Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

12. §. A pénzügyminiszter a F. H. véleménye alapján likvidáló határozatot hoz, melyben a fentemiitett lényeges elemek benne foglaltatnak. 13. §. A pénzügyminiszter határozata a „Monitorul Oficial"-ban közzéteendő és az illető javak, jogok és érdekek fekvése szerint illetékes törvényszékkel közlendő s ha azok több megyében fekszenek, minden törvényszékkel, melynek területén fekszenek. Ha a vállalat vagy társaság székhelye 1916. aug. 14-én az egyik megyében volt, a javak pedig különböző más megyében, a közlés a vállalat vagy társaság akkori fő, vagy mellékszékhelyén történik. Ha a pénzügyminiszter a likvidálás megkönnyitése végett a F. H. véleménye alapján szükségesnek véli, hogy egy és ugyanazon volt ellenségnek különböző megyékben fekvő összes javainak likvidálását egy és ugyanazon törvényszék végezze, ezt a pénzügyminiszter határozatában kijelölt törvényszék fogja végezni. A törvényszéknek ily hatáskörrel való felruházása ellen semmiféle kifogás nem emelhető. Ez esetben az eladási rendelvény a javak, jogok és érdekek fekvése szerint illetékes törvényszéknél is kifüggesztendő. 14. §. A több tanáccsal biró törvényszékeknél a törvényszék elnöke, az egy tanáccsal biroknál pedig a tanácselnök köteles a pénzügyminiszter határozatának vétele után 3 nap alatt rendeletet kiadni, mellyel az ellenséges alattvaló javának, jogának vagy érdekének likvidálását rendeli el. Megállapitja a pénzügyminiszter határozatában foglalt becslés alapján a nyilvános árverésen utóajánlat nélkül eszközlendő likvidálás kikiáltási árát és ugyanazon határozatból átveszi a maga rendeletébe a likvidálás és eladás összes lényeges pontjait. A rendelet meghozatalától számított 15 nap alatt a törvényszék jegyzője összeállítja az 1916. aug. 14. előtti terhek jegyzékét. 15. §. Ha a törvényszéknek külön jegyzői irodája van, az ingatlanok eladását ez végzi s ehhez adandók be az eladás formái elleni előterjesztések. A likvidálási rendelet érdemi részét illető előterjesztések azonban az alábbi határidők alatt a likvidálást elrendelő elnökhöz vagy tanácselnökhöz intézendők. Az ingójavak, ingójogok és ingó érdekek nyilvános árverésen adatnak el a likvidálást elrendelő elnök vagy tanácselnök tanácsa előtt. 16. §. A likvidáló és eladó elnöki rendelvényben fel kell tüntetni az eladás napját, mely ingókra a törvényszék likvidáló végzésének keltétől számított 15 napnál, ingatlanokra pedig ugyanezen kelettől számított 30 napnál hosszabb nem lehet. A rendelvény az idegen állampolgárral vagy a vállalattal, melyhez tartozott, közlendő, alapul vétetvén e tekintetben, a közlés tárgyában, a hadizenetkor (1916. aug. 14.) fennálló helyzetük, mint ezt a pénzügyminiszter likvidáló határozata mutatja. Ha abban az időben az idegen lakó (tartózkodó) helye vagy a vállalat főszékhelye külföldön volt, az elnöki rendelvény és minden likvidálási birói ügyirat közlése az illető javak, jogok és érdekek fekvése szerinti törvényszék ajtaján történik. Az oly vállalatokkal, melyeknek 1916. aug. 14-én belföldön mellékszékhelyük volt, a közlés ezen, a pénzügyminiszter rendeletében feltüntetett mellékszékhely törvényszékénél történik. Ha az ellenséges alattvaló javának, jogának vagy érdekének tulajdonosa 1916. aug. 14. után eltűnt az országból, az elnöki rendelvény csak azon törvényszék ajtaján függesztendő ki, amelynél a likvidálás történik. 17. §. (A likvidálási elnöki rendelvény kifüggesztése és hatóságokkal közlése.) 18. §. Ezen javak, jogok és érdekek eladása utóajánlati árverés nél- • kül történik. Csak azok bocsáthatók árverésre mint árverési felek, akik a kikiáltási ár 20%-át óvadékul leteszik. Az óvadék készpénzben vagy az állam által garantált s névértékben számított papírokban teendő le. Arverelők hiányában az eladás csak a pénzügyminisztérium ikérelmére halasztható el. Az ingó javakért és jogokért megígért utolsó ár mindjárt a leütéskor lefizetendő. Átadásuk az árverés befejezése után azonnal megtörténik. A leütött (árverésen megvettnek nyilvánított) ingatlan javak és 8