Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

letes megvizsgálását s az 1916. aug. 14-i helyzettel szemben fennálló helyzetének megállapítását a pénzügyminisztérium mellett felállítandó Felszámoló Hivatal fogja végezni. 5. §. (A F. H. összeállítása). 6. §. A F. H. kinyomozza és felülvizsgálja, az előbbi §-ok rendelkezései szerint, mindazon javak, jogok és érdekek jogi és tényleges helyzetét, melyek a volt ellenséges államok alattvalóit illetik, ezen javaknak, jogoknak és érdekeknek a békeszerződések által adva levő helyzete alapján rekonstruálja a volt ellenségek javainak, jogainak és érdekeinek tömegét és előkésziti a munkálatokat likvidálásuk végett. 7. §. A F. H. a p. ü. min. részére kötelező, indokolt végzést hoz. melyben feltünteti : a) a likvidálás alá vetett ellenséges javat, jogot és érdeket ; b) annak tényleges és jogi helyzetét ; c) becslését, az adófőkönyvek vagy más egyenlő értékű hivatalos adat, avagy a F. H. által kinevezett szakértők munkálatai alapján ; d) az ellenséges alattvalók vezeték- és keresztnevét és lakóhelyét, mely irányadó marad az egész likvidálásra az 1916 augusztus 14-iki helyzet szerint ; e) honosságát ; f) az 1916 augusztus 14. előtti terheket vagy más ezen idő előtti körülményeket, melyek a likvidálás alkalmával ismeretesek kell hogy legyenek. A F. H. határozatainak érvényességéhez szükséges, hogy legalább négy tag szavazatával hozattak légyen. 8. §. Ha különböző okokból az ellenséges alattvaló valamely javát, jogát vagy érdekét nem lehetne likvidálni, vagy azt éppen a likvidálás gyorsabb keresztülvitele érdekében ellenértékkel kellene helyettesíteni, a F. H. megállapítja és megokolja az ezen ellenérték által való helyettesítés módját, alkalmazkodva azok 1916 augusztus 14-iki helyzetéhez és értékéhez. 9. §. A jelen törvény 2. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a jelen törvényben emiitett javak likvidálásának és visszatartásának alkalmával a volt ellenséges alattvalók javai, jogai, vagy érdekei tekintetében, úgyszintén abban a kérdésben, hogy valaki valamely ellenséges állam alattvalója-e vagy sem, nem vehetők tekintetbe az ezen javakról szóló törvény alapján, vagy az ezen tárgyban keletkezett későbbi törvényrendeletek és törvények alapján létrejött ügyiratok, végzések, bárminemű vélemények, miniszteri határozatok, minisztertanácsi naplók és — a 2. cikkben emiitett kivétellel — a bármely biróság által bármily uton hozott birói rendeletek vagy határozatok. Ezek az iratok, végzések, vélemények, miniszteri határozatok, minisztertanácsi naplók és birói, határozatok és rendeletek és általában min,-' dennemü oly irat, mely e tárgyban a zárlatok (szekvesztrálások) felett vagy a kérdéses javakra, jogokra és érdekekre vonatkozó különböző megőrző rendelkezések alkalmával keletkezett, amely rendelkezésekkel az idézett törvények és törvényrendeletek foglalkoztak, avagy ha bármi más m,ódon keletkezett is, a 2. §. szerint nem végleges jellegűek, hanem csupán ideiglenes jellegű és kizárólag megóvó kérdéseket oldanak meg, következésképen az állam által most végzendő likvidálás és visszatartás tekinte1 tében nem birnak az itélt dolog erejével és — bármikor mondattak is ki — semmiféle formában azokat ellenvetni nem lehet. 10. §. Minden közvetlen, álcázott vagy bárminemű elidegenítés vagy rendelkezés, mely a jelen törvényben tárgyalt javakra, jogokra és érdekekre vonatkozik s mely azzal a hatással birt, hogy ezen javakat az állam zálogjoga alól kivette, jogilag semmis és az állammal szemben hatálytalan. Az oly vagyon birtokosa, mely volt ellenséges állam alattvalójáé volt, az állammal szemben nem hivatkozhatik szerzéskori jóhiszemére. A javak az állam vagyonába az 1916. aug. 14-iki jogi és tényleges helyzetben jutnak vissza, mentesen minden az ezen idő után keletkezett tehertől. 11. §. Az, hogy valaki volt ellenséges állam polgára, a közönséges jog és a békeszerződések szerint bizonyítható azzal a kiegészítéssel, hogy útlevél bemutatása vagy a választók névjegyzékébe való felvétel egymagában a vitatott állampolgárságot nem bizonyítja. A békeszerződésekben emiitett illetőségi jog megállapítása az illető törvényhozásoknak megfelelően történik. 7