Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

SZEMLE lasztást majd csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával adhat a hivatal. A fizetési meghagyás ellen a pénzügyminiszterhez fellebbezésnek van helye, amelynek a hivatal vagy a pénzügyminiszter halasztó hatályt tulajdoníthat. A fellebbezési jog elsősorban a lajstromozási és egyességi dij tekintetében bir a felekre nézve igen nagy értékkel, mert abban a* esetben, ha a fél nem készpénzkövetelést jelentett be, vagy az egyessegben nem készpénz szolgáltatására kötelezte magát, a hivatalnak a dij alapját pénzértékben kell kifejezni, ami gyakran fog nehézségekbe ütközni. Az V. fejezet a zárórendelkezéseket tartalmazza, amelyek közű: különös figyelmet érdemel az illetékmentesség. A rendeletnek az 1922. évi XVI. t. c. 4. §-ával egybehangzó szövege szerint az illetékmentesség kiterjed a hivatalhoz intézett beadványokra, a hivatal által kiállított nyugtákra és más elismervényekre, az egyezségekre, az egyeztetés célját szolgáló jogátruházásokra engedményekre, meghatalmazásokra, megbízásokra, és minden egyéb oly ügyletre, amely a hivatal hatáskörébe esö tartozások és követelések tekintetében létrejön. AZ OSZTRÁK-JUGOSZLÁV PÉNZÜGYI MEGÁLLAPODÁS. Ausztria és az SHS állam között f. é. február 24-én több mint két éves tárgyalás után a „sequesterek feloldására és különböző pénzügyi kérdések rendezésére vonatkozólag" négy egyezmény köttetett. Ezen egyezmények közül bennünket elsősorban az 1. számú, a sequester, zárlat és minden más rendkívüli intézkedés feloldására vonatkozó, valamint a 2. számú, a régi osztrák-magyar koronában létrejött követelések és tartozások kiegyenlítésére vonatkozó egyezmény érdekel. A 3. számú egyezmény egyes, a bosnyák-hercegovinai kormány tulajdonát képezett vagyontárgyakra vonatkozik, a 4. számú egyezmény a termelési és szállítási vállalatok jogi helyzetét szabályozza és körülbelül ugyanazokat az alapelveket tartalmazza mint a Csehszlovákia és Magyarország, illetve Ausztria között ugyanezen tárgyban létrejött egyezmény. Ez a négy egyezményt felölelő komplexum most van az osztrák törvényhozáshoz benyújtva ratifikáció céljából. 1. A sequesterek feloldására vonatkozó egyezmény elsősorban megállapítja minden, a másik állam polgárainak javaira, jogaira és érdekeire vonatkozólag elrendelt zárlatnak, kényszerintézkedésnek, hatósági felügyeletnek, elkobzásnak és minden hasonló rendszabálynak feloldását azzal, hogy az ily javak, jogok és érdekek a szerződés életbeléptétől számított 15 napon belül a jogosultnak szabad rendelkezésére bocsátandók. A szóbanforgó javakat, jogokat és érdekeket az arra jogosult minden korlátozás nélkül hazájába elszállíthatja, tartozik azonban ezen szándékát a ratifikációtól számított 6 hónapon belül az illető kormánynak bejelenteni. Természetes személyek, akik a ratifikációtól számított egy éven belül lakhelyüket a másik állam területére helyezik át, ebből kifolyólag semminemű külön adóval vagy illetékkel nem sújthatok. Ugyanez érvényes akkor is, ha oly természetes személyek, akik az egyik állam alattvalói és lakhelyük a másik államban van, fenti határidőben a másik államban 17