Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

SZEMLE nő kiskorú leánya, b) A háború alatt az E. Á. hadügyminisztériuma által internált német, osztrák vagy magyar polgár vagy alattvaló, aki a vagyon visszaadásakor is az E. Á.-ban él. c) Német, osztrák vagy magyar honosok, akik a diplomáciai viszony megszakításakor az E. Á. kormányánál mint diplomáciai vagy konzuli tisztviselők voltak akkreditálva, valamint az ilyen lisztviselő felesége vagy kiskorú gyermeke, ha a kérdéses pénz vagy egyéb vagyon a tisztviselő hivatali működésével kapcsolatosan került az E. A. területére, d) A német, osztrák vagy magyar kormány, ha a kérdéses vagyonértékek az ő diplomáciai vagy konzuli tulajdonában voltak. (b. 2.-5., 7., 8. p.) A lefoglalt javak felszabadítását az E. A. Elnöke hivatalból is elrendelheti, ha a törvényes előfeltételek meglétét megállapítja. Rendszerint azonban az érdekelt kérelmére indul meg az eljárás. Az érdekelt akár közigazgatási uton az Elnök intézkedését kórheti, akár peres útra léphet (process in equity) — a District of Columbia főtörvényszéke, vagy a lakóhelye (főtelepe) szerint illetékes District Court előtt — az Alién Property Custodiam ellen, amit akkor is tehet, ha közigazgatási ulon célt nem ér. A kérelmek bejelentésére az Alién Property Custodian által kiadott és kitűnő utbaigazitó jegyzetekkel kisért, hivatalos formuláré szolgál. L. Friedensrecht II. évf. 8. sz. 81. 1. Lefoglalt ipari vagy irói tulajdon felszabadítását a volt ellenséges polgár vagy társaság (testület) nem követelheti ugyan, de az Alién Property Custodian jogosítva van az ilyen jogot (értékre és a jogosult honosságára) visszaadni, amennyiben nem lettek a Trading with the Enemy Act alapján eladással, licencia-engedélyezéssel vagy más módon értékesítve és nincsenek peressé téve (9. j. pont). Az uj 20. sectio szerint ha az igénylő nevében megbízott, meghatalmazott vagy más képviselő jár el, a vagyon feloldásának mindaddig nincs helye, amíg elegendőkép nem lett bizonyítva, hogy a képviselőnek ez ügygyei kapcsolatos díjazása nem haladja meg az igényelt értéknek maximálisan 3%-át.* Ennél magasabb díjazás elfogadása a 16. sectio értelmében büntetendő. Az uj 21. sectio a naturalizált amerikaiaknak a törvényen alapuló igényeit védi a távollét általi honosságvesztés következményei ellen, ha távollétük alatti szakadatlan lojalitásukat elegendőkép bizonyítják és az E. A.-ba visszatérnek vaigy a visszatérésiben vétlenül akadályozva vannak. A '23. sectio értelmében az Alién Property Custodian az uj törvény életbeléptétől kezdve a lefoglalt vagyonok után befolyó jövedelmeket (évi 10.000 dollárig) a jogosultnak minden további feltétel nélkül kifizetni köteles. Az Alién Property Custodian a törvény alapján „általános kitanitást" bocsátott ki az igénybejelentések, meghatalmazások stb. tárgyában, melyet a „Friedensrecht" (II. évf. 8. sz. 83.-87. 1.) fordításban közöl. A MAGYAR EGYHÁZI VAGYON FELOLRÁSA AMERIKÁBAN. A magyar református egyháznák klb. 20.000 dollárnyi értékű jelzálogos és egyéb követelése volt amerikai magyar református egyházközségekkel szemben. Ezt a vagyont a háború kitörése után az amerikai idegen vagyonkezelő lefoglalta, a magyar református anyaegyház pedig a háború befejeztével ennek a sequestennek a feloldását kérte. A jelenlegi idegen vagyonkezelő a feloldást javasolta, de a döntés az igazságügyminisztert (attorney generál) illette meg, aki a feloldáshoz a következő okfejtéssel járult hozzá : „Kinek a vagyonát foglaltuk le ? Hogyha az Úristenét, akkor kétségtelenül szentségtörés volna arra az álláspontra helyezkedni, hogy ellenséges * A Békejog II. évf. 154. lapon foglalt adat, mely szerint a közvetítői díjazás 10%-ig terjedhet, ily irányban helyesbítendő. , 20