Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

nek alkalmazásából kétszeres adóztatás állana elő — csak abban az államban esnek vagyonváltság (vagyonadó) alá, amelyet az adóztatás a 6. és 7. cikk szerint megillet. 4. Egyebekben a vagyonváltságot (vagyonadó) illetőleg a két állam mindegyikében érvényben lévő határozmányok korlátlanul nyernek alkal­mazást. 10. cikk. Még nem rendezett hagyatékboz tartozó vagyontárgyak oly elbánás alá esnek, mintha az örökhagyó még életben volna. 11. cikk. A Magas Szerződő Felek diplomáciai, konzuli és egyéb kép­viselői, amennyiben ezek a képviselők hivatásos tisztviselők és az elfogadó államban hivatalukon kivül semminemű haszont hajtó foglalkozást nem foly­tatnak, továbbá a hozzájuk beosztott tisztviselők, valamint az ő szolgálatuk­ban és tisztviselőik szolgálatában álló személyek az elfogadó államban men­tesek az egyenes adók alól. A mentesség csak annyiban áll be, amennyiben az emiitett személyek a küldő állam polgárai. A mentesség nem terjed ki az 1—4. cikkekben emiitett vagyonokra és jövedelmekre, továbbá az 5. cikkben megjelölt levonás utján beszedendő adókra. 12. cikk. A 11. cikknek határozmányai értelemszerűen nyernek alkalma­zási a Magas Szerződő Felek valamelyikének vám- és vasúti' igazgatásánál szolgálatban álló olyan személyekkel szemben is, akik ezen igazgatásoktól megbízást nyertek a másik állam területén fekvő helyen kifejtendő hiva­talos működésre és csak amiatt laknak ott, továbbá a velük közös háztartás­ban élő hozzátartozóikkal és házi cselédeikkel szemben, amennyiben a meg­jelölt személyek a küldő állam polgárai. 13. cikk. A dunai hajózási vállalatok hajózási üzemük után csakis abban az államban vonandók kereseti adó alá, amelyben székhelyük van. Í4. cikk. A Magas Szerződő Felek pénzügyminiszteri felhatalmazást nyer­nek arra, hogy azoknak a méltánytalanságoknak elkerülése céljából, amelyek a jelen szerződés alkalmazásából előállhatnak vagy el nem hárittattak volna, megállapodást létesítenek az egyezmény határozmányainak módosítása vagy kiegészítése iránt ; ez különösen azokra az esetekre vonatkozik, amelyek a vagyonváltságnál (vagyonadónál) a megállapított forduló napok különböző­ségéből állhatnak elő. 15. cikk. A Magas Szerződő Felek kölcsönösen segélyt nyújtanak egy­másnak a jelen egyezmény tárgyául szolgáló adók kivetési alapjának meg­állapításánál, valamint a kézbesítések ellátásánál. A végrehajtás közelebbi mó­dozatai tekintetében a két pénzügyminiszter jegyzékváltás utján fog meg­állapodni. 16. cikk. Amennyiben a két állam valamelyikében vagyonzárlatok álla­nak fenn olyan személyekkel szemben, akik a jelen szerződés határozmányai szerint nem tartoznak vagyonadó alá. ezeket a vagyonzárlatokat a fél kérel­mére fel kell oldani. 17. cikk. Jelen egyezmény alkalmazást nyer : a) a vagyonváltságra (vagyonadóra) ; b) az egyéb egyenesadókra, az 1919. évi január hó elsejével kezdődő idő­szakra vonatkozólag. Záró-jer/yző könyv. 1. Jelen egyezmény értelmében egyenesadóknak tekintendők mindkét részről a jövedelmek, hozadékok és. vagyonok után járó állami adók. A kételyeket abban a tekintetben, vájjon valamely adó a jelen egyezményben tárgyalt adónemek egyikéhez tartozik-e, a két állam pénzügyminiszterei egyetértően fogják eloszlatni. 2. A 9. cikk szövegezésénél a magyar 1921 : XV. és XLV. I.-cikkek, vala­mint a törvénygyűjtemény 309. számába fevelt 1920. évi április hó 8-iki cseh­szlovák törvény (a vagyonnövekedési adót érintő határozmányok kivételével — dávka z prirustku na majetku—) vétettek figyelembe. 3. A 14. cikk második mondatába felvett rendelkezésnek célja mérsé­kelni az esetleges kétszeres megadóztatását, ha a két államban iránvadó forduló napok közé eső időszakban a lakóhelyre (tartózkodási helyre) vagy bizonyos meghatározott vagyonrészek fekvési helyére vonatkozólag a kive­tésre irányadó és megállapítható változás következett be. (Pl. valaki, akinek összes vagyonadóköteles vagyona 1919. március 1-én egy prágai házból állott, 15

Next

/
Thumbnails
Contents