Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

SZEMLE A MAGYAR BÍRÓI GYAKORLAT KÖRÉBŐL.* 1. Perfelfüggesztés. 1. A 3610/1921. M. E. sz. rendelet 4. §-ához. Londoni felperes az njvidéki cég és annak tulajdonosa ellen 1913. évben vállókeresetet inclitolt. A másodbiróság 1914 novemberben hozta meg az ítéletet és a Kúria :iz eljárást 1915. évben felfüggesztette ; majd a trianoni békeszerződés megkötése után kérdést intézett az igazságügyminiszterhez az 1360/1921. M. E. sz. rendelet 4. §-ának alkalmazhatósága tekintetében. Az igazságügyminiszter 21.468/1922. I. M. VII. szám alatt — a pénzügyminiszterrel egyetértően — ugy nyilatkozott, hogy a követelés nem esik a trianoni békeszerződés 231. cikkének 1—4. pontjai alá, mert az adós cég telephelye és perelt tagjának lakhelye Újvidék, tehát az adós nem saját területünkön lakó állampolgár, illetőleg nem saját területünkön bejegyzett cég. Ennek következtében a Kúria az eljárás felfüggesztését megszüntette s az ügyet érdemben elbírálta. (Rp. IV. 3346/1920.) 2. Dinár helyett valorizált korona. Felperes zombori lakos 1916. évben fát vásárolt alperes barcsi lakostól és nemszállitás miatt kártérítési keresetet indított. A trianoni békeszerződés életbelépése folytán, a 231. cikk cl) pontja és a 254. cikk alapján, a per során magyar koronák helyett dinárokat követelt. A Kúria bizonyítást rendelt el és ennek alapján megállapította, hogy felperes 1898. év óta zombori lakos, 1905. évben szerzett Zomborban községi illetőséget és alperes nem bizonyította, hogy felperes a magyar honosságot fenlartotta volna ; felperes tehát a 61. cikk értelmében jugoszláv állampolgárnak tekintendő. A folytatólagos felülvizsgálati tárgyaláson felperes kérte, hogy a Kúria oldja fel a fellebbezési bíróság ítéletét és ezzel adjon alkalmat a felperesnek, hogy a fellebbezési bíróság előtt nyilalkozhassék, vájjon dinárban, avagy valorizált magyar koronában kérje-e az alperest marasztalni ? A Kúria e kérelemnek nem adott helyt és az eljárást a 9590/1922. M. E. sz. rendelet 1. § 3. p. alapján felfüggesztette : mert felperes a dinár iránti követelést elejtő határozott nyilatkozatot nem tett. (1923 okt. 19. P. IV. 4261/1922.) Természetes, hogy amennyiben felperes a dinárkövetelést a felülvizsgálati tárgyaláson elejti s valorizált magyar koronát követel : ez nem vezetett volna sikerre, mert a felülvizsgálati tárgyaláson ilyen uj kérelemnek helye nincs és ennek folyományaként a felperes sem dinárt, sem valorizált magyar koronát nem kapott volna. 3. Koronában fizetett vételár visszakövetelése szokol-értékben. A tényállás szerint a felperes (prágai borkereskedő) az 1918. évi február hó 10. napján 100 hl. bort vett az alperestől (magyarországi bortermelőtől) s ennek a bornak hektónként 500 K-ban számított vételára fejében az alperesnek 50.000 koronát osztrák-magyar koronaértékben előre lefizetett. A bort az alperes azonban le nem szállította, felperes tehát keresetében az alperest 100 hektó bor leszállítására vagy 50.000 cseh korona megfizetésére kérte kötelezni. A perfelvételi határnap előtt az 1921. évi június hó 28. napján alperes az 50.000 korona felvett borvételárt és járulákait felperesnek magyar koronában megfizettte. Felperes azonban ezt a fizetést csak a tőke követelésének résztörlesztéséül, 3 K 80 f. árfolyamon átszámítva fogadta el és az 50.000 magyar korona fejében 13.150 cseh koronát a tőkekövetelésébe betudva, keresetét 36.850 cseh korona tőkére és járulékaira leszállította, a bor természetben való leszállítása iránt támasztott követelésétől pedig elállott. Alperes vitatta, hogy felperes nem jogosított a magyar koronában fizetett vételárnak cseh koronában való visszafizetését követelni, mert a vételárat alperes még a békeszerződés hatálybalépte előtt magyar koronában visszafizetni jogosított volt. Vitássá vált eszerint, hogy a felperes, — figyelemmel a békeszerződés 231. cikk d) pontjának rendelkezésére a Csehországgal beállott háborús állapot előtt keletkezett és eredetileg osztrák-magyar pénznemben fennállott követelését valorizálva érvényesíteni jogositott-e. Ennélfogva a kir. Kúria 9590/1922. M. E. rendelet 1. § 2. pontja alapján a peres eljárást hivatalból felfüggesztette. (1923. máj. 16. P. VII.7645/1922.) * L. Békejog, I. évf. 96., 184. 1. és II. évi. 55., 91., 153., 206. 1. 24