Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

A 231. CIKK 2. PONTJÁHOZ intézményt, amely a kontinentális államokban megfelel az angol jog rendszer tételeinek. Ez az intézmény ugy Franciaországban mint Bel­giumban az ellenséggel való kereskedés tilalmát tartalmazó jogszabá­lyokban van. Ennekfolytán a 296. cikk 2. pontja és az általunk tár­gyalt rendelkezés az Ítélet indokolása szerint a következőképen értel­mezendő : „dont l'exécution totale ou partielle a été suspendue du fait de la déclaration de guerre ou poslérieurement par l'interdiction du commerce avec l'ennemi". Minthogy pedig a belga ellenséggel való kereskedést tiltó 1916. december 10-iki királyi rendelet nem tiltotta el a megszállt területen tartózkodó belga állampolgároknak az üzleti forgalmat az ellenséges államok állampolgáraival, nem tiltotta el külö­nösen követeléseik behajtását, ennek következtében ez ítélet indoko­lásának továbbfejlesztésével azok a belga követelések, amelyek a meg­szállás tartama alatt már behajthatókká váltak, amelyeknek tehát behajtása a háború megizenése, illetve ténye által, sem tényleg, sem jogilag felfüggesztve nem volt, nem esnek a békeszerződés 231. cik­kének 2. pontja alá, nem tartoznak a clearing-eljárásba és nem érvé­nyesíthetők ennek folytán valorizálva sem. A német-belga vegyes döntőbíróságnak most említett ítéletében ki­fejtett érveket tovább fejleszti ugyanennek a döntőbíróságnak 1923. február 17-én kelt ítélete (Friedensrecht II. évfolyam 70. oldal). Ez ítélet szerint azok a háború alatt esedékessé vált követelések, ame­lyeknek behajtását az ellenséggel való kereskedés tilalmát tartalmazó jogszabályok nem tiltották meg, melyek tehát a 231. cikk 2. pontja feltételeinek (dont l'exécution totale ou partielle) nem felelnek meg, nem esnek a clearing-cljárás körébe. Lehetséges, hogy a német-belga vegyes döntőbíróság elvi állás­pontja egyáltalában, vagy bizonyos ideig nem fog érvényesülni a francia vegyes döntőbíróságok gyakorlatában. Minden esetre azonban az ügyeknek harmadik csoportjára körülbelül biztosítva látszik a magyar érdekekre kedvező és a békeszerződés objektív értelmének megfelelő döntőbírósági gyakorlat. A megszállt területek, állampolgáraival foly­tatott üzleti forgalom legnagyobb jelentőségű a belga területen volt és éppen a belga területre nézve állapította meg a német-belga vegyes döntőbíróság a békeszerződés helyes értelmét és zárta ki ennekfolytán a valorizáltan érvényesíthető követelések köréből azokat a követelése­ket, amelyek a megszállás tartama alatt jártak le oly belga hitelező javára, vagy belga adós ellen, aki a megszállt területen lakott. Dr. Bátor Viktor. A MAGYAR KIRÁLYI FELÜLVIZSGÁLÓ ÉS KIEGYENLÍTŐ HIVATAL HATÁSKÖRE, SZERVEZETE ÉS ELJÁRÁSA. Azzal a ténnyel, hogy a Brit Birodalom, Franciaország, Belgium és Görögország a háború előtti tartozások rendezésére a trianoni béke szerződés 231. cikkében szabályozott felülvizsgáló és kiegyenlítő eljá­,rást választották, az említett államok és Magyarország kormányaira nézve beállott a kötelezettség, hogy saját országukban a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalt felállítsák. A magyar kormány ennek a kötelezettségnek 1921 november hó 4.-én, a 9110/1921. M. E. sz. rendelettel tett eleget. 11

Next

/
Thumbnails
Contents