Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

III. ÉVFOLYAM 1—2. FÜZET 1923. OKT — NOV. BÉKEJOO ÉS HAVI SZEMLE ™ A BÉKEKÖTÉSSEL ÉS AZ ÁTMENETI GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS . KÉRDÉSEK KÖRÉBŐL SZERKESZTI: D R. S ZLADITS KÁROLY KIADJA: A TAKARÉKPÉNZTÁRAK ÉS BANKOK EGYESÜLETE, BUDAPEST V, FÜRDÖ-U. 2 ——i»— AUSZTRIA GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉSE. A természetrajzból ismeretesek azok a primitív szervezetek, amelyek, ha valamely erőbehatás folytán darabokra tépődnek, minden egyes darabjukban újból kifejlesztik a maguk részére mindazokat a szerveket, amelyékre szükségük van, hogy megélhessenek. Ezekhez a primitív szervezetekhez hasonlítanak az állami szervezetek is. Ha valamely állam egy darab ideig fennáll, kifejleszti önmagálban, szerves összeköttetésben egymással, mindazokat az intézményeket, amelyek a gazdasági vérkeringés fentartására szükségesnek látszanak. Ha valamely katasztrofális esemény széjjeltépi ezeket az államokat, fontos szervezetek hiányoznak bennük és újból kell azokat különkülön megteremteni. Ilyesféle processzus játszódik le azokban az államokban is, amelyek a világháborút követő békekötések következtében feldarabolódtak. A régi szerves egész széjjel van tépve és most külön-külön kell mindegyiknek megteremtenie a gazdasági boldogulás feltételeit. Ez a fájdalmas processzus szükségessé teszi, hogy az átmeneti időben az államok lehetőleg biztos és védett intézkedések között éljenek és hogy abban a munkában, amelyet ki kell fejteniök, ha újból önálló szervekké akarnak válni, kivülről nemcsak ne akadályoztassanak, hanem lehetőleg támogattassanak. Ausztria, amely hasonló helyzetben volt, egy hosszú átmeneti idő után, amely alatt gazdasági viszonyai mind jobban és jobban összekuszálódtak, szintén az ilyen külföldi segitség utján találta meg gazdasági újjáépítésének módozatait. Ez a példa magyar szempontból is rendkívül tanulságos. Magyarország ugyan tényleg kedvezőbb helyzetben volt a háború befejeztét követő időben, mint Ausztria, mert primitívebb termelési viszonyai, amelyek az elsősorban mezőgazdasági országokat általában jellemzik, nagyobb ellentálló képességet mutattak a háború által előidézett súlyos viszonyokkal szemben. Ha Magyarország a háború befejezte után azonnal minden erejét egy okszerű pénzügyi és gazdasági politika szolgálatába állítja, talán lehetséges lett volna, hogy önállóan, külső segitség nélkül is újból biztos és egészséges viszonyokat teremtsen. Sajnos a háború utáni esztendők folytonos politikai konvulziókban teltek el. A két forradalom és az azok következtében beállott román okkupáció oly súlyos gazdasági vérveszteséggel jártak, hogy az államnak saját ereje a nehézségekből való kievickelődésre nem maradt. Ezért most már hónapok óta alig van gazdasági szakértő, aki Magyarországnak kölcsön formájában nyújtott külföldi segitség 1