Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

III. ÉVFOLYAM 3—4. FÜZET 1923. DEC—1924. JANUÁR BÉKEJOCí fis HAVI SZEMLE ™ A BÉKEKÖTÉSSEL ÉS AZ ÁTMENETI GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK KÖRÉBŐL SZERKESZTI; DR. SZLAD1TS KÁROLY KIADJA: A TAKARÉKPÉNZTÁRAK ÉS BANKOK EÜYESÜLE TE, BUDAPEST V, FÜRDÖ-U. 2 — A MAI MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEGE.* Valamely ország nemzetközi fizetési mérlegének kipuhatolása, vagyis megállapítása annak, miként alakul számszerűen az ország összes követeléseinek és tartozásainak egymáshoz való viszonya a külfölddel szemben, már a világháború előtt fontos probléma volt, mert hiszen a nemzetközi áru- és értékforgalom döntő befolyást gyakorol a pénz értékének alakulására, tehát ennek értékállandóságára is, annak következtében, mert a fizetési mérleg elemeinek az összessége döntő befolyást gyakorol a nemzetközi váltóárfolyam ingadozásaira. Fokozott jelentőségű e probléma ma, mert a békeszerződések rendelkezései értelmében az egyes országok között eddig nem ösmert arányú fizetések teljesitendők, amelyeknek gazdasági és pénzügyi hatásai csakis az illető ország összes egyéb nemzetközi értékmozgalmának számszerű ösmerete alapján mutathatók ki. Valamely ország nemzetközi fizetési mérlegének pontos felállítása elé azonban nagy nehézségek tornyosulnak. A nemzetközi fizetési mérleg számszerű megállapítása feltételezi a bel- és külföld között végbemenő áru- és értékforgalom összes elemeinek pontos kipuhatólását, a nemzetközi értékforgalomra vonatkozó minden adat részletes ösmeretét.1 A statisztika mai állása mellett azonban ily adatok nem állanak a követelményeknek megfelelően rendelkezésre. Ennek oka ;iz, hogv az egyes országok között végbemenő értékforgalom oly sokféle alakban nyilvánul meg és a gazdasági élet oly különböző terein bonyolódik le a nemzetközi gazdasági kapcsolatok intenzitása mellett, hogy e jelenségek pontos, közvetlen és számszerű megragadása gyakran keresztülvihetetlen. A fizetési mérleg egyik legfontosabb eleme a nemzetközi áruforgalom, állandó statisztikai megfigyelés tárgya ; de az egyes országok, közt végbemenő forgalom egyéb alakjai, igy az értékpapírok kivitele és behozatala, a nemzetközi vasúti és hajózási forgalomból eredő fuvarozási költségek, a vándormozgalommal és idegenforgalommal kapcsolatos értékforgalom, az országon kivül folytatott kereseti tevékenység, az idegenek ingatlanszerzései a belföldön és a belföldieké külföldön stb. mind oly jelenségek, amelyeknek számszerű pontos megállapítása nagy nehézségekbe ütközik. * Az Institut International de Statistique brüsszeli ülésszakán 192.} oklóber havában tartott előadás. i L. e kérdésről bővebben : F. Fellner: ..Die Zahlungsbilanz Ungarns." Wiener Staatswissenschaftliche Studien. Bánd VIII. Hieft. 1. — Wien und Leipzig 1908. — (Seite 32.). 27