Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 43. szám

334 felületek lehetősége és vannak az érintkezésnek érd«sre hajié kisérő körülményei és okai — a melyek részben tárgyiak, réseben pedig személyiek ; — és a tárgyiak közül különösen kiemelte a bírónak sokszor túl halmozottságát, a hivatalos helyiségek nyomorúságos voltát, a hol a tárgyaló asztalon, a melyen csak törvénykönyveknek és iratoknak lenne helyük, kalap, bot és vizes esernyő időszaki és változó kiállítása látható — tarkítva nagy jóakarattal már nem égőnek állított szivarvégektől, — a személyiek közül pedig csokorba kötötte azokat, a melyek a bíró és ügyvéd emberi gyengeségének a kifolyásai. A bíró és ügyvéd közötti érintkezésnek érdesre hajló kisérő okai közöl, a tárgyiakat, az új perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatos kormányzati intézkedések előreláthatólag meg l'o-ják szüntetni. A személyi okokat pedig el fogja távolítani az a bíró és ügyvédre egyaránt kötelező törekvés, hogy teremtsük meg az együttműködésnek azt az ideális alakzatát, a mely szemeiuk előtt lebegett akkor, a mikor a Temesváron 1913. évi október hó 5-én megtartott együttes ülésen az ünnepélyes összeforrás pillanatában, egymásnak testvéri jobbunkat nyújtottuk. Azonban . . . Azonban arra kell kérnem az én szeretett ügyvéd karlársaimat, közlük különösen az Országos Ügyvédszövetség elnökét, az én tisztelt barátomat, hogy ne zavarjuk meg ezt a törekvést, egyes esetek tapasztalataiból levont általános panaszokkal; és az ilyen egyes esetek állítólagos sérelmeit ne tudjuk be az egész bírói kar animositásának, hanem szálljunk magunkba és keressük annak okát talán inkább abban az emberi gyengében, a mely az igazságszolgáltatás csarnokában is többet foglalkozik a személyi tekintetekkel és érzelmekkel, mint az igazságnak nagy kérdéseivel — és akkor . . . akkor igazán úgy a bíró, mint az ügyvéd meg fogja találni az utat ahhoz az ideális együttműködéshez, a melyet az új perjogban a törvényhozó közös feladatunkul megjelölt.))* E sorok bezárása előtt értesülünk az ('Ügyvédszövetségi Közlöny)) idei 1. számában foglalt egyik czikkről, melyet hallgatással mellőzni nem lehet. «Vigyázzunk az új perrendre»-féle czikkében ugyanis Pollák Illés ügyvéd úr kereken annak a nézetnek ad kifejezést, hogy «a bírói jog szereti az illiberális magyarázatokat)), dszereti a törvényeket a maga képére átformálni és nem a jogkeresőknek, hanem a maga számára teremtettnek tekinteni)), a bírói jog cinkább szűkit mindig, a helyett hogy egyes szűk kantárakat lazítaná ott, a hol az élet, mely a jogkeresők élete, ezt megkívánja. «A Bp.-ról azt mondja, hogy alig van ma §-a, melyet a gyakorlat nem a felek ellen magyarázott volna stb. Ehhez nem fűzünk ugyan kommentárt, azonban azt kérdjük, vajon e czikkben kifejezésre jutott felfogás azonos-e az ügyvédi szövetség felfogásával? Ha igen, akkor sajnálatunkra annak a nézetnek kell kifejezést adnunk, hogy az együttműködés nagyon meg lesz nehezítve, esetleg lehetetlenítve lesz. KÜLÖNFÉLÉK. Dr. Kovács Marczell budapesti ítélőtáblai biró, szerkesztő-bizottságunk tagja, szíves volt vállalni lapunknak a Polgári perrendtartással kapcsolatos részének rovatvezetését. A Pp.-t tárgyazó czikkeknek vonal alatti megjegyzései az ő szakavatott tollából származnak. Piukovich János kir curiai biró, a birói és ügyészi egyesület igazgatósági tagja, mint őszinte részvéttel értesültünk, hosszas betegség után elhalt. Egyesületünk igazgatósága lelkes, buzgó tagját vesztelte el az elhunytban. Zoltán Béla kir. curiai biró, az alexandriai nemzetközi vegyes főtörvényszék ezidőszerinti feloszlatása folytán, curiai birói állását a m. kir. cüriánál a VII. polgári tanácsban foglalta el. Hadbavonult kartársaink. A nagyváradi osztály tagjai közül Szőllőssy Gyula és Hermann Aladár törvényszéki birák 1915 január hó 5-ével hadiszolgálatra bevonultak. Elesett kartárs. Őszinte sajnálattal értesültünk a hozzánk beérkezett gyászjelentésből, hogy nemes dr. ifjabb Vojnich Guidó * Grecsák Károly csikkéből az idézel! részt a Jogállam szerkesztősége volt ives rendelkezésünkre bocsátani. kir. bírósági joggyakornok; tartalékos tüzérhadnagy, a harcztéren szerzett betegségben elhunyt. Kitüntetett kar társak. Örömmel hozzuk karlársait.k tudomására, hogy Kuzmich Gyula, Mcszlény Imre es TordayGéza kartársaink a "harcztéren teljesített bátor magatartásukért signum laudis kitüntetésben részesüllek. Hadikölcsön. Az összes igazságügyi hatóságok, hivatalok, intézetek alkalmazottai, továbbá a birák, ügyészek, bírósági segedés kezelőszemélyzet tagjai fizetésüket a hadikölcsonre való előjegyzéssel 990,(100 K erejéig terhelték meg. Hivatalból való .áthelyezés. Tudvalevő, hogy az 1912. évi L1V. t.-cz. 83. §-a felhatalmazta az igazságügyminuzterthogy a kir. törvényszéknél vagy kir. járásbíróságnál alkalmazott itelobirót a polgári perrendtartás életbelépését megelőző és koveto, egy-egy, összesen tehát két évi időtartamon belül más bírósághoz áthelyezhesse. Az első ily áthelyezés 1914 augusztus 14-én torlent es !!)!', deczember 31-ig ezen szakaszra való hivatkozással eszközölt álhclyevések száma 33-at lesz ki. Ezen számban nincsenek benn azok a birák, kik az 1912 évi UV. t.-cz. 11. §-a alapján mint telekkönyvi referensek helyeztettek ál a kir. járásbíróságokhoz, továbbá azok a birák, a kik a megszűnt budapesti kir. kereskedelmi és vállótörvényszéktől helyeztettek át a budapesti kir. törvényszékhez. Az idézések. A Pp. életbeléptetése alkalmából érdemes volna foglalkozni egy talán alárendelt jelentőségű, de a rend és idő szempontjából mégis nagyfontosságú kérdéssel. A Pp. tudvalevőleg egynéhány törvényt és e mellé 40 és egynehány rendeletet tett szükségessé. Már most ezeknek, úgy a többi törvény és rendeletnek idézése a gyakorlatban teljesen az ügyvéd és biró önkényére van bízva s ezzel az önkénynyel tagadhatatlanul élünk is. A törvények év és czikkek szerinti idézése — szerencsére — annyira ritka, hogy a biró egész idegennek találja például az 1875. évi XXXVII. t.-czikket, e helyeit azonban aztán a leghihetetlenebb megjelöléseket találjuk a periratokban és ítéletekben egyaránt. Nem is szólok arról, hogy az ítélet kiadmánya igen gyakran laikus ember kezébe kerül, a ki csak utánjárással tudja kisütni, hogy a V. T. váltó vagy végrehajtási törvényt jelent-e, hogy a Cst. és a Cs. T. csődtörvény vagy csekktörvény idézése-e, hanem hangsúlyoznom kell az idő és erőpazarlást, a mivel egy-egy hosszú czímű rendeletnek többszöri idézése jár. Az igazságügyminiszternek mindenre kiterjedő figyelme e kérdésben is rendet teremthetne a megfelelő rendelettel, sőt hogy ez a rendelet kötelező legyen, helyes volna annak idején a törvényhozás felhatalmazását kérni a rendelet kibocsátására. Addig is, míg a miniszler e kérdésben intézkedhetik, a birói és ügyészi egyesület állapíthatná meg — legalább pro foro interno — az egyöntetű idézéseket. Felkérjük ezzel kartársainkat, hogy erre vonatkozó javaslataikat az egyesület elnökségéhez beküldeni sziveskedjenel. Az új bélyegtörvény. Szmetana Károly tiszafüredi kir. járásbiró és dr. Buday Pál tiszafüredi ügyvéd az új bélyegtörvény életbeléptetése alkalmából a gyakorlat emberei számára egy könnyen áttekinthető táblázatos kimutatást állítottak össze, melylyel arra törekedtek, hogy az illetők kevés fáradsággal és lehetőleg gyorsan megtalálják a lörvény mindazon fonlosabb rendelkezését, melyre a mindennapi alkalmazásban lépten nyomon szükségük van. A kimutatás eladásából befolyó tiszta jövedelem 10 % -át egyesületünk állal fenntartott hadikórház czéljaira ajánlották fel a szerzők. • KÖNYVISMERTETÉS. A Jogállam perrendtartási füzetének második kiadása. Egyesületünk tagjai a Jogállam perrendtartási füzetének második kiadását, melyet az egész sajtó a legnagyobb elismeréssel fogadott és melyet az Igazságügyminister úr az ország összes bíróságai számára megrendelt, a 6 K bolti árnak feléért, azaz 3 K-ért kaphatják meg. A 3 K előlegesen küldendő a Jogállam kiadóhivatalába (Budapest, IV. Havas-u. 7.), hogy az elküldés bérmentesen történjék. A magyar polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve czímű műnek második kötete, a melynek első kötetét még néhai Jancsó György, a kolozsvári egyetem elhunyt tanára írta, dr. Meszlényi Arthur az igazságügyministeriumban alkalmazott törvényszéki biró feldolgozásában most jelent meg az Athenaeum kiadásában. A tudós szerző által nagy gonddal és alapossággal elkészített kötetnek ára fűzve 18 korona, vászonkötésben 21 korona. FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA