Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 50. szám

VI. évfolyam. Budapest, 1915 november 4. 50. szám. BIRAK ES ÜGYESZEK LAPJA Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője Felelős szerkesztő Dr. LÁNYI MÁRTON az egyesüld liikára Kiadótulajdonos Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület Szerkesztőbizottság: dr. SCHUSTER RUDOLF a magyar kir. szabadalmi tanács elnöke, dr. DEGKÉ MIKLÓS budapesti kir. Ítélőtáblai tanácselnök, dr. NIETSCHE GYŐZŐ a magyar királyi szabadalmi hivatal elnöke, dr. KOVÁCS MARCELL budapesti királyi Ítélőtáblai biró, dr. MENDELÉNYI LÁSZLÓ a magyar kir. Curia elnöki tanácsosa, dr. LÁNYI MÁRTON kir. törvényszéki biró, szerkesztő. Szerkesztőség : I. Ráth György-u. 20. sz. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4. sz. Megjelen havonként július és augusztus kivételével. Előfizetési drj: Egész évre 6 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár. A magyar polgári törvénykönyv bizottsági javaslata.* A magánjogunk kodilikácziójára vonatkozó szinte kínosan hosszú évtizedekre visszanyúló törekvések, mintha most végre közel állnának ahhoz, hogy valóra váltódjanak. A képviselőháznak a kormányjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottsága elkészüli munkájával. A Plk. létrejöttének ügye ezáltal jelentékeny lépessel jutott előre; hiszen az ily nagyterjedelmü kódexnél tapasztalat szerint inkább a bizottsági, mint a plenáris tárgyaláson van a súly. Talán utoljára kínálkozik e szerint alkalom a szakköröknek a keletkezőben levő törvénykönyvhöz való hozzászólásra. Es így nem látszik feleslegesnek, ha azokat az eltéréseket, a melyeket a bizottsági javaslat a kormányjavaslathoz viszonyítottan felmutat, röviden ismertetve, ezzel mintegy impulsust próbálunk adni tagtársainknak arra, hogy a Bsz.-t illetően kritikailag állást foglaljanak. Az érintett eltérésekről a bizottság jelentése úgy összefoglalóan, mint a részletekre nézve beszámol. Nyomatékosan utalva ennek autentikus és kimerítő útbaigazításaira, gazdag anyagukból e helyült az alábbiakat emeljük ki. A Bsz. a Tj. beosztását fenntartotta és az anyag elhelyezésén az egyes részeken belül is alig változtatón. A Tj.-nak a szerződőképességre vonatkozó szabályait azonban a kötelmi jogról szóló 111. Részből az I. Részbe helyezte át. Ezt az áthelyezési fontos érdemi módosítás tette indokolttá: a Bsz. a szerződőképességre vonatkozó szabályokat a cselekvőképessé// általánosabb kategóriájára vonatkozó szabályokba olvasztja bele (Bsz. 2. §.), ezeknek pedig szinte természetszerűleg a jogképességre vonatkozó rendelkezések után van a helyük. A személyi és családi jogról szóló I. Részben egyéb jelentősebb változtatások: a méhmagzat jogképességének az élveszületéslől feltételezetten elismerése; az elmebetegség és elmegyengeség kategóriájának elmebaj elnevezés alatti egyesítése; a fogyatékos elmetehetségnek ** feltételes gyámság és gondnokság alá helyezési okként * Képviselőházi irományok (1915. év) 1192. szám. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 880. számú törvényjavaslatra. A bizottsági javaslatot az igazságügyi kormány egyesületünknek véleményezés végett megküldöttc. Igen 'kívánatos, hogy tagtársaink közül minél többen szóljanak hozzl A beérkező bírálati anyagot — a végkonkluziókat összegezve — az igazságügyi kormányhoz szándékozunk eljuttatni. A mennyire a rendelkezésünkre álló hely engedi, lapunkban is hozunk majd egyes bíráló ezikkeket. Az alábbiakban Tj. a kormányjavaslatot, Bsz. a bizottságét jelzi. ** A bizottság ezt a közbenső kategóriát az elmebaj és a rendes elmeállapot közé a büntetőjog új irányától befolyásolva iktatja be. — A Bsz. szerint fogyatékos elmetehetség ezímén gvároság alá helyezendő, a kinek — a nélkül, hogy elmebaj lenné ügyei ellátására képtelenné — olyan tartós (akár értelmi, akár érzésbeli, akár pedig akaratbeli) fogyatkozása van, a mely őt ügyeinek kellő ellátásában lényegesen akadályozza, ha e miatt tekintette! egyéniségére, életviszonyaira és való elfogadása; a sze)nélgiség védelmére irányuló szabályok bővítése. Ez utóbbiakat illetően közbevetjük, hogy a Bsz, a személyiség jogának positiv meghatározását adja ; * külön kiemeli, hogy a személyiség jogának megsértése az is, ha valaki másnak jogos érdekéi azzal sérti, hogy annak képmásával, vagy tőle eredő vagy hozzá intézett levéllel vagy egyéb bizalmas természetű irattal visszaél (Bsz. 18. £.); a személyiség jogát, a mennyiben a kegyelet megkívánja, a halál után is védelemben részesíti (Bsz. 19. §.), és e védelemnek lehetővé léidéről is gondoskodik (Bsz. 320. §., gondnok rendelése). Folytatva áttekintésünkéi, futólag mutatunk rá arra, hogy a házassági jogot lárgyazó rendelkezések több irányban módosultak (1. Jelentés 6. és 24—38. 1.1.). A rokonságról szóló czímet illetően kiemelendőnek tartjuk, hogy a Bsz. visszatér a kánonjogi izszámítás rendelkezéséhez, kizárja a vérfertőző és a házasságtörő viszony esetében (a házastársak rosszhiszeműségétől függően) az utólagos házasságkötés útján való törvényesítést, sőt vérfertőző viszonyból származás esetére még a királyi kegyelemből való törvényesítést is, egészen törli az elismeri töménytelen gyermekekre vonatkozó rendelkezéseket (az öröklési jogukra vonatkozókat is). Bármily tiszteletreméltó az utóbbi változtatásokból kicsillanó szigorú erkölcsi felfogás: mintha rossz helyen, mert a merőben ártatlan gyermekek rovására volna alkalmazva! Azt az eupbemistikus elnevezést, a melylyel a törvénytelen gyermekeket a Bsz. illeti («természetes » gyermekek), kárpótlásnak az érintett reformatióért in peius aligha tekinthetjük. A törvénytelen gyermekek nagy és nehéz problémája mellett a rokonságról szóló czím egyéb változtatásai (a rokonok eltartásáról, a szülői és gyámi vagyonkezelésről slb.) szinte eltörpülnek. A Dologi jog (II. rész) élére a bizottság két új szakaszt iktatott (Bsz. 334. és 335. §.). Tartalmukból kiemelkedik annak dekretálása, hogy a joguralomnak alávethető természeti erőket is dolgoknak — és pedig rendszerint ingóknak — kell tekinteni, a mennyiben a dolgokra vonatkozó jogszabályok reájuk illenek. Ennek kimondása gyakorlati szempontból jelentős és összhangban áll az 1907 : III. t.-cz. büntetőjogi jellegű vonatkozó rendelkezésével. Mi szükség sincs ellenben nézetünk szerint az említett két szakasz tankönyvízű egyéb tartalmára. Különösen az ingó és ingatlan dolog vérszegén) meghatározását kellene kiküszöbölni. egyéb körülményeire gyámság alá helyezése szükséges. (Bsz. 6. §. 2. pont.i A Bsz. 822. §-a pedig kimondja, hogy gondnok kirendelése meg nem tagadható, ha azt valaki elmebeli fogyatkozása okából szerződés kötése végett maga kéri. — Védelemben részesiti az ily egyéneket az ügyletkötés terén már gyámság alá helyezésük előtt is a Bsz. 751. §-a, merj a szóhanforgó fogyatkozás kihasználásával kötött szerződést bizonyos esetekben relatíve semmisnek deklarálja. Az új kategória jelentőséghez jut a sértett beleegyezésének kérdésénél is (Bsz. 14G8. §.). tjszerűségénél és többirámú fontosságánál fogva a kritika különös ügyeimére tarthat számot. * ^Mindenkinek joga van arra, hogy a törvénynek és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse és hogy ebben őt senki se háborítsa.» «Bsz. 17. §.)