Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

SZEMLE AZ ÉSZAK AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN LEFOGLALT VAGYONOK SORSA. Az Északamerikai Egyesült Államokban 1923 március 4-én meghozott törvény1, az u. n. Winslow-bill széles körben teszi lehetővé az ott lefoglalt ellenséges vagyonok felszabadítását. A törvény külsőleg az ellenséggel való érintkezést tiltó törvény2 módosításaként jelentkezik (An Act to amend the Trading wit'h the Enemy Act). A Trading with the Enemy Act 9. sectiója, mely a lefoglalt ellenséges vagyonok ellen emelt igények kielégítéséről szól, a törvényben uj szöveget kapott, melyben a régi 9. sectio mint a) pont (subsection) némileg módosított alakban jelenik meg (e módosításokat 1. Friedensrecht II. évf. 8. sz. 80. L), de ehhez aztán a b)-íő\ Ar^-ig terjedő további uj subsectiók járulnak ; végül pedig a törvény a Tr. En. Act 19. sectiójához uj 20.—24. cikkeket csatol. A nehézkes szövegezésű törvénynek a hazai érdekeltséget érintő rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük : Ha a lefoglalt vagyonérték nem haladja meg a 10.000 dollárt, vagy ha meghaladja is ezt az összeget, de a vagyon osztható és belőle 10.000 dollárnyi érték kihasítható, ugy ezen érték az oly tulajdonos részére is kiadható, aki a vagyon lefoglalása vagy beszolgáltatása idejében a Német Birodalom, Ausztria, Magyarország, vagy Ausztria-Magyarország (!) honosa volt. Ellenben más nemzet, állam vagy szabad város polgára vagy alattvalója vagyonának felszabadítását értékre való tekintet nélkül kívánhatja (b. 1. pont). Elvileg ugyancsak 10.000 dollár értékre való korlátozással adható ki bármely társaság (partnership), társulat (association), másnemű (nem testületi szervezetű, nonincorporated) személyegyesülés, avagy testület (corporation) vagyona is- (ha azonban a törvény hatálybaléptétől 60 nap alatt az Egyesült Államok polgára az ily biztosítótársaság, társulat vagy testület ellen igényt jelentett be, a vagyon kiadása ezen igény eldőltéig függőben marad). Ha azonban a társaság, társulat vagy másnemű személyegyesülés főtelepe Németországon, Ausztrián vagy Magyarországon kívül fekszik, illetőleg a testület jogi személyiségét nem ezen országok valamelyikében nyerte és emellett az illető társaság vagy testület irányítása („controll of"s) vagy a benne való érdekeltség (interests) vagy szavazati arány (voting power) legalább 50%-a olyanok kezében volt (a lefoglaláskor) és van (a kiszolgáltatáskor), akik nem a nevezett országok polgárai : ugy az ilyen társasági vagy testületi vagyon is korlátozás nélkül szabaditható fel (b. 10., 11. pont).4 Ezenkívül vannak bizonyos privilegizált személyek, akik szintén korlátozás nélkül igényelhetik ki lefoglalt vagyonukat. így nevezetesen : a) Nők, akik házasságkötésükkor az E. Á.-nak vagy oly államnak polgárai voltak, amely a háborúban semleges maradt vagy az E. Á. szövetségese volt, ha 1917 április 6. előtt mentek férjhez német, osztrák vagy magyar honoshoz, feltéve, hogy a nő a kérdéses vagyont sem közvetlenül, sem közvetve nem szerezte 1917 január 1-ét követő időben német, osztrák vagy magyar honostól. Továbbá az oly nő, aki az E. Á.-ban lakó ottani polgár leánya, ha maga is az E. Á.-ban lakik vagy lakott, valamint az ilyen, már elhunyt 1 Public. No. 536—67. — th Congress. (H. R. 14.222.) Német fordítása a „Friedensrecht" II. évf. 8. számában. L. egyúttal Schenk, Friedensrecht II. évfolyam 1. sz. 2 1917 október 6-iki törvény. 3 Systéme dit du contrőle, v. ö. Báumgarten, Békejog, I. évf. 145. I. 4 Fölöslegül külön is ki van mondva, hogy a lefoglalt társaisági vagy testületi vagyon egészen kiadandó, ha a társaság az Egyesült Államokon kívüli, vagy ha a testület az E. Á.-on kívül van inkorporálva és egészen olyanok tulajdonában volt és van, akik nem a középhatalmak (Németország, Ausztria, Magyarország) polgárai (b. 6. pont). 19