Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 47. szám

365 két évtizeden át vezette az esküdi bíróságnak tárgyalásait utolérhetetlen méltósággal és mindenki állal elismert bírói bölcsességgel, lekintélylyel. Annak, hogy ez a szereplése mily mély nyomokat hagyott a főváros közönségében, szép tanújelét láttuk a főváros által felajánlott díszsírhelyben, valamint a temetés alkalmával tanúsított részvétnek és tiszteletnek egyéb megnyil\ánulásaiban is. A gyásznak ezek a még hasonló magasállású birák halálakor is szokatlan és megkülönböztetett jelei kizárólag az ő felejthetetlen esküdtbirósági elnöki működésének szóltak, a melynek emlékét megörökíteni nekünk is kötelességünk. Fejezzük be búcsúztatónkat azokkal a szavakkal, a melyeket a Curiának legutóbb tartott teljes-ülésében Günther Antal mondott róla : «Nemes ember volt, de azzá nem czímere tette, hanem gondolatvilágának nemes mélysége. Jó ember volt, mert igazságos volt. Magyar volt, a kinek erős egyénisége magában rejtette fajának minden értékét.» A l'p. és az ügyvitel körül pótlandó hiányok. A törvényhozó előtt az alkotás czélja lebeg, hogy legjobbat, legtökéletesebbet teremthessen, a megalkotott törvényt életbe léptető államhatalmi szerv a való életbe átültetés nehézségeit igyekszik legyőzni, és mind a két törekvés nem láthat meg oly apró kérdéseket, a melyeket a mindennapi élet szül, a melyek okszerű orvoslása azután az azokkal foglalkozó munkásnak válik feladatává. Nézetem szerint szükséges rámutatni a perrendtartással foglalkozó minden jogásznak, és főkép a tanácsvezető bírónak mindazokra a körülményekre, a melyeket vagy hiányoknak tart, és pótlását új miniszteri rendelkezéstől várja, vagy a melyek saját hatáskörben elintézhető apró ügyviteli kérdések. 1. A Tüsz. 134. i;-a minden nem tárgyalandó, tehát előadandó polgári ügyben bejelentés készítéséi rendeli, vagyis a zárt ülésbe tartozó sürgős ügy kivételével minden ügyet az előadás előtt 3 nappal be kell jelenteni. Mivel a Tüsz. 2. §-a szerint megállapítandó a/, egész évre a tanácsülések napja, megtörténhetik, hogy az ügy beérkezése utáni 8 nap előtt elő sem adható. De ha a biró az ügyet sürgősnek látja, és azt azonnal bejelenti, csak negyed nap keiül az tanácsi elintézés elé. Módosítani kell tehát a Tüsz. 134. gátiak utolsó mondatát olykép, hogy sürgősség eseten minden •em pert befejező határozattal elintézhető ügyet bejelentés nélkül is elő lehet adni. •2. A Pp. 243. §-a szerint jegyzőkönyvet a tárgyalásról kell készítem, tehát ha nincs tárgyalás, jegyzőkönyv készítése elmarad. A Pp. 530. §-a szerint a felülvizsgálat tárgyaláson intéztetik el, tehát oll jegyzőkönyvet fel kell venni, a Pp. 512. és következő szakaszai szerint szóbeli tárgyalás megiartasa nélkül nyilvános előadás alapján kell elintézni bizonyos esetekben fellebbezett pereket, kérdés, szükseges-e, hogy ezen jegyzőkönyv vétessek lel. Ez a nyilvános előadás a törvény kifejezett szavai szerint nem szóbeli tárgyalás, tehát a Pp. 243. §-áuak fent ismertetett szövege szerint jegyzőkönyv készítése nem szükséges. Es mégis az igazságügyi minisztérium állal küldöli 70. sz. minta szerint van űrlap arra a jegyzőkönyvre, a mely felvételik akkor, midőn a törvényszék felleb-. bezési tanácsa nyilvános előadás alapján határoz. Ezt nem tartom szükségesnek, és kimondandó lenne a Túsz. 135. §-ának végén, hogy nyilvános előadásról jegyzőkönyvet felvenni nem kell. Igaz, hogy ezen a nyilvános előadáson a felek megjelenhetnek, fel is szólalhatnak, a megjelenésükért díj is jár, mindezek a kérdések azonban az ítélet tejében, esetleg a kihirdetési záradékban megrögzíthetők, a köllség kérdés pedig a rendelkező részben úgyis eldöntetik, ha pedig a fellebbezési biroság szóbeli tárgyalást rendel, a jegyzőkönyv felvétele az általános szabály szerint kötelező. 3. A Ppé. 19. jj-ának rendelkezése szerint a kir. járásbíróság az elmebetegei szakértő orvos közbenjötlével a helyszínen a jelentés beérkezése után haladéktalanul megvizsgálja. A m. kir. igazságügwnmiszter úr 420/1915. 1. M. VI. szám alatt kelt rendeletével a belügyminiszter úrral együtt úgy döntött, hogy ezekért a vizsgálatokért a szakéilőnek dij nem jár, mert szakérlőnek csak a kórház főorvosa, vagy más orvosa alkalmazható. Meg is jelölte annak nevét, például a kaposvári kir. törvényszék területén a kaposvári közkórház elmebeteg osztályának főorvosát. Ez eldönti azt a kérdést, hogy a kaposvári járásbíróság a szakértőt díjazni nem fogja, de mert a külső járásbirósági helyeken is vannak kórházak, ki fogja megvizsgálni az oda szállított elmebelegeket? Ha a törvényszéki székhelyen levő főorvos megy ki, annak díjazás akkor sem jár? Megoldandó ez a kérdés olykép, hogy a Ppé. 19. §-a szerinl teljesítendő hivatalos vizsgálatnál azt kell szakértőnek alkalmazni, a ki annak a kórháznak orvosa, és ezért külön díjazás nem jár. Ennél a szakasznál azonban felvetődik az a kérdés is, hogy az intézetbe felvételt rendelő végzé> átvétele után az illetékes árvaszéknek mi lesz a leendője; mivel a Pp. 718. és következő szakaszai szerint gondnokság alá helyezési eljárás csak keresetiéi indítható meg, minden esetben adjon-e utasítást az árvaszék az ügyészének, hogy a gondnokság alá helyezési keresetet beadja, vagy csupán akkor, ha az elmebetegnek, vagy elmegyengének vagyona van. Fontos magánjogi elv az, hogy minden elmebeteg, vagy elmegyenge törvényes képviselővel rendelkezzék, meg kell tehát, felfogásom szerinl, indíttatni az árvaszéknek minden esetben a gondnokság alá helyezési pert. Ennek a kérdésnek minden oldalról megvilágílása, és szabályozása a belügyi kormány feladatát fogja képezni. 4 A Tüsz. 41. §-a szerint a főlajslrom kezelője a külön iroda kezelőjéhez napijegyzék mellett küldi a darabokat, a külön irodából pedig az egyes birák kezére való kiosztásra külön napi jegyzék nem szolgál, a Tüsz. 43. S-a szerint az ügykönyvbe tartozó ügyekről kiosztókönyv sem készül, a 62. §. szerint pedig a tájékoztató jegyzék csak arra vonatkozóan nyújt felvilágosító adatol, hogy a darab kinél van, azonban azt, hogy a darab mikor kerüli az előadó kezéic, a tájékoztató jegyzék fel nem tünteti. llykép az ügykezelés rendje szempontjából nem lehel megállapítani, hogy egy előadandó per mióta van a biró kezén. Ha ennek ellenőrzése bárhol is szükségessé válik, ezt minden új ügyviteli szabály alkotás nélkül a Tüsz. I. §-ában írt jogánál fogva a törvényszék elnöke elrendelheti olykép, hogy a tájékoztató jegyzék harmadik rovatában az előadó betűje mellé a külön iroda vezetője oda írja az előadó kezére történt kiadás napját, és ezeket a bejegyzéseket helenkint ellenőrzi. 5. 0. A Pp. 181. § a szerint a pergátló kifogás nyomban letárgyalandó, a kifogás elvetése esetén a törvényszéki eljárásban az ellenlelnek, tehát a felperesnek kérelmére a bíróság az elvető ítélet jogerőre emelkedésére tekintet nélkül az eljárás folytatását elrendelni köteles. Folyik lehái a per, és a pergálló kifogást elvető ítélet ellen beadott fellebbezést a Pp. 483. §-a értelmében a fellebbezési haláridő lejártával a periratokkal együtt a fellebbezési bírósághoz fel kell terjeszteni, az első bíróságnál csak a szükséges másolatok maradnak * A pergálló kifogást elvető ilélet ellen beadott fellebbezést, még ha az a törvény szerint (pl. Pp. 11. $-a) ki is van zárva, a másodbíróság köteles nyilvános előadásban elintézni, ezen elintézési idő alatt az első bíróság a pert tárgyalja, sőt áz talán végitélet hozatalára is megérik akkor, a midőn a felsőbíróság az alperes által * Ad 1.: Lásd azonban a Tüsz. 2. §. I. ponljál. Ad 3.: Lásd az 1877 : XX. l.-cz. 258., 25'J., §§-ait, továbbá az ügyész kereseti jogát korlátozó 1885 : VI. t.-ez. í. §-ál és Pp. 721. §-ál. Ad 5.: Arra vonatkozólag, kogy a perfelvételi tárgyaláson lehet-e viszontkereselet támasztani, a ezikkiró kartársunk kifejlett nézetével azonos álláspontot foglaltunk el lapunk 44—415. számában (Schwicker-Borsos-tJyenes-vita) és így az e kérdést tárg\azó fejtegessek közlését, mint immár tárgytalanokat mellőztük. Ad. ü.: A bíróság a felperes beleegyezése nélkül az érdemleges döntést el nem odázhatja, de arra nincs is szükség. A fellebbezési bíróság, ba a pergátló kifőj ásnak helyt ad, a pert megszünteti; az elsőbiróság állal időközben hozott érdemlegts Ítélet halálját veszii és a költségek — ba a 425., 430., 431. fokban tárgyalt kivételek fenn nem forognak — a felperesi terhelik. köszönettel tartozunk kartársunknak az érdekes és szakszerű fejtegetésekén