Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 47. szám

366 emelt pergátló kifogás kénlésében még nem döntött. Ha az első­bir.^ság érdembe döntene, és az erről nem tudó felsőbíróság a pert — helyt adva a pergátló kilogásnak — megszüntetné, lehe­tetlen helyzet állna elő. Mivel erre a törvényhozó nem gondolt, a Pp. 505. §-a ugyanis erre az esetre nem vonatkozható, az okszerű pervezetésnek kell arra törekedni, hogy érdemi döntés a perben ne történjék addig, a mig a külön liitó pergátló kifogás kérdése jogerősen elbírálva nincs. Imrefl, Imre kaposvári kir. törvényszéki biró. A külön bírói státus kérdéséhez.* Az utolsó fizetésrendezés szerint az egyes rangosztályok és utóbbiak fokozataiban a tisztviselői fizetések koronákban a következők: XI. X. IX. VIII. VII. VI. V. IV. 1400 2000 2600 3600 4800 6400 10,000 14,000 1600 2200 2900 4000 5400 7200 12,000 — 1800 2400 3200 4400 6000 8000 — — emelkedés: * 200 200 300 400 600 800 2000 — négyévenként ötévenként Ha e számokat vizsgálat tárgyává tesszük, látjuk, hogy minden második fizetési osztályban körülbelül kétszer oly nagy a Gzetés; viszont azonban az egyes fokozatok közötti értékemelkedés, a foko zatok száma és utóbbiakban az előlépéshez kivánl évek száma egy­mástól lényegesen eltérnek és a kétszeres emelkedéshez nem vi­szonylatiak. A nélkül, hogy a fizelésrendezés tekintetében vallott nézeteimet érinteném, az előbb mondottak alapján látják, hogy a rendezés köveikezei len és így nem igazságos; mert ha helyes az a tétel, hogy egy törvényszéki irodaigazgaló (IX) munkája kétszer annyit ér, mint a törvényszéki írnoké (XI>, vagy a miniszteri litkáré (VII) két­szer annyit ér, mint a miniszteri fogalmazóé (IX), akkor ezt nem «körülbelül», hanem pontosan kell keresztülvezetni; és pedig min­den irányban a legkövetkezetesebben. Felállítom tehát a tervezetet, abból kiindulva, hogy a létmini­mumhoz 1400 korona szükséges, hogy minden második fizetési osztályba besorozott tisztviselő kétszer annyit érdemel munkájáért és hogy mindegyik osztálynak legyen két fokozata : XI. x. IX. VIII. VII. vi. v. ív. 1400 2100 2800 4200 5600 8400 11,200 16,800 1750 2450 3500 4900 7000 9800 14,000 19,000 emelkedés: 350 350 700 700 1400 1400 2800 2800 Az utóbbi összeállílást az előbbivel összehasonlítva, látjuk, hogy a VI. és IV. rangosztálybehek le lettek degradálva, mert ők egy fokozatban sem kapják kétszeresét a VIII., illetve a VI. osztályú fizetésnek, az V. osztálybelieké azonban mégis *kÖrülbelül» két­szerese a VII. osztálynak, tehát a VI. osztálvlyal szemben favori­zálva vannak. Még jobban kidomborodik a következetlenség az elő­lépési éveke! illetőleg s itt a legnagyobb sérelmet szenvedik a VIII. rangosztálybeliek, mert ők a mérleg szerint ép oly elbírálás alá tartoznak, mint a IX. osztálybeliek. Nem áll ugyan rendelkezésemre a számításhoz szükséges^ adat­halmaz, de azt hiszem, nem sokat lenne ki az az összeg, mely a differencziát kiegyenlítené. * A külön birói slálus megvalósítása egyesületünk eiiyik sarkalatos, alapvető követelése. Hangoztattuk ennek a kérdésnek jelentőségét a birói függetlenség (er­kölcsi és aoyagi függetlenség) szí mponljából már a szegedi kongresszuson, majd azóta egyesületi közgyűléseinken és számtalan előterjesztésben. Kétségtelen azonban, hogy egyesülelünk a külön birói státus megvalósításának módját nem a czikkíró úr által eonlemplált lizelésrendezésben lálja. Arinak egjik legnagyobb biztosítéka az automatikus előlépés behozatala azokkal a módozatokkal, a melyek már az egész országban, mint egyesülelünknek e téren hirdetett elvei ismeretesek. Szerkesztő. Részemről méltányosnak tartanám, hogy a XI—X. rangosztály­behek három évenként, IX—VIII. négy, VII—VI. öt és az V—IV. rangosztályokban hat évenként emelkednének a fokozatok; tíz év után pedig járna a korpótlék. A mi különösen a birói állást illeti, őket következőleg oszlá­lyoznám: X. jegyzők, IX—VIII. albirák, VII. vezető járásbirák és törvényszéki birák (különösen most, midőn a törvényszék az új polgári perrend folytán teljesen felveszi a felsőbirósági jelleget), VI. táblabírák slb., V. kúriai birak stb., IV. kúriai tanácselnökök stb. s mindezek kiváló érdemekért kaphatnák a következő magasabb osz­tálybeli czimet és jelleget. Általában elismert elv, hogy az igazságszolgáltatás az állami gépezet jóságának fokmérője, tehát legalább ebben az ágában nem szabad, hogy az alkalmazottak anyagi gondokkal küzdjenek. Ha tehát az államháztartás meg nem engedi, hogy a családtagok fejenként oly családi pótlékot kapjanak, mely eltartásukra elegendő (a mi ter­mészetesen 200 K nem lehel), ezért czélszerűnek vélném, ha a birói állásban is a nősülés — a katonatisztek módjára — csak kauezió mellett engedtetnék meg. Z^irnouűzky Árpád nagybicscsei járásbiró. Perselygyííjtés. Az 1915. év május hó 19-én bizottságilag felnyitott perselyek­ben a következő összegek találtattak: 1. Ráczkevei kir. jbiróság 15'51, 2. Trencséni kir. törvényszék 4 92, 3. Székelykereszturi jbiróság 12-73, 4. Székelyudvarhelyi kir. tönényszék 4'80, 5. Hódsági kir. jbiróság i22'65, 6. Illavai kir. jbiróság 21-0 4 (ebből 20 K az illavai hitelbank részvényegylet ado­mánya), 7. Zsolnai jbiróság 38^70 (ebből 14 68 K Pollák József zsolnai jbiró adománya), 8. Derecskéi jbiróság 14'71, 9. Vágbesz­terczei jbiróság 8 42, 10. Trencséni jbiróság 15-59, 11. Algyógyi jbiróság 18 44, 12. báni kir. járásbíróság 10-51), 13. ücsai jbiróság 1*—, 14. Csaczai kir. jbiróság 3617, 15. puhói jbiróság 4 26 K. 16. Nagybiccsei jbiróság üres. KÜLFÖLD. A háború és a szász bjazsáíjszohjáltatás. A szász igazságügyminiszleriumnak 1915 márczius 11-én kelt jelentéséből kiderül, hogy a szász igazságszolgáltatás szolgálatában álió személy­zetnek tébb mint egy harmada hadbavonult. Eddig résztvett 833 bíró közül 253, 63 ügyész közül 23, 216 assessor közül 108, 312 referendar közül 236, 6 fegyházigazgató közül 4, 1663 kezelő közül 429, 53 igazságügyi őr közül 25, 1114 dijnok közül 420, 723 irnok közül 285-en, vagyis 4983 alkalmazott közül 1783-an (35-78%). Ezekhez számítandó még a joggyakorlaton lévőknek azon tekintélyes része is, kik a háború kitörésekor nem bíróságnál, hanem ügyvé­deknél, közigazgatási hatóságoknál stb. voltak előkészítő szolgálaton. Tekintélyes számban vonultak be a szász ügyvédek is. A mi a szász igazságszolgáltatás veszteségeit illeti 1915 márczius 11-ig a harcz­téren 148-an estek el és ezek közül 118-an jogvégzettek. Az el­eseitek között van 13 biró, 1 ügyész, 20 ügvvéd, 28 assessor 50 referendar. Ugyanezen idő alatt 424-en részesültek hősies maga­tartásukért kitüntetésben. így a katonai szl. Henrik-rend lovagkereszt­jét 6-an, az ezüst szt. Henrik-érmet 1, az Mbrecht-rend lovag­keresztjének I. osztályát a hadiékítménvekkel 10-en, ugyanannak II. osziályát 42-en, a vaskereszt I. osztályát 2-en,' a vaskereszt II. osztályát 346-an nyerték el. A második német hadi kölcsönre a bajor Richter­verein 3000 M-t, a bajor Richterverein által létesített árvaalap pedi* 5000 M-t jegyzett. r ö ,.. A. Rliéinpi-oussischcr Amtsrichterverein rendkívüli közgyűlésen többek kozotl elhatározta 1. hogy az egyesületi lanot a háború tartamára nem jelenteli meg; 2. hogy a már kiutili 1000 márkán leiül további 1000 márkát ad a Vöröskere™' E-ye­nek; 3. hogy vagyonának tekintélyes részét hadiczélokra fordítja • 4 hogy megmaradt vagyonából a háború folytán tönkrement kár' társakat vagy ezek családtagjait segélyezi. cement Kar­Több német birói egyesület elhatározta, több egyesület mar foganatba vette jog, kölcsönkönyvtár létesítését, mely £v tarak az egyesület, tagoknak minden fonlosabb, érdekesebb Tri munka elolvasását es tanulmányozását lehetővé teszik. JOgl FRANKUN-TÁR8UUT NYOMDÁJA

Next

/
Thumbnails
Contents