Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

DR. FELLNER FRIGYES E nehézségek fenforgása mellett is azonban a tényleges állapotot megközelítő eredményt — rendelkezésre álló adatok gondos és körül tekintő felhasználásával — biztosithatjuk, ha a hivatalos statisztika adatait a nemzetközi értékforgalom főbb csoportjaira vonatkozó közvetlen adatgyűjtéssel kiegészítjük.2 A nemzetközi értékforgalom egyes, főbb elemeire vonatkozó közvetlen statisztikai felvételek, a hivatalos adatokkal egybevétve, oly értékes anyagot nyújthatnak problémánk megoldásához, hogy annak óvatos, a kettős vagy többszörös számbavétel elkerülését biztosító, gondos feldolgozása valamely ország nemzetközi fizetési mérlegének felállítását lehetővé teszi. A fizetési mérlegnek nem matematikai pontosságú, számszerű feltüntetéséről van itt szó, hanem annak a tényleges állapotot megközelítő felépítéséről : a nemzetközi áru- és értékforgalom olyan kipuhatolásáról, amely e nagyjelentőségű gazdasági jelenséget megvilágítani, annak lényegét és természetét feltárni alkalmas. Problémánk nagy fontossága és a fen forgó rendkívüli nehézségek fokozatos leküzdésére irányuló törekvés indította a nemzetközi statisztikai intézetet is arra, hogy napirendre tűzze a nemzetközi fizetési mérleg statisztikáját. Az Institut International de Statistique 1905. évi londoni ülésszakán foglalkozott nagyérdemű néhai tagtársunk. (//•. Ignaz Gruber fíitter von Menninger úttörő jelentőségű terjedelmes jelentése* alapján, boldog emlékű felejthetetlen tagtársunk, Alfréd de Foville rövid, de a nála megszokott igen szellemes kiegészítő jelentésének meghallgatása után a fizetési mérleg statisztikájának problémájával. íves Guyot kitűnő kollégánk elnöklése alatt és rendkívül fontosnak tartotta a probléma tanulmányozásának folytatását. Evégből Gruber de Foville, Sir Alfréd Bateman, Van der Borght, Olanesco, Neymark. Hennequin és íves Guyot urakból álló bizottságot küldött ki, amelyet később RafTalovich és Nicolai urakkal egészítettek ki. és megbízta Grubert, hogy a legközelebbi ülésszakon tegyen jelentést az elért eredményekről.4 Gruber e megbízás alapján, az Institut 1907. évi kopenhágai ülésszakán ujabb jelentést terjesztett elő,5 amely főleg módszertani tekintetben igen becses. E jelentés alapján az Institut ama óhaját fejezte ki, hogy a bizottság munkáját a jövőben az egyes államok statisztikai hivatalai támogassák." 6 Végül meg kell még említenem, hogy néhai tudós elnökünk. Bodió az 1911. évi hágai ülésszakon Bonaldo Stringher : „La balance des paiements entre l'Italie et l'etranger" cimü szakszerű szép dolgozatát terjesztette elő." Amidőn a mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlegére vonat2 így pl. Magyarországon nem gyűjtenek adatokat arr,a nézve, hogy a belföldiek nyáron milyen külföldi gyógyfürdőre utaznak, de a külföldi gyógyfürdő- és üdülőhelyek pl. Karlsbad, Franzensbad stb. hivatalosan kimutatják az egyes országokból érkezeltt fürdővendégek szántát, azok állampolgárságára való tekintettel. Épp igy értékes adatok gyűjthetők bankok, ipari és forgalmi vállalatok stb. támogatása utján. 3 „Bericht betr. eine Statistik der internationalen Zahlungsbilanz." (Bulletin de l'Institut International de Statistique. Tome XV. 2e livraison. (113.]) Továbbá „Les éléments de la balance economique. des peuples " Par A. de Foville (U. o. 199. lap.). * Bulletin de l'Institut Intern, de Stat. XV. 2. 31. lap. 5 „Über die Grundlegung zu elner internationalen Zahlungsbilanz" (Bulletin de l'Inst. intern, de Statistique Tome XVII. 57. lap.). 6 U. o. (157. lap). 7 Bulletin de l'Institut International de Statistique. Tome XIX le livr 77. lap) és 3e livr. (93. lap). 28