Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

SZEMLE Ugyanígy Kúria P. VII. 5322/1922. sz. a. : Felperes (prágai borkereskedő) az alperestől az 1918. év április havában vett 2 vagon bor vételára fejében 480.000 koronát előre lefizetett, azonban alperes csupán 412.329 korona 30 fillér értékű bort szállított. A borvételi ügylet utóbb hatálytalanná vált és az újonnan alakult Cseh-Szlovák államban a cseh korona lett a fizetési eszköz, felperes tehát, mint cseh-szlovák alattvaló, az alperes kezén maradt 67.670 korona 70 fillér magyar korona vételár rész^ letet csehszlovák koronában követelte vissza. A per felfüggesztetek. 4. Egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelés. Felperes olasz: liszkai ill. sátoraljaújhelyi lakosoknak a Hitelbank rt. sátoraljaújhelyi cég ellőni perében a Kúria a per felfüggesztését mellőzte. A tényállás szerint a felperesek által részint kifizetett, részint birói letétbe helyezett összegek megfelelnek a magyar koronaértékről kiállított kereseti váltók összegének, amely váltók kiadását a váltókötelezett felperesek a keresetben követelik és amely váltók alapján a zálogjog alperes javára felpereseknek nemcsak megszállott területen, hanem Magyarország területén levő ingatlanaira is be van kebelezve. E tényállás mellett az 540/1921. M. E. sz. rendelet nem nyerhet alkalmazást, mert abban az esetben, ha a hitelező követelésének biztosítására isgyetemleges jelzálogjoggal Csonkamagyaroszág területén levő ingatlan is le van kötve s a zálogjogi lekötés a magyarországi ingatlanok tekintetében a most érintett rendelet hatályba léptét megelőzően történt ; a 8291/1920. M. E. sz. rendelet pedig azért nem nyerhet alkalmazást, mert az csak a megszállott területeken lakó adósokkal szemben fennálló követelésekről rendelkezik, a feperesek azonban a nem vitás tényállás szerint Ma' gyarország területén lakó magyar honosok. Végül nem alkalmazható a 9390/1922. M. E. sz. rendeletnek a letétel elfogadását tiltó 6. §-a sem, mert eltekintve attól, hogy a letétbehelyezés még a rendelet megjelenésié előtt megtörtént, — ugy ez a rendelet, mint maga a trianoni békeszerződés csak a magyar állampolgároknak az ellenséges államok polgáraival való jogviszonyát szabályozza, a peres feleknek azonban mindenike Magyarországon lakó magyar állampolgár. De alaptalan az alperesnek az a panasza is, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabály megsértésével mellőzte az ő követelésének valorizált értékben való megállapítását, mert a fellebbezési bíróság ítéletében nem állapíttattak meg oly tények, amelyek fenforgása esetében a birói gyakorlat értelmében valorizációnak helye lehet, ebből a szempontból pedig az alperes a fellebbezési bíróság ítéletének ténymegállapítását szintén nem támadta meg. (1923. június 21. P. VII. 3283.) II. Birói illetékesség elszakadt területen. A Pp. 49. §-a szerint a bíróság illetékességét a keresetlevél beadásakor fenforgott állapot szerint kell megítélni. Minthogy pedig a Trianonban kötött békeszerződést becikkelyező 1921 : XXXIII. t.-c. nem tartalmaz oly rendelkezést, amely gátolná, hogy a puszta kötelmi jellegű jelen peres követelés tárgyában a magyar állam biróságai az annak idején a Pp. 19. §-a alapján fennállott illetékesség cimén pusztán amiatt el ne járhatnának, mert az a község, amely ah peresnek a lakóhelye, időközben a magyar állam területéből elszakadt ; az alperesnek amiatt emelt panasza, mintha a fellebbezési bíróság a peres eljárásnak továbbfolytatásával jogszabályt sértett volna, alaptalan Valamint alaptalan a Pp. 471. §-ámak megsértését vitató felülvizsgálati panasza' is, mert az az állítólagos tény, hogy az alperes lakóhelyéről a fellebbezési bíróság székhelyéire nem lehet közlekedni, csak feljogosította volna a fellebbezési biróságot a perbeli eljárásnak belátása szerinti felfüggesztésére, de semmiképen sem kötelezte rá. (P. II. 1746/1922. sz.) III. Megszállott, de utóbb felszabadult területen a békeszerződés életbelépte után keletkezett követelés. A zombori felperesnek a bajai alperes elleni követelése akkor keletkezett, amikor mindkét város szerb meg^ szállás alatt állott. Felperes 1921 évben inditolla keresetét a szekszárdi törvényszéknél jugoszláv koronáik iránt. Felperesnek csak annyi magyar korona jár, amennyi azon időbeli árfolyam melletti átszámítás szerint mutatkozik, amikor felperes a fizetést követelte. Mert ama tényállás mellett, hogy a fel25