Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

MAGYARORSZÁG FIZETÉSI MÉRLEGE kozó ujabb dolgozatunkat van szerencsénk előterjeszteni, az a törekvés vezet, hogy a nemzetközi fizetési mérlegnek különösen napjaink ban egyre fokozódó jelentőségű kérdését napirenden tartsuk. Ezzel egyúttal hódolatunkat fejezzük ki elhunyt nagynevű tagtársaink felejthetetlen emléke előtt, akik annyi fáradságot és munkát áldoztak problémánknak előző ülésszakunkon. A követett módszer tekintetében utalunk : ,,A nemzetközi fizetési mérleg és alakulása Magyarországon'" c. dolgozatunkra, amely a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készült és még 1908-ban megjelent magyar és német nyelven.8 1. A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlegének legfontosabb eleme a külkereskedelmi mérleg, vagyis az országból évenként kivitt és a külföldről behozott áruk értékének egymáshoz való viszonya. Mutatja, hogy mennyi pénértékkel tartozik a külföld Magyarországnak szállított árukért és mennyit követel Magyarországtól ugyané címen. A mai Magyarország nemzetközi gazdasági forgalmának / alapját tevő külkereskedelmi mérleg az 1922. évben : 548 millió arany korona behozatal 334 kivitel mellett 214 millió arany korona behozatali többletet mutat, mely passzívum gyanánt állítandó a fizetési mérlegbe.9 A nyersanyagok, félgyártmányok és készgyártmányok részesedése a behozatalban és kivitelben a következő adatokból látható : Behozatal Kivitel Behoz, többi, a r ai n y k o r o n á h a n Nyersanyag 119 114 5 Félgvártmánv 107 32 75 Készgyártmány • 322 188 134 548 334 214 Sajnos, hogy a behozatalnak túlnyomó része (58.75%) készgyártmány és csak 21.71% nyersanyag, mig a kivitelben a nyersanyag 34.13%-ot képvisel. A nyerstermékek és élelmiszerek kiviteléből kisebb nyeresége van az országnak, mint ugyanoly értékű gyártmány kiviteléből. Magyarország a külföldnek a gyártmányok behozatalánál munkaériéket fizet, az pedig a nyersanyag-kivitelnél sokkal kisebb anyagértéket fizet. A külföldről behozott gyártmányt az ország minden további termelő tevékenység nélkül fogyasztja el, holott a behozott nyersanyag feldolgozása fokozza az importáló ország fogyaszlási és vásárlási képességét. Kedvező jelenség a múlttal szemben azonban az, hogy Magyarországon a gyártmányok kivitele egyre nagyobb arányokat ölt. 8 Németül : „Die Zahlungsbilanz Ungarns." Ein Beit rag zur Lahre von der internationalen Zahlungsbilanz iir> Allgemeimen. (Wiener Staatswissenschaftliche Studien.) Herausgegeben von Edmund Bernatzik und Eugen von Philippovich in Wien. VIII. Ba<nd. Erster Heft. — Wien u. Leipzig. Framz Deuticke. 1908 (1—162. Seile u. I—VII. Tabellen). 9 A m. kir. Központi Statisztikai Hivíaital adatai szerint. Megjegyzendő, hogy a külkereskedelmi forgalom a folyó 1923. évben is nagyjában azonos alakulási mulat, mert az első félévben Magyarország külkereskedelmi mérlege 264 millió aranykorona behozatal mellett 104 millió aranykorona pasz szivummal zárul. 29