Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

DR. FELLNER FRIGYES Az átmeneti forgalomban levő áruk a lenti adutokban nem szerepelnek ; ellenben a javításba menő és javításból érkező áruk forgalma ügy a behozatalban, mint a kivitelben benfoglaltatik. Az előjegyzési (kikészitési) forgalom tulrtyomórészl számításba véletel! a kimutatásban, természetesen csak azon értéktöbblet erejéig, amely a nemesitési eljárás alá eső árunál előállott és amely értéktöbb lel a belföldön eszközölt kikészítés esetén a kivitelnél, a külföldön eszközölt kikészítésnél pedig a behozatalnál jut kifejezésre.10 2. Nemesérc-forgalom. Az ország külkereskedelmi mérlegének 214 millió aranykoronára rugó passzív egyenlegében nem foglaltatik benn a nemes fém- és ércpénz-forgalom, mely szállítási vállalatok utján bonyolittatott le. Ennek a mérlege az 1922. évben (0.1 millió arany korona behozatal és 7.6 millió kivitel mellett) 7,588.660 aranykorona aktívumot mutat.11 Megjegyzendő, hogy e csekély nemesérckivitel értéktöbblete főleg a még megmaradt ezüstforintosoknak és ezüstkoronásoknak beolvasztása utján előállott ezüstrudak kivitelére vezethető vissza, ugy hogy a jövőben a.készletnek tömeges megcsappanása következtében ily kivitelre számítani nem lehet. 3. Nemzetközi vasúti és hajózási forgalom. A nemzetközi vasúti és hajózási forgalomnak az ország fizetési mérlegének alakulására szintén befolyása van. Kérdés, mennyi a bevétele az országnak a külföld számlájára folytatott fuvarozási üzletből és mit fizet e cimen a külföldnek. Bevétel gyanánt számításba veendő az ország határáról a külföldi rendeltetési helyig a belföldi szállítási vállalat javára eső fuvarköltség. Behozott és kivitt áruk fuvarozásából eredő követelések és tartozások jelenleg nincsenek, mert nem történnek közvetlen szállítási díjelszámolások a különböző országok vasutainak számlájára, mint az a háború előtt volt. Ezért tehát az átviteli áruforgalomból származó bevételek állapitandók meg, vagyis amely bevételek áruknak külföldről a belföldi szállítási vállalatok igénybevételével a belföldön át ismét külföldre való fuvarozásából erednek. Sajnos, hogy Magyarországnak a háború előtt az átmeneti áruforgalomból eredő és évenkint mintegy 4,655.278 koronát kitevő bevétele,12 lényegesen visszaesett, mert inig az átviteli kereskedelem a háború előtt azokat a vasutakat kereste lel, amelyek leggyorsabb és legjobb összeköttetési nyújtanak a termelő és fogyasztó országok között, Magyarország pedig kedvező földrajzi fekvésénél fogva jelentékeny fuvarozási szolgálatokat teljesített, most politikai okokból az áruforgalom az átviteli kereskedelem kárára sokszor eltereltetik a mai Magyarország területéről ; figyelembe veendő még az a szempont is, hogy a vasút hálózata természetszerűen kisebb lévén, luvarnyeresége is csökken. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a m. kir. államvasutak a vonalaikon átment kocsirakományok után 2,321.342 aranykoronát vettek be. Az átviteli forgalomban szállított darabáruk szállítási dija és a lebonyolított kocsirakományok utáni bevétel címén ezt az összeget állítjuk a fizetési mérlegbe aktív tétel gyanánt. 10 L. e kérdésről részletesen ;i lizelési mérleg szempontjából FeUnvr id. in. 54. s köv. lapokon. 11 A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal adalszolgáltatása szerint. 12 Lásd dr. Friedrich Fellner: Die Zahlungsbilanz Ungarns. (Wiener . . Staatswissenschaftlicho Studicn. Band VIII. Erstes Heft ) Wien und I eipzij.' 1908. Seite 118. 30