Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

A CLEARING-HIVATAL SZERVEZETE A brit-magyar egyezmény 4. cikke a felszámolások hozadékának elszámolásán felül a hivatal hatáskörébe utalja azoknak a kártalanitá soknak az elszámolását is, amelyeket a békeszerződés 232. cikkének e) pontja alapján a brit-magyar Vegyes Döntőbíróság állapit meg a magyar állam terhére. Ez a rendelkezés a britek részéről igen értékes engedmény, mert az egyezmény harmadik cikke szerint ez annyit jelent, hogy a részletfizetés kedvezménye a megítélt kártérítésekre is kiterjed. Sajnálatos, hogy az egyezmény ezt az intézkedést a békeszerződés más rendelkezései, pl. a 235. cikk b), c) és d) pontja alapján megítélhető kártérítésekre nem terjeszthette ki. A 2. § második pontja a felszámolások hozadékának elszámolásán felül a hivatal hatáskörébe utalja a szövetséges és társult hatalmak (tehát nemcsak a clearinget választó államok) polgárai részéről a békeszerződés X. részének IV. és V. címe alapján bejelenteti kártérítési és visszatérítési igények előzetes tárgyalását is, azzal a megszorítással, hogy elismerő nyilatkozatot vagy egyességi ajánlatot a hivatal csak a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján adhat. Célja ennek a rendelkezésnek, hogy a minden esetben nemes, vagy legalább is kevéssé leromlott valutájú külföldi államok fővárosaiban székelő vegyes döntőbíróságok előtti költséges perlekedést a legszükségesebb mértékre korlátozza. , A 2. § harmadik pontja a jövőre szóló rendelkezés, amelynek alapján ujabb ügykörök ruházhatók a hivatalra. A rendelet II. fejezete a hivatal szervezetét szabályozza. A hivatal irányítását az elnök végzi, aki a vezetést igazgatóra bizhatja. A hivatal személyzete szerződéses alkalmazottakból és szolgálattételre berendelt állami tisztviselőkből áll. A szerződéses alkalmazottak fogadalmat tesznek, amely biztositéka elsősorban annak, hogy a tudomásukra jutó bizalmas természetű adatokat hivatali titokként fogják megőrizni. A hivatal szervezetének igen jelentékeny tényezője a hivatal mellé rendelt tanács, amely véleményező és tanácsadó szervként működik. Minthogy a hivatal ügykörébe tartozó ügyek intézése során hol az állam és a magánosok érdekei, hol pedig a magánosok egyes csoportjainak érdekei kerülhetnek egymással ellentétbe, s egy-egy elvi kérdés eldöntése a hivatalt súlyos és hatásaiban sokszor kiszámíthatatlan feladatok elé állithatja, a tanács intézménye igen nagy értéket jelent. A tanácsban az egyes szakminisztériumok és az érdekképviseletek kiküldöttjein felül meghívott gazdasági, pénzügyi és igazságügyi szakférfiak foglalnak helyet. Ennél a szervezeténél fogva a tanács kiválóan alkalmas arra, hogy a hivatal működésében határozott, egységes és a felmei'ülő érdekellenléteket a lehelőséghez képest kiegyenlítő irány kialakulását biztosítsa. A tanács munkaképességét fokozza a rendeletnek az az intézkedése, amely szerint a hivatal munkájának állandó támogatására szakbizottságok alakithatók. A rendelet III. fejezete az eljárási és ügyviteli szabályokat tartalmazza. Biztosítja a hivatal számára a bíróságok és egyéb hatósá gok soronkivüli jogsegélyét, megállapítja és részletesen körülírja a hivatallal szemben a 9110/1921. M. E. sz. rendelet szerint a múltban is fennállott adatszolgáltatási kötelezettséget. Az adatszolgáltatási kötelezettség jogosultsága a békeszerződés 13