Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

MAGYARORSZÁG FIZETÉSI MÉRLEGE forgalmában, mert Magyarország az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal egységes gazdasági terület gyanánt jelentkezett, mivel mindkét állam közösen egy vám- és kereskedelmi területet alkotott, közös egyetértéssel és egyformán szabályoztátott a mérték- és pénzrendszer, a jegybankiigy és a kereskedelmi forgalom szempontjából íontosabb egyéb intézmények. Minthogy pedig Ausztria fizetési mérlege ugyanakkor jelentékenyen aktiv volt, az osztrák és magyar monarhia fizetési mérlege a vámkülfölddel szemben egyensúlyban maradt, ami az Ausztriában és Magyarországon közös korona-valutánk — a nemzetközi forgalomban — értékállandóságában jutott gyakorlati kifejezésre. Az osztrák és magyar monarchia nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlya egyformán kedvező hatást gyakorolt mind a magyar szent korona országainak, mind az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok nemzetközi hitelére. Ennélfogva nem okozott nehézséget a háború előtt a Magyarország fizetési mérlegében mutatkozó passzív mii rendezése, amely diszponibilis és elhelyezést kereső külföldi tőkék ideiglenes kikölcsönzése, továbbá értékpapirkivitelben nyilvánuló tartós eladósodás által történt.58 Az az ország ugj^anis, amelynek éppen több rövid lejáratú követelése volt Magyarországtól, kész volt a tartozási összegeket tovább hitelezni, ha erre őt a leszámítolási kamattételben mutatkozó különbözet indította. A külföldi tőke, a nagyobb kamatélvezet folytán, követeléseit esedékesség alkalmával azok behajtása helyett szívesen tartotta fenn, készséggel prolongálta vagy keresett elhelyezést belföldi váltó- és reportüzletben. Éppen igy keresett a külföldi tőke elhelyezést magyar értékpapírok (állami járadékok, záloglevelek és egyéb kötvények, továbbá részvények) vásárlása utján, amely gazdasági hatásában nem volt egyéb, mint a külföld hitelnyújtása. Ily módon az ország külföldi tartozásainak egy részét állandósította, illetve ujabb adósságok kontrahálásával rendezte, amelyeknek kamatozását a produktív befektetés biztosította. Csonka-Magyarország azonban, mely különálló gazdasági szervezet, önálló vám- és kereskedelmi területtel és külön pénzrendszerrel és valutával nem képes ma a nemzetközi fizetési mérlegében mutatkozó óriási tartozási egyenleget ugy rendezni, mint a háború előtt. Mert a külföld magyar kibocsátású íixkamatozásu értékpapírokat vásárolni nem hajlandó, már csak a korona folytonos elértéktelenedése miatt sem, amely biztos veszteséget jelentene számára. Ennélfogva az állam, valahányszor a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek megfelelően fizetéseket vagy egyéb szolgáltatásokat kénytelen teljesíteni, ezt az államháztartásban mutatkozó nagy hiány következtében csakis ujabb államjegyek kibocsátásával érheti el. Az állam jegyeknek ilyen ellenszolgáltatás nélküli kibocsátása és szaporítása azoknak további értékcsökkenésére vezet. Minél értéktelenebb pedig a korona, annál nagyobb az ország fizetési mérlegének passzív egyenlege. Ennek oka nemzetközi fizetési mérlegünk lényegében és természetében rejlik, mert ennek legjelentősebb tételét — a külkereskedelmi áruforgalom mellett — a külföldre szóló ama kamat-, járadék- és törlesztési szolgáltatások teszik, amelyek aranyban és külföldi valutában teljesitendők. Kétségtelen, hogy Csonka-Magyarország nemzetközi fizetési mér68 L. F. Fellner id. Zahlungsbilanz lő4. lap. 45