dönt a keresel tárgya felelt, még pedig itt is végérvényesen. Mindez jogász előtt nagyon furcsának fog föltűnni, és az olvasóknak talán 99% lesz, kik erről nem is ludlak. De ehhez hozzá kell tennünk, hogy ez az ((írásbeli eljárás)) nemcsak a Pp. életbeléptetéséig így volt, hanem az még ma is így van. A Pp. és minden vele összefüggő törvény- és rendeletalkotás elhaladt mindezek mellett a jogi furcsaságok melleit, mintha védjegyügy Magyarországon nem is léteznek, ugy hogy most is a szóbeliség és közvetlenség korszakában azok a cclörlési perek» a legridegebb írásbeliség mellett letárgyaltainak lo) és minister állal döntetnek el. Nem tudja az ember, hogy ily állapot évtizedeken keresztül mikép volt fenntartható jogállamban? Nem lehet tudni, hogy a közönségnek felelte nagy türelmén, vagy bizonyos köröknek nemtörődömségén kell-e jobban csodálkozni ? Ezért elévülhetetlen érdemet szerzett magának a jelenlegi kereskedelemügyi minister azáltal, hogy a védjegyügyeknek és főkép az eljárás reformálására vonatkozó törvényelőkészítő munkálatokat elrendelte, mely munkálatok folyamaiban vannak és előreláthatólag néhány hónap alatt befejezést fognak nyerni. A munkában levő tervezet radikális változtatásokat tesz. A védjegyügyet, ugy az administrativ, mint a jurisdiclionális természetű teendőket, a minister hatásköréből teljesen kiveszi és ezeknek az ügyeknek kezelését, elintézését a m. kir. szabadalmi hivatalra és tanácsra bizza. A védjegylajstromot nem fogja többé 20 keresk. és iparkamara vezetni, hanem a m. kir. szabadalmi hivatalnál fogják a lajstromot vezetni; a belajstromozás megfelelő eljárási szabályok mellett fog történni. E helyült az eljárási szabályokat részletezni nem óhajtjuk, csak általánosságban megjegyezzük, hogy ezeket az ügyeket lényegileg oly eljárási szabályok szerint fogják kezelni, mint a szabadalmi ügyet. A belajstromozhatás kellékeit részben hivatalból, részben széles alapra fektetelt felszólalás folytán fogják vizsgálni. Ami ily módon a lajstromba kerül, az tényleg biztosítani is fogja az illetőnek az őt megillető kizárólagossági jogot. A lajstromból a védjegy csak a jogosított lemondása folytán vagy az oltalmi időnek (liz évnek) lejária folylán lesz külön eljárás nélkül törölhető, de az utóbbi esetben is csak akkor, ha meg nem újította, mely megújításra megfelelő póthatáridő lesz engedélyezendő és a lejáratra is jó előre hivatalból lesz figyelmeztetve. Minden más esetben a védjegy csak törlési kérelem folytán szóbeli, nyilvános tárgyalás után lesz törölhető, amint a felszólalás folytáni eljárás is teljesen a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség elvei szerint lesz szabályozva. Az eljárási szabályok, ugy mint szabadalmi ügyekben, a Pp. szabályai szerint fognak alakulni, de a védjegyügyek sajátos természete állal követelt eltérésekkel. Biztosítva lesz megfelelő felebbvitel slb. Mindezekhez járul, hogy ez ügyekben a független bíró állributuinaival felruházott birák fognak határozni. A védjegyügyek élénk példát szolgáltatnak az eljárási szabályok fontossága tekintetében, mert azt látjuk, hogy rossz eljárási szabályok mennyire akadályozzák a különben helyes anyagi jogon alapuló igények érvényesítését. A tervbe vett újítástól nagy hatás várható a védjegyügyünk fejlesztése tekintetében. Reméljük, hogy törvényhozásunk, mihelyt normális idők beálla _ nak, legelsőbb feladatai egyikének fogja ismerni, hogy az addig már elkészült javaslatra a sancliót ráadja. dr. Schuster Rudolf a ni. kir. szabadalmi tanács elnöke. Szerbiai igazsátjüfjyi viszonyok. Dr. CsarcJi Dezső Szerbia igazságügyi főnöke lapunk szerkesztőjének azon felkérésére, hogy a szerbiai igazságügyi állapotokra vonatkozó észleleteit bocsássa rendelkezésünkre, lekölelező válasza kapcsán a következőket közli velünk: Előre is jelzem, hogy a kivánl felvilágosítások korántsem lesznek oly terjedelműek,- hogy azok kielégíthessék, ennek indoka azonban az, hogy az illeni igazságszolgáltatás még nincs teljes működésben s részben még csak a szervezés stádiumában áll. Elsősorban némi tájékoztatást kell adnom a lekin leiben, hogy a szerbiai megszállolt területek igazgatása általában miként s illetve minő szervek, közegek útján történik. Szerbia megszállolt területeiből Belgrád székhellyel egy cs. és kir. katonai főkormányzóság alakíttatott, melynek élén a hadseregfőparancsnokságnak katonai kérdésekben alárendelt cs. és kir. katonai főkormányzó áll. Maga a főkormányzóság, mint legfőbb szerve, hatósága a katonai igazgatásnak, több osztályból, köztük két igazságügyi osztályból (blő és polgári) áll. A bünlclő osztály (Juslizabteilung für Slrafgcrichlsbarkeil) kizárólag katonai és a büntetőbíráskodást illetőleg csupán felügyelő tevékenységet fejt ki, a vezetésem alalt álló polgári osztály (Juslizabteilung für Zivilgerichlsbarkeit) pedig felügyelő és ítélkező hatáskörrel van felruházva. Ennek keretében a polgári osztály feladata a polgári törvénykezés érvényben levő alapelveinek gyűjtése, törvényszerkeszlés, a községi és kerületi bíróságok polgári bíráskodásának felügyeiele, az ügyvédek fegyelmi ügyeiben valamint a polgári ügyekben mint legfőbb bíróság ítélkezik, nyilvántartja és beosztja a polgári bírákat és egyébb bírósági tisztviselőket, a polgári bíráskodás általános helyzetéről havonként jelentési tesz, végül jogi kérdésekben véleményt nyilvánít. A fentebb vázolt központi igazgatásnak alá vannak rendelve a cs. és kir. kerületi parancsnokságok (Kreiskominandók) és mint legalsó szervek a községi elöljáróságok működnek. A cs. és kir. csapatok állal megszállott szerbiai területeken a következő kerületi parancsnokságok létesíttetlek székhelyük szerint megnevezve: 1. Belgrád, 2. Palánka, 3. Valjevó, 4. Sabác, 5. Gornyi Milanovác, 6. Kragujevác, 7. Csacsak, 8. Uzsicc, 9. Krusevác, 10. Prijepolje, 11. Novipazár, 12. Mitrovica. Belgrád város maga külön közigazgatási kerületei képez (13), mely az igazságszolgáltatást illetőleg vidéki kerületével egy parancsnokság alá van helyezve k. u. k. Brückenkopf- und Sladlkommandó elnevezéssel. A községi elöljáróság szerepe Belgrádban a Stadlkomiteénck jutott, Az egyes hatóságokat ekként ismertetve, reátérck már most a / tulajdonképeni tárgyra, az itteni igazságügyi szervezel és jogszolgáltatásra. A községekben a bíráskodási, amint eddig is 200 dinár értékhatárig a nép maga választotta községi bírái (2 kmet és a jegyző) látják el. Ezen intézményen mit sem változtatlak, ahol azok kifogás alá nem estek, továbbműködésükhöz a kerületi parancsnokság által tisztükben meg lettek erősítve, egyébként általa kinevezett más megbízható egyénekkel helyettesítve, mindkél eselben a kerületi parancsnok vagy megbízottja kezébe fogadalmat kelleti lelenniök. Minden kerületi parancsnokságnál szervezve van egy bíróság, melynél több hadbíró és 2 polgári bíró működik 1 rangidősebb hadbíró vezetése mellett; a hadbirák látják cl a bünlclő bíráskodást a polgári egyénekre vonatkozóan is, míg a polgári birák a polgári bíráskodást ügy a peres, mint az összes perenkivüli ügyekben s a két osztály egymástól függetlenül végzi teendőit. A belgrádi k. u. k. Brückenkopf Stadtkomandó bírósága hasonlólág van szervezve azzal a különbséggel, hogy ennél 4 polgári bíró s nagyobb segédszemélyzet működik. A községi bíróságtól lelebbezelt ügyekben kerületi parancsnokságok és a belgrádi Stadlkomileélől felébb vitt ügyekben a Brückenkopf und Stadtkomandó másodfokban, végérvényesen határoznak, a községi bíráskodási meghaladó ügyekben, valamint az összes perenkívüli ügyekben a kerületi bíróságok, Belgrádban pedig a Brückenkopf und Stadtkomandó bírósága mint elsőfolyamodásu bíróságok járnak el, a tőlük fclebbvill ügyekben pedig a vezetésem alatti osztály felebbezési tanácsai (2) másodfokban végérvényesen ítélkeznek. Az előadottakból kilünőleg a 11 vidéki kerülethez 22, a belgrádi elsőfolyamodásu bírósághoz 4; s a közvetlen vezetésem alatti